Moholy-Nagy-kiállítás a Ludwig Múzeumban
Moholy-Nagy László műfaji határokon átívelő életműve és a fény viszonyát vizsgálja több mint 130 alkotáson és 80 dokumentumon keresztül a budapesti Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) The Art of Light (A Fény művészete) című, csütörtöktől látogatható időszaki tárlata.
Régóta várt pillanat jött el Moholy-Nagy László munkáinak Budapestre érkezésével - fogalmazott az életmű-kiállítás szerdai sajtóbemutatóján a Lumú igazgatója.
Mint Bencsik Barnabás emlékeztetett, 2009-től kezdve a múzeum nagy ívű sorozatban eleveníti fel a XX. századi fotográfia legjelentősebb, Magyarországról származó alkotóinak művészetét: Robert Capa, Kepes György és Martin Munkácsi után ebbe a sorba illeszkedik Moholy-Nagy is. Az 1946-ban elhunyt avantgárd képzőművész szerteágazó életművébe legutóbb 1975-ben kaphatott hasonló mélységű betekintést a budapesti közönség - fűzte hozzá.
Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Balatoni Mónika, a Hungarofest Kht. kreatív igazgatója a tárlat nemzetközi vonatkozásait emelték ki, a Lumúban látható kiállítás ugyanis a soros magyar uniós elnökség gazdag kulturális programjába illeszkedik.
A művész Michiganben élő lányának elmondása szerint, noha Moholy-Nagy László számos országban élt és alkotott, "szíve mélyén mindig magyar volt, és az is maradt". Ezzel egyidejűleg ugyanakkor nemzetközi személyiség is - jegyezte meg Hattula Moholy-Nagy, hozzátéve: a Madrid, Berlin és Hága után Budapestre érkező kiállítás minden értelemben jól jellemzi édesapja határokat nem ismerő
munkásságát.
Moholy-Nagy László, "a modern művészet alapvető jelentőségű" alakjának kísérletező szelleméről beszélt a megnyitón Olivia María Rubio kurátor. Mint elmondta, a Bauhaus mozgalomhoz szorosan kötődő képzőművész nem öncélúan kereste az új kifejezési formákat: kutatásai során a "totális" vagy "új ember" típusát kívánta megteremteni, aki intellektusát és érzelmeit egyaránt használva közelíti meg a művészetet.
A közönség elgondolkodtatására a művész több eszközt is bevetett: fotóin újszerű perspektívákat, filmjein szokatlan beállításokat, festményein új típusú anyagokat - például plexit - használt. Jellemző volt továbbá, hogy műveinek semleges címeket adott, így kerülve a néző befolyásolását a befogadásban - szólt Moholy-Nagy koncepciójáról a spanyol művészettörténész.
Olivia María Rubio kiemelte: a magyar alkotó munkásságának alapját a fény jelentette, ezért is fordult a film és a fotográfia új útjai, többek között a fotogram (fényképezőgép használata nélkül készített felvétel) felé. Moholy-Nagy már a harmincas évek közepétől használt színes filmet, de újítónak bizonyult például jelmez- és díszlettervezőként is - hangsúlyozta a kurátor.
A nemzetközi avantgárd egyik legjelentősebb alkotójaként számon tartott magyar művész festményeivel, grafikáival, filmjeivel, fotóival és más műfajú alkotásaival szeptember 25-ig találkozhatnak a Ludwig Múzeum látogatói.