filmhu - a magyar moziportál

Csontváry 3

Z. a tépelődő színész szerepein keresztül próbálja megtalálni az önmagához vezető utat, a valódi énjét. Egy nap megkapja Csontváry, a monomániás festő-zseni szerepét. Azét, aki képes volt befogadni a mindenséget, sőt, ő maga volt az, és az élet minden egyes csodás pillanatát profetikus küldetéstudattal akarta átadni az embereknek. Z. megpróbálja átvenni Csontváry lényét, látomásaiban vele utazik Libanonba, Taorminába, Athénba és az arab sivatagon át. Mindkettőnek feladata van: az egyiknek másokon, a másiknak pedig önmagán segíteni. Útjuk az elmebetegek közé vezeti őket. Z. végre elvegyülhet.

Déryné 3

Az első magyar operaénekesnő, a nemzet első nagy színésznője, Déryné Széppataki Róza regényes élettörténete nyomán forgatott életrajzi filmben a legendás díva életének 1810-es-20-as évekbeli epizódjain kívül megidéződik többek közt a magyar nyelvű színjátszásért folytatott heroikus küzdelem, a hősies vándorszínészek sanyarú sorsa és a magyar dráma, azaz a Bánk bán megszületése – olyan nagy nevek játékának segítségével, mint Tolnay Klári, Turay Ida, Honthy Hanna, Bilicsi Tivadar, Sárdy János, Gózon Gyula és Básti Lajos.

Az aranyember 3

Jókai Mór a kiegyezés után több regényében is megörökítette a magyar társadalom polgárosodásának sötét színektől sem mentes hőskorát, A fekete gyémántok (1870) után Az arany ember (1972) már mindenestül a romantikus antikapitalizmus jegyében fogant. A pénz, az arany mindent megront, Ali Csorbadzsi, a menekült török nagyúr kincse mindenkit tönkretesz, aki csak kapcsolatba kerül vele. Még az alapjában tisztességes embereket is, mint Tímár Mihály, a regény főhőse. Számára azonban van kiút, Jókai visszavezeti őt a természetbe és a boldogságba. A bűnös világtól elzárt Ada Kaleh szigetén, igazi rousseau-i idill, végre megtalálja a szerelmet és a családi harmóniát.

Csontváry

Z. a tépelődő színész szerepein keresztül próbálja megtalálni az önmagához vezető utat, a valódi énjét. Egy nap megkapja Csontváry, a monomániás festő-zseni szerepét. Azét, aki képes volt befogadni a mindenséget, sőt, ő maga volt az, és az élet minden egyes csodás pillanatát profetikus küldetéstudattal akarta átadni az embereknek. Z. megpróbálja átvenni Csontváry lényét, látomásaiban vele utazik Libanonba, Taorminába, Athénba és az arab sivatagon át. Mindkettőnek feladata van: az egyiknek másokon, a másiknak pedig önmagán segíteni. Útjuk az elmebetegek közé vezeti őket. Z. végre elvegyülhet.

Az aranyember 4

Jókai Mór a kiegyezés után több regényében is megörökítette a magyar társadalom polgárosodásának sötét színektől sem mentes hőskorát, A fekete gyémántok (1870) után Az arany ember (1972) már mindenestül a romantikus antikapitalizmus jegyében fogant. A pénz, az arany mindent megront, Ali Csorbadzsi, a menekült török nagyúr kincse mindenkit tönkretesz, aki csak kapcsolatba kerül vele. Még az alapjában tisztességes embereket is, mint Tímár Mihály, a regény főhőse. Számára azonban van kiút, Jókai visszavezeti őt a természetbe és a boldogságba. A bűnös világtól elzárt Ada Kaleh szigetén, igazi rousseau-i idill, végre megtalálja a szerelmet és a családi harmóniát.

Új Gilgames 4

A halállal viaskodó sumér király, Gilgames szellemét megidéző történet egy budapesti rákkórházban játszódik. Dávid, a betegségével küszködő fiatal néprajztudós lassan feladja a küzdelmet. Orvosa viszont abban bízik, hogy épp egy ilyen kutató, kitartó szellem képes szembeszállni a halállal. Őszinte, emberséges útmutatása mellett Dávid lépésről lépésre fedezi fel újra az élet kisebb-nagyobb örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla személyében a szerelmet is. Az asszony meggyógyul, s ennek a reményében Dávid elszántan folytatja a harcot.

Új Gilgames 3

A halállal viaskodó sumér király, Gilgames szellemét megidéző történet egy budapesti rákkórházban játszódik. Dávid, a betegségével küszködő fiatal néprajztudós lassan feladja a küzdelmet. Orvosa viszont abban bízik, hogy épp egy ilyen kutató, kitartó szellem képes szembeszállni a halállal. Őszinte, emberséges útmutatása mellett Dávid lépésről lépésre fedezi fel újra az élet kisebb-nagyobb örömeit: a gyümölcs ízét, a munka szépségét és betegtársa, Lilla személyében a szerelmet is. Az asszony meggyógyul, s ennek a reményében Dávid elszántan folytatja a harcot.

Fekete gyémántok 3

Berend Iván, a bondavári bánya tulajdonosa csak a munkának él: nappal bányaigazgató, éjjel kutató, feltaláló. A szép bányászlány, Evila azonban rá is hatással van. A lányon kívül más események is megzavarják a férfi életét: régi ismerőse, Kaulman Félix, egy dúsgazdag bankár nagy terveket sző a bondavári tárnákkal kapcsolatban. Berendet azonban még a sok manipuláció, tőzsdei és érzelmi spekuláció sem tudja életcéljától, a tudománytól eltántorítani. Jókai Mór klasszikusából az adaptációk királya, Várkonyi Zoltán (A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Egri csillagok) készített nagyszabású filmet.

Még kér a nép 4

A 19. századi agrárszocialista politikai mozgalmak idején játszódik a sok tánccal és énekszóval megjelenített történet. Az aratómunkások sztrájkolnak, és az intéző, hogy megfélemlítse őket, felgyújtja az életet jelentő gabonát. Erre a munkások megölik őt. Az ellenük kivezényelt katonákat a meztelen lányok lefegyverzik. A helyszínen megjelenő újabb egységek ellen azonban már nem tudnak mit tenni. Az aratómunkások végzete beteljesedik.

keresőszó
Kategória
keresés típusa
találatok rendezése

filmrészletek