Budakeszi srácok

A dilettantizmus diszkrét bája

Bemutató: 2006. november 2.

Harsogó, túlrajzolt alakításokat láthatunk, didaktikusan szájbarágós intonálással. Mind közül az 56-ot gyerekfejjel megélő főhőst alakító kisfiú alakítása a leggyengébb. Egy mutáló kórista érzetét keltve énekli végig a filmet. Az a típusú kölök, vagy legalább is a filmben így viselkedik, aki „Anyúúúú, lééccci!” hanghordozású kérdései után általában kap egy makarenkói maflást, a járókelők nagy megelégedésére. Talán a rendező azt gondolta, hogy a gyerekszereplő fél siker, okkal, csakhogy ennek a fordítottja is igaz, a rosszul megválasztott gyerekhős, fél vagy inkább biztos bukás.

Az ’56 előszelében Budakeszin apa nélkül cseperedő fiú gyermeki útkeresése inkább kínos, töredezett epizódok láncolata, mely nem éreztet filmes lendületet, a történelmi dráma pedig olyan sután, kézenfekvő, unalomig ismert attribútumokra alapozva cammog, hogy oda minden érdeklődés, a nézői szolidaritás ellenére is.

A Budakeszi srácok bár a félévszázados történelmi évfordulóról megemlékező filmek közé sorolt be, az alkotói jóakaraton és támogatni való lelkesedésen kívül nem igen tud mit felmutatni.

Amúgy tehetséges színészek véreznek el sorra a keze alatt

A gond nem ott kezdődik, hogy valakinek nem sikerül egy filmje. Minden alkotóval esett már ilyen. A gond ott van, ha valaki sorozatban hibázik, kínosan amatőr alkotásokat sorjáztatva. Vélhetően a direktor pocsék a színész-vezetésben, hisz amúgy tehetséges színészek véreznek el sorra a keze alatt, brutálisan rossz alakításokat nyújtva.

A képi megoldások fantáziátlansága, a ritmus és lendület teljes hiánya, vagy mindenek felett a dialógusok „megcsinált”, hiteltelen, sőt gyakran nevetséges volta adja meg a kegyelemdöfést. A film zenei anyagáról már nem is beszélve. A Szomszédok egykori score-ja ehhez képest sötét színekben pompázó wagneri eposz…

Amit egy filmben el lehet rontani, az itt el is romlik, akarva sem lehet mentőövet találni. Még a történelmi tiszteletadás vágya sem oldja fel a filmes felelősségét saját munkája minőségével szemben.

Évforduló vagy sem, ami nem megy, azt ne erőltessük.