filmrészletek

Zsarátnok városában az 1920-as évek végén mindenki meglepetésére a szürke közhivatalnokot, Kopjáss Istvánt nevezik ki főügyésznek. A társadalmi ranglistán jókorát előrelépő Kopjáss ambiciózus tervekkel lát munkához; mindenekelőtt a korrupciótól szeretné megszabadítani a várost. Csakhogy Zsarátnok valóságos urai éppen hogy bábként állították a fontos hivatal élére a megvehetőnek gondolt kívülállót. Kopjásst a rendcsinálás mellett a hatalom és a pénz vonzereje is megérinti, amelyet fiatalkori szerelme, a nagyvilági körökben forgó Magdaléna testesít meg számára. Józan, becsületes, ám kicsinyes, szürke felesége hiába próbálja óvni az urak által felkínált gyanús kölcsönöktől, villavásárlási lehetőségtől, Kopjáss nem tud ellenállni a többszörös csábításnak, ráadásul kinevezésének hírére elárasztják a protekciót remélő rokonok. Maga is korrumpálódik, így elvész az erkölcsi alapja annak, hogy leleplezze a sertéstenyésztő körüli panama nálánál jóval hatalmasabb gazdasági és politikai tényezőit. Becsületét sikertelen öngyilkossággal igyekszik megmenteni.

Az Egy magyar nábob folytatása két évtizeddel később az 1838-as pesti árvíz idején játszódik. A Kárpáthy örökség pere immár hosszú ideje folyik. A felperes életjáradékért cserébe eladta követelését egy minden hájjal megkent, gonosz ügyvédnek, aki semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy a fiatal Kárpáthy jó hírét bemocskolja. Ám az árvíz idején épp Zoltán menti meg az ügyvéd beteg leányának életét. Zoltán a gyalázkodások hatására lemondana jogos örökségéről, de kiderül, hogy a vádaskodó periratok hamisak voltak.

Filmes önvallomás a fiatal, de már elismert értelmiségi létről, a hagyományokkal való szembenézésről. Jámbor Ambrus sebész egy komplikált szívműtéttel, a beteg életének megmentésével bizonyítja kitartását, tudását, emberségét. Ambrus válságba kerül, életét céltalannak érzi, modernkedő művészkörnyezetével, kiúttalan szerelmével. Szülőfalujába hazatérve apja erős hitéből, emberségéből és felelősségérzetéből próbál erőt meríteni.