filmhu - a magyar moziportál

Kende János - Egy őrült éjszaka

Jancsó Miklós a ’60-as évek nagy sikereit (Szegénylegények; Csillagosok, katonák) követően döntő lépésre szánja el magát. Soron következő filmjét, a Csend és kiáltást a tapasztalt Somló Tamás helyett egy fiatal, az egyetemről akkor kikerülő operatőrre, Kende Jánosra bízza. A következő huszonöt évben a technikai újításokra teljes mértékben nyitott Kende határozza meg a Jancsó-filmek tereit.

Kende János - Ha megjön József

Jancsó Miklós a ’60-as évek nagy sikereit (Szegénylegények; Csillagosok, katonák) követően döntő lépésre szánja el magát. Soron következő filmjét, a Csend és kiáltást a tapasztalt Somló Tamás helyett egy fiatal, az egyetemről akkor kikerülő operatőrre, Kende Jánosra bízza. A következő huszonöt évben a technikai újításokra teljes mértékben nyitott Kende határozza meg a Jancsó-filmek tereit.

Xantus János - Portré

Xantus János eredetileg biológusnak és festőnek készült, mégis filmrendező lett belőle – saját bevallása szerint szépsége miatt vette fel Makk Károly a főiskolára. Mesterének sokat köszönhet, Makk Károly Egymásra nézve című alkotásában társrendezőként működött közre, és unszolására két év múlva megrendezte első nagyjátékfilmjét – az Eszkimó asszony fázik 1984-ben elhozta a Filmszemle legjobb első filmes rendezőnek járó díját.

Kardos Sándor - A kis Valentino

Kardos Sándort már gyermekként megigézte a fekete-fehér utcafotográfia és Henri Cartier Bresson munkássága. A bölcsészkar magyar szakáról vezetett az út Illés György osztályába és a fekete több száz árnyalátába. Az elsőfilmesek kedvenc operatőrének kezében még a zsírosbödön is világíthat.

Kardos Sándor portré - Kezében még a zsírosbödön is világíthat

Kardos Sándort már gyermekként megigézte a fekete-fehér utcafotográfia és Henri Cartier Bresson munkássága. A bölcsészkar magyar szakáról vezetett az út Illés György osztályába és a fekete több száz árnyalátába. Az elsőfilmesek kedvenc operatőrének kezében még a zsírosbödön is világíthat.

Bálint András portré - Alterego értelmiségi fejjel

Szabó István hosszan kereste első nagyjátékfilmjének az életre rácsodálkozó főszereplőjét, de miután rálelt Bálint Andrásra, öt filmen át nem eresztette, öt filmen át Bálint András volt a rendező alteregója. Bálint András szerint a színész felelős az arcáért: az értelmiségi fejével főleg mérnököket, orvosokat, minisztereket, igazgatókat alakított.

Kende János - Csend és kiáltás

Jancsó Miklós a ’60-as évek nagy sikereit (Szegénylegények; Csillagosok, katonák) követően döntő lépésre szánja el magát. Soron következő filmjét, a Csend és kiáltást a tapasztalt Somló Tamás helyett egy fiatal, az egyetemről akkor kikerülő operatőrre, Kende Jánosra bízza. A következő huszonöt évben a technikai újításokra teljes mértékben nyitott Kende határozza meg a Jancsó-filmek tereit.

Bálint András - 141 perc a befejezetlen mondatból

Szabó István hosszan kereste első nagyjátékfilmjének az életre rácsodálkozó főszereplőjét, de miután rálelt Bálint Andrásra, öt filmen át nem eresztette, öt filmen át Bálint András volt a rendező alteregója. Bálint András szerint a színész felelős az arcáért: az értelmiségi fejével főleg mérnököket, orvosokat, minisztereket, igazgatókat alakított.

Gárdos Péter portré - Blöffel nyerte meg Feleki Kamillt

Gárdos Péter mivel nem vették fel a főiskolára, a magyar-orosz szak elvégzése után híradó rendezőnek állt, de álmáról nem mondott le: nagyjátékfilmet akart rendezni és ezért mindenre képes volt. Még arra is, hogy azzal a blöffel győzze meg a Hunnia Filmstúdió vezetőit, Uramisten című filmtervének főszerepére sikerült megnyernie az akkor már teljes visszavonultságban élő Feleki Kamillt…

keresőszó
Kategória
keresés típusa
találatok rendezése

filmtanú interjúk