sex hikaye

Szurkoljunk Inouénak

Olimpia 3.

2004. augusztus 23. - Dániel Ferenc
Ahogyan a hátúszók start előtt felkapaszkodnak a rajtkő melletti acélrudakra, fölrémlik bennem, hogy eme technikai "kellékeket" - akarom, nem akarom alapon - mennyire stabilra kellett építeni. S vonatkozik ez a létesítmények döntő többségére. A versenyek előre haladtával, a pályák, stadionok feltárulásával szembe tűnik, micsoda gigászi munkát végeztek a görögök.

A szigorú NOB normák és televíziós igények alapján hány tízezer világítótestet, hány ezer fix kamerát szereltek kijelölt helyükre, + szőnyegek, pástok, ringek, zuhanyozók, edzőtermek, kellékek, sportorvosi szobák, laborok, elsősegélyszolgálatok, terelő korlátok, mérlegek, ellenőrző műszerek /lásd: napi 1000 dopping vizsgálat!/, istállók, abrakszállítók a lovak számára, motorkerékpárok és gépkocsik mozgó kamerákkal, bólyák, startpisztolyok, nem sorolom tovább, mert egy-egy "beszállító cég" listája is kötetekre rúgna. Szerintem azoknak a szkeptikus gazdasági szakembereknek lesz igazuk, akik az athéni olimpia negatív szaldójára esküsznek. Holott mennyi pluszuk van: történelmi hagyomány, tenger, utak, Olümposz...
Mindezt elismerésül, és azok kedvéért is jegyzem ide, akik politikai és nemzeti piár okokból vadul lobbiztak egy magyar/osztrák rendezésű olimpia mellett. Szerencsénkre nem jött be. Megtakarítottunk vagy tíz milliárd dollárt/eurót. S vélhetőleg egy jókora buktát.

"Szurkoljunk a japánnak!" Judo, persze. Inoue nagy küzdelemben megveri a mi Kovács Antalunkat. Ebbe belejátszik Anti fájó Achilles-ina, huncutkodó kontaktlencséje, térdműtétje, és a japán túlereje. A judo szabályai szerint a japánnak egyenes ágon győznie kell, hogy a mi Antinkat vigaszágon /bronzéremért/ tovább vigye. Eddig őrjöngve szurkoltunk a mi fiúnknak, mostantól a virtuóz ázsiainak, hogy megverje a holland van der Geest s akkor Anti még dobhat ippont, kokát, yukót. Mekkora fordulat! Ahogy nálunk mondják: "Inoue is emberből van" - fáj az ujja, zsibbad a teste(talán Anti miatt) - a holland orra vérzik. Ezt a szenvedelmes magyar kommentátor kétli. Pedig vérzik. Végül ipponnal veri fordulatos kedvencünket, Inouét. A japánnak lőttek, Antinknak lőttek. Mindez oly rövid idő alatt pereg le, hogy alig tudom érzelmileg követni, feldolgozni. Jóllehet, láttam belső combdobást, válldobást, fojtást, karfeszítést, japán edzői instrukciókat, családi ujjongást, korrekt bírói ítéleteket, vérbeli judót, vért, gyűrt füleket, ijesztő izmokat, de filmes nyelven: "negatív -, ellen-montírozásban". Kár.
 
"Mindenki tudja, aranyért jöttünk" - mondja egy igaz ember, Kemény Dénes dr., vízilabdázóink kapitánya - "van olyan relaxációs nap, hogy a fiúk egyszerűen elbújnak előlem(kuncog), aztán mondhatok nekik valami egyszerűt". Aki látta víz alatt, víz fölött a szerb-meccset, embervért, karmolást, törött orrot + gólokat,  majd a kicsivel szelídebb horvátok ellenit, az hitelt ad mesterünk szavainak, - "dehát mindenki aranyért jön ide..." 



Címkék

szakma , kritika



nka emblema 2012