sex hikaye

Szirtes Andás: Juliette

Fotóterápia szerint a lélek

2009. január 15. - Dénes Balázs
Szirtes Andás: Juliette
Szirtes Andrástól legutóbb a 2004. évi filmszemlén láthattunk egy alkotást a játékfilmek versenyében, a Dear Daughter-t. Most a 40. jubileumi mustrán a tavaly már információs kísérleti filmként bemutatott Fotóterápia című alkotásának és kétéves, Belgiumban folytatott tevékenységének összegzése lesz látható játékfilmbe ültetve, Juliette címmel. A '70-es évektől sajátos, személyes hangzású filmjeivel, a néhány éve elhunyt Halász Péterrel is együtt alkotó ( Sade márki élete , 1993) Szirtes Andrást kérdeztük.

Hangsúly a terápián

A saját meghatározása szerint tizenkét éve „vidéki száműzetésben” élő Szirtes András, ebből két évet Belgiumban töltött, ismét Budapesten alkot a Tűzraktérben, és a napokban fejezi be a Szemlén nagyjátékfilmek között versenyző Juliette-et. Mint a film szinopszisából kiderül, egy „fotó-és videokamera-kamara” jellegű alkotásról van szó. Ha mindenképpen hasonlatosságot keresünk a filmművészet történetéből, az alkotó szerint talán Ingmar Bergman Rítus című filmjéhez áll legközelebb.

A címszereplőt alakító Érsek Obádovics Mercédesz mellett a másik szereplő Szirtes András, aki a kétlépcsős válogatás során találta meg színésztársát. Először 800 majd 40 jelentkező valós modellje közül választotta ki Juliette megformálóját, aki ötleteivel részt vett a forgatókönyv megírásában is.

Nóra
kép Szirtes András kiállítási anyagából
A film kiindulópontját a rendező egy korábbi, Fotóterápia című filmje jelenti. Az embert hétköznapjai során az anyagi világ különböző módon terhekkel béklyózza, ezektől megszabadulva láthatóvá válik az ember igazi, kendőzetlen angyali vagy éppen ördögi mivolta. Korábban a portréfestés a teremtette meg ennek lehetőségét, hiszen annak alanyai kénytelenek voltak sokáig mozdulatlanul maradni, eközben – a személyiség valós előhívása folyamán -- az említett terhek, kötődések fokozatosan eltűntek, és ideális esetben láthatóvá vált a személy valódi lénye.

Mindezt a fotózással fotófestészetté fejlesztette Szirtes András, amely filmként először az említett kísérleti jellegű Fotóterápiában jelent meg, és ennek játékfilmes feldolgozása történt meg Juliette-tel. (Szirtes András „„fotó-festményeiből” nyílik kiállítás a Fotocella kávézóban (Ráday utca.17.) január 24-én este hétkor, amely a Szemle alatt is és folyamatosan egy egész hónapig látható lesz.)

A Juliette forgatása 2006 decemberében kezdődött, és 2007 tavaszán ért véget. Szirtes András Belgiumba utazott két évre, ahol hasonló szellemben készített portréfotókat, és állította ki azokat több galériában is. 2008-ban, amikor ismét hazajött, Érsek Obádovics Mercédesz ösztökélése adta meg számára azt a lökést, amelynek eredményeként végül összeállította az anyagot, amivel fejben addig is dolgozott, mint ő mondja –„hagytam érni, mint a jó bort avagy sajtot”. Hasonló, érlelésekkel megszakított alkotómunkával készítette el -- hét évig forgatott és három évig szerkesztett -- a 2004-es Szemlén versenyben bemutatott Dear Daughter című játékfilmjét is.

Lila gőz?!

A Juliette képi világát festőként Georges de La Tour is befolyásolta, de igen nagy szerepe volt ebben Robitz Anikónak, aki operatőrként hűen követte a rendező vizuális elképzeléseit. Szirtes András filmjeinek vizualitásából ízelítőt kaphatunk a következő weboldalról, hiszen munkái még a videótékák polcain is ritkán fellelhetők. Azonban a filmes-fotós alkotó művei, majd' mind fel lettek töltve saját honlapjára, mondván – „az embereknek készítem a filmeket, nem csak magamnak.” Ma már a Párizsi Művészeti Akadémia, a Brüsszeli Nova-Cinema valamint a magyar Palantír Filmalapítvány -- amely még tavaly év végén megrendezte Szirtes András „40 év-40 film” című retrospektív bemutatóját -- rendelkeznek az alkotó teljes életművével.

Érsek Obádovics Mercédesz a filmplakáton
Az utolsó simításokat a Juliette-en e napokban is végző Szirtes András már következő filmtervén is dolgozik, a Filmjus alapítványhoz nyújtotta be a GPS Love című alkotásának treatmentjét. Valamint néhány szóban beszélt is a készülő „kommerszebbnek, közönségfilmesebbnek” szánt produkcióról. Ez már nem lesz „lila gőz” , nyilatkozott Szirtes András, ahogy annak idején „a hagyományos, kommersz játékfilm stúdió vezető”, Bacsó Péter aposztrofálta Szirtes tevékenységét.
 
A GPS főszereplője egy természettudós, aki a Föld várható pusztulása miatt, utolsó misszióként régi, fadobozos gépével nekiáll lefotózni a múlandóságra növény- és állatvilágot. A szórakozott tudós utazása során egy GPS-re hagyatkozik, de az iránymutatásokat megelégelő kutató-fotós beszélni kezd a szerkezethez, amely egy idő után – természetesen női hangon – kilépve egyszerű irányító szerepéből, visszaválaszol sőt, még egy „virtuális randevú” is alakul közöttük. Igazi mély szerelem lobban lángra a főhős és a virtuális nő között. Az alkotó szerint a Juliette utolsó jelenetei mintegy előtanulmányai e készülő filmnek, a GPS Love-nak, már ami a vizuális fogalmazásmódot illeti.

A treatmentnek már van egy lehetséges producere is. A Focus Film vezetője Sípos Áron mutat érdeklődést Szirtes András következő filmtervének megvalósítása iránt, a Juliette pedig az idei szemle versenyfilmjei között lesz látható.

(Az alkotó kérésére közöljük elérhetőségeit:
További információkat egyenesen az alkotótól kaphatnak: www.szirtesfilm.hu
  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. mobil: 06.70.213.3884)






nka emblema 2012