sex hikaye

A próféta

Leereszkedés-történet

2009. november 13. - Vodál Vera

Bemutató: 2009. november 12.

A próféta
Jacques Audiard korunk egyik legfontosabb francia filmese. A számat figyeld és a Halálos szívdobbanás rendező-forgatókönyvírója vonzódik az alvilághoz és verhetetlen az összetett, többrétegű, ám alapvetően mégis karakter-központú, drámai történetek elmesélésében. A francia filmes A prófétá-val ismét remekelt, jutalma a Cannes-i zsűri nagydíja, hat jelölés az Európai Filmakadémia díjaira, és remélhetőleg nagy nézőszám a magyar mozikban. (Nyomokban spoilert tartalmaz!)

Fejlődéstörténet

Malik El Djebena (Tahar Rahim) betöltötte 18. életévét, ám a szülinapi torta helyett 6 év börtön várja. A 19 éves árva, analfabéta fiú teljesen védtelenül és kiszolgáltatottan kerül be a korzikaiak uralta börtönbe, ahogyan valószínűleg a kinti világban is élt, rokonok és barátok nélkül. A fiú a megszoksz vagy megszöksz alternatívái híján gyilkolásra kényszerül, hogy ezzel kiérdemelje a börtönt uralmuk alatt tartó korzikaiak védelmét. Malik nem tétlenkedik a börtönévek alatt, dolgozni kezd az intézmény varrodájában, közben mosogat a 'főnök', César Luciani (Niels Arestrup) cellájában és szép lassan megtanul írni és olvasni, sőt, még a korzikai nyelvet is elsajátítja. A fiú alázatosan szolgálja a korzikai bandát, miközben saját kis gyökereit eresztgeti a börtöntársadalomban. "Magamnak dolgozom" - hajtogatja Malik, aki nagyfokú alkalmazkodóképességének köszönhetően a korzikaiak közt és az arabok közt is megtalálja helyét, olyannyira, hogy a börtönévek leteltével nem csak a börtöntársadalom csúcsára jut el, de a kinti alvilág 'megbecsült' tagjává válik.

Saját kis gyökereit eresztgeti a börtöntársadalomban

Ahogyan Audiard filmjei, úgy karakterei sem sablonosak, korántsem intézhetőek el egy-két jelzővel. Malik figurája realisztikusan van ábrázolva, nincs szépítgetés, a fiú a játékidő alatt hidegvérrel gyilkol, behódol akinek kell és 'szabad idejében' kábítószercsempészéssel foglalatoskodik - mégis hős tud maradni a szemünkben. A legkisebb fiú, aki küzdelmek útján elnyeri a kincset és a királylány kezét. Csak az a bökkenő, hogy a kincs ez esetben egy útlevél az alvilág legmélyebb bugyraiba, a királylány pedig a legjobb barát özvegye. Tehát a film megoldása - a látszat ellenére - korántsem megnyugtató, hiszen Malik fejlődésregénye éppen a bűnöző életformára való berendezkedést determinálja, s ezzel a börtön intézménye felé támasztott társadalmi elvárásokkal és az erkölcsi oldalról megközelített fejlődés fogalmával megy szembe.

Ahogyan Audiard filmjei, úgy karakterei sem sablonosak

Börtönfilm / szocio-mozi

A próféta több mint két órás filmidejének körülbelül 90 százaléka a börtönben játszódik. Egy börtönben, amely több tekintetben a modern társadalmakat képezi le: az irányítás egy szűk elit kezében van, és végső soron itt is a pénz ural mindent. Ha befolyásos vagy és jól kevered a kártyákat, bármit elérhetsz: kaphatsz nagyobb cellát, tévét, dvd lejátszót, szerezhetsz hasist, kurvát, kólát, tarthatsz magadnál mobilt, egy jól megkent ügyvéd segítségével pedig 12 órás kimenőket is kijárhatsz, az 'üzleti ügyek' bonyolítására. Ebben a végletekig korrupt világban az őrök a börtönt uraló korzikai rabok bábjai, a banda alkotja a törvényeket, mindaddig, míg tagjainak száma meg nem fogyatkozik. A büntetés-végrehajtás intézményében - ahogyan a francia társadalomban is - minden kisebbség képviselteti magát, méghozzá bandákba rendeződve. Az etnikumok a börtönben nem keverednek egymással, s esélye sincs annak, aki nem próbál meg saját rasszának tagjaihoz csapódni. Ezért is egyedülálló Malik története, aki az uralkodó korzikaiak közé férkőzik be, de az arabok élén mér végső csapást a börtön egykori császárára. A fiút rendkívüli alkalmazkodó képessége, éles esze és emberfeletti képességei valahogy társadalmon és faji csoporton felül-állóvá teszik, bár a kényszerből meggyilkolt arab férfi mindvégig kísértő szelleme és a Ryaddal, a későbbi legjobb baráttal kialakított szoros viszony is valahol a muzulmán kötődés záloga.     

Ha befolyásos vagy és jól kevered a kártyákat, bármit elérhetsz

Ezoterikus filmdráma

Ahogyan a cím is sejteti, a kíméletlen realizmus mellett megfér valamiféle földöntúliság is Jacques Audiard filmjében. Az egyik sajtóvetítésen a meghibásodott projektornak köszönhetően fekete-fehérben vetítették le a filmet, amitől valahogy elemeltebb, sterilebb, földöntúlibb lett az egész történet. A színek 'hozzáadásával' a film világának valóságossága szinte tapinthatóvá vált, mégis jól megférnek benne a misztikus elemek. Ott van mindenek előtt a történet elején meggyilkolt arab férfi, Reyeb, akinek szelleme mindvégig elkíséri Malikot, és időről-időre feltűnik, hol az 'élő' lelkiismeret, hol az útmutató barát szerepében. Valahol Reyeb a történések mozgatórugója, hiszen részben az ő hatására, a bűntudattól vezérelve kezd Malik írni-olvasni tanulni, s megalapozni ezzel boldogulását a (börtön)társadalomban. A próféta cím utalhat a fiú hírnöki szerepkörére, amelyet César oldalán vív ki, de egyértelműen kimondatik egy ponton, amikor is fény derül Malik földöntúli képességére: megjósolja, hogy el fognak gázolni egy szarvast, s ezzel megmenti a kocsiban ülő alvilági figurák életét, s egyszersmind kivívja a korzikai bandavezér csodálatát.

A kíméletlen realizmus mellett megfér valamiféle földöntúliság

A próféta korántsem Jacques Audiard legjobb filmje, ezzel együtt méltán érdemelte ki a Cannes-i zsűri nagydíját és az Európai Filmakadémia fél tucat jelölését. Malik története magával ragadó, sok rétegű, izgalmas és elgondolkodtató alkotás, amely nem nélkülözi a merész megoldásokat, a kegyetlen nyersességet és a humort sem. A film groteszk happy endje pedig egyenesen az amerikai forgatókönyvírás egyik aranyszabályát veszi semmibe - hát kell ennél üdítőbb befejezés?   






nka emblema 2012