filmrészletek

1913-ban vagyunk, az első világháború előestéjén. Az Osztrák Magyar Monarchia még ereje teljében. Látszólag jelentéktelen hajszálrepedés, hogy a birodalom balkáni csücskében egy kis szerbiai faluban megölnek egy K.U.K tisztet. A Monarchia   megtorló lovaskülönítményt küld a falu ellen.  Ahogyan a büntető különítmény előrenyomul, egyre több archív kép  villan fel a háborúra  készülődő, önmagát túlélt, saját  széthullása felé menetelő merev, militáns Monarchiáról.  A film zárójelenetében  a különítményesek lelövik a Che Guevarára emlékeztető merénylőt, és felgyújtják a falut. A megtorlás képeit azonban újra meg újra megszakítják a  föld minden táján elkövetett politikai erőszak dokumentumfelvételei, összevert hatvannyolcasokról, koncentrációs táborba zárt zsidókról, napalm égette távolkeleti gyerekekről.

A Vasvirág a harmincas évek elején játszódik Óbudán. Pettersen, a fiatal munkanélküli kelmefestő találkozik a bájos cserfes  Cink Verával, akivel boldog, szerelmes éjszakákat töltenek el a férfi ócska, maga építette viskójában. Az árva Vera egy mosodában dolgozik, és minden vágya, hogy táncosnő legyen, mint a mamája, aki már nem él. Vera főnöke a nőfaló ellenszenves Weiszhaupt felfigyel a lányra -- s a táncosnővé válás lehetőségét is megcsillantva előtte - rámenősen udvarolni kezd.   Vera végül elcsábul, elárulja Pettersent és a szerelmet a Weiszhaupt úr mellett élvezett biztonságért.

A nyolcéves kis Csörét az árvaházi kihelyezés díjáért magukhoz veszik Dudásék. A kislánynak a teheneket kell legeltetnie. Kardos megerőszakolja a mezőn, nevelőanyja veri és megalázza. A kislány elszökik, visszakerül az árvaházba, majd a még kegyetlenebb Szennyesék veszik magukhoz. Egyetlen jóakarója az öreg Vénisten, akit Zsabamári megmérgez. A kislány sorsa egyre elviselhetetlenebb, senki sem szereti, folyamatosan gyötrik, amíg karácsonykor a hóesésben fel nem gyújtja a tanyát a lakóival együtt.