Batman-széria

Az újvilági Olympos főistene

Bemutató: 2005. november 15.

Batman, a legszívósabb „kultúrgén”

A XX. századi nyomasztó nagyvárosi lét zsigerig ható szorításából az amerikai tinédzser közönségnek Bob Kane képregénye kínált kiutat. Könnyen fogyasztható formában mutatott menekülést a 30-as évek gazdasági válságából és a fasizmus-nácizmus fenyegető árnyéka elől. Ugyanakkor nem egyszer érte a denevérember történetét az a vád, hogy olcsó ponyva, azonban a figura immár hetven éve tartó evolúciója bizonyítja, hogy az elitista személet nem nyújt igazán alkalmas keretet a vizsgálódáshoz.

Nem csak a biológiai élővilág legerősebb törvénye a természetes szelekció, a ’80-as években a darwini gondolat tovább fejlődik, ismét „felfedezi” az élettan, és alkalmazni kezdik a kultúra különböző elemeinél is. A denevérember főnixmadárhoz hasonlóan többször is képes volt újjászületni. Több-kevesebb sikerrel, de mindmáig életben maradt, sőt talán egy új sikerszéria előtt áll a sorozat.

A XX. század folyamán bekövetkezett társadalmi változások drámaian hatottak az emberi pszichére, és a lélekanalízis különböző formái hatalmas tömegek előtt váltak népszerűvé magyarázatot kínálva addig érhetetlennek tetsző jelenségekre. Azonban a hasadt lelkű, denevérkosztümös igazságosztó népszerűségét nem magyarázza meg teljesen az amerikai mozikban mindmáig népszerű vulgárpszichologizálás. Kell egy jó történet és egy univerzális hérosz is.

Először Tim Burton érkezett a hívójelre

A magányos szuperhős legendája olyannyira univerzális, hogy a legrégibb vallási rendszerek része, nincs ez másként a keresztény-zsidó kultúrában sem. Superman, Batman születésében és cselekedeteiben Mózes modern, urbánus reinkarnációja sejlik fel (fenyegető veszély elől elmenekített gyermek mindkét szuperhős, akik szüleiktől távol, árván, más név alatt nőnek fel, de önmagukat képezve hatalmas erejükkel közösségük védelmezőjévé válnak, a Bűnnel szemben folytatott harcuk sem kevésbé határozott, vagy éppen kegyetlen, mint bibliai előképüké). Ennek a modern amerikai néprajzban népszerűvé vált elképzelést ismerhetjük meg rögtön az első Batman-film egyik legizgalmasabb hat részes extráján, A denevérember árnyékában: A sötét lovag a mozivásznon első darabjából.

A legelső Batman-film kiegészítő anyagait nézve kiderül, hogy az újvilági istenek pantheonját a ’70 évek végén Supermannel kezdik filmre vinni a nagy stúdiók. A szuperhős széria következő darabja, az éjszaka sötét lovagjának legendája, amelynek filmadaptációját, egy akkor még szinte zöldfülű rendezőre, Tim Burtonre bízták. A Star Warséhoz hasonló Batman-vetítési maratont rendező rajongóknak, akik képesek egy ültőhelyükben megnézni a teljes szériát ezzel érdemes kezdeniük. A franchise darabjainak születési időrendjét követve, nem pedig a történet saját kronológiája szerint.

Batman: a mozifilm antológia 1989-1997

A legizgalmasabb bónusz anyagok a Burton és Nolan rendezte részekhez kapcsolódnak. Az első Batman-film extrái közül a Sötét lovag legendája: Batman története című extrát végi követve megtudhatjuk, miként született meg az éjszaka köpenyes-álarcos lovagja, hogyan gyúrta össze a figurát egy fiatal képregény-rajzoló 1939-ben Zorróból, da Vinci repülő szerkezetének látványából és saját álmaiból. Bob Kane mellett számtalan, a karaktert és társait tovább gondoló DC Comics-os rajzoló-alkotó emlékezik vissza, köztük a Sin Cityt jegyző Frank Miller, aki a 80-as években lehelt új életet a kifáradó urbánus héroszba. Ha mindezt végignézzük, megkapjuk a Batman-evolúció állomásait.

Nicholson mégsem billentett meg a karakterek közötti egyensúlyt

A már említett sokrészes A denevérember árnyékában: A sötét lovag a mozivásznon bónuszban producerek emlékeznek vissza, közülük Michael E. Uslan. Az ő „megérkezése” talán a legizgalmasabb, mert úttörő volt abban a tekintetben, hogy először tartott kurzust egyetemen a képregényekről – kissé konzervatív, de nyitott tanszékvezetőjét meggyőzte a „tantárgy” fontosságáról. A szokásos, szereplőkkel készített interjúk közül a Jack-tól Jokerig-ben szinte „kiugrik” az első részben a denevérember ellenfelét alakító színészkirály, Jack Nicholsonnal készült beszélgetés, elképesztő jelenlét jön át még a DVD-n is!

Tim Burton és Michel Keaton arról mesélnek, hogy milyen kétségek kísérték a forgatási munkálatokat. A stúdió és a producerek nem bíztak abban, hogy az őrület és a káosz Nicholson teremtette megtestesülése mellett Keaton főszereplésével a kezdőnek tartott Burton képes lesz egyensúlyban tartani a figurákat és keresztülvinni az eredeti koncepciót.

A technikai részletek sem hiányoznak a lemezekről, megtudhatjuk hogy a Pinewood stúdióban, ahol Gotham City épült fel, a korszak egyik legnagyobb vállalkozása folyt, megismerhetjük a jellegzetes denevérkütyüket, járműveket, és azok alkotóit.

Minden lemezen külön bónuszok mutatják be az egyes karaktereket és lelki hátterüket, ami a harmadik epizódtól már kissé sok a jóból, mert Schumacher Batman-értelmezése nem sokban különbözik attól, amit korábban Burton kétszer is megmutatott: a gyermekkori trauma miatt kettős személyiséggel terhelt szuperhőst.

A grandiózus franchise részeként minden lemezen Pince-től kezdve az U2-át az összes akkor aktuális mainstream zenekar és előadó videóklipje is letölthető.

Összességében rengeteg a felfedezni való, igaz helyenként ismétlődik egy-egy korábban látott interjúrészlet, de ez annyira azért nem zavaró.

Batman: Kezdődik!

Röpképtelenül súlyos denevérember -  nem sokkal A gépész forgatása után!

A Batman: kezdődik! extra korongjának menürendszere is ötletesebb az előzőeknél, mert egy interaktív képregényben Christopher Nolan, Liam Nison, Christian Bale, a társ-forgatókönyvíró David S. Goyer valamint sok más stábtag, többek közt a látványtervező és a harci jelenetek koreográfusának vezetésével lehet „átlapozni” a legenda újjászületését.

A Batman - Kezdődik az utazás című rész bemutatja, hogy milyen óriási szellemi energiák hatottak egymásra a történet újjáalkotása során. Ugyanígy hihetetlen fizikai teljesítményeknek is szemtanúi lehetünk a Test és lélek átalakításá-ban, köszönhetően Christian Bale-nek - igaz, ebben az átalakulásban inkább a test vett részt -, aki még egy lapáttal rádob arra, amit De Niro a Dühöngő bikában mutatott. A gépész című film főszerepe miatt csontsovánnyá aszalódott Bale előbb súlyát szemlátomást megduplázva medve méretűre gyarapodott, majd ruganyos atlétaként feszít a szuper katonai páncélból átalakított denevérember jelmezben.

Nolan rendezésének egyik kétségtelen erőssége, hogy a korábbi utolsó két rész szentimentális érzelgősségbe átcsapott pszichologizálása helyett hiteles belső motivációkat mutat az általa újra kitalált Bruce Wayne-ben; részletesen beszél róla a Batman: Kezdődik a történetben. Ugyanakkor a stáb a lelki nagygenerál mellett nem ijedt meg a külső formák áttervezésétől sem. Mértéktartóan, de használták CGI trükköket és legtöbbször „elő” anyaggal, makettekkel dolgoztak, ahogy az Gotham City tündöklésé-ből kiderül.

Nagy stúdióprodukcióról lévén szó, a stáb megengedhette magának, hogy a helyszínek nagy részét stúdióban építse fel. A helyszínekre elkalauzoló werk, a Gotham City tündöklése bemutatja New York, Chicago és más városok látványelemeiből összegyúrt Gotham City felépülésének folyamatát. Láthatjuk, miként válik Wanye-rezidenciává egy London közeli várkastély, miként épült fel, ugyancsak stúdióban, a denevérbarlang.

Lucifer ajándéka, a Batmobil

Az új látványelemek között a legmarkánsabb, és egyben személyes kedvencem, az éjszaka sötét lovagjának pokoli autója, amely a produkció saját fejlesztése! - ahogy az a Tank című bónuszból kiderül. A Lucius Fox átnyújtotta autó valóban olyan, mintha egyenesen az alvilági, egyedi igényeket kielégítő szerelőműhelyből került volna ki. A sátáni Batmobil tervezői, köztük a fiatalabb korában modellezéssel is foglalkozó Nolan, és sofőrje vezetnek az ötlet körvonalazódásától egészen a működőképes (!) darab elkészítéséig.

Folytathatnánk a sort az audiókommentárokból és az egyéb extrákból felcsipegethető információkkal, amelyek személyesebbé és érthetőbbé teszik a Batman-mítoszt, de az a legjobb, ha mindenki megpróbálja maga kitapogatnia a denevérbarlang falának réseit, hogy megteremtse saját rajzolatát, hiszen nem mindenki lát denevért a Rorschach-képen.