Dealer
A drog kora
Bemutató: 2004. október 21.
Kár volna titkolnom sokáig, ezért már a kezdet kezdetén elárulom meggyőződésemet, hogy Fliegauf Benedek jelentős művet alkotott. A nevetségesen alacsony költségvetést leleményesen az előnyére fordító, ám a videókamerával felvett közelik mégiscsak szűk korlátai között mozgó Beszélő fejek és Rengeteg valamint a celluloidra forgatott, de a félórás időtartam által erősen behatárolt kisjátékfilm, a Hypnos előkészületei után a Dealer foglalja egységbe és fejleszti tökélyre az első néhány év törekvéseit Fliegauf rendezői pályáján.
Fliegauf szintetizáló művészi hajlama elemi erővel mutatkozik meg a Dealer esetében, ami, a hasonló témájú filmek között ritka kivételként, nem pusztán szociológiai, pszichológiai vagy kriminológiai kérdésként tárgyalja a kábítószert, hanem mindezeket a részterületeket átmetszve a szerző a drog mibenlétét a maga egységében szemléli és a kor spirituális magjaként állítja elénk. A Dealerben az Isten által elhagyatott ember nyughatatlanul és mohón keresi a transzcendens élményeket, ám akár spiritiszta szeánszról, akár a halott feleséggel történő beszélgetésről, akár az elektronikus zene egyhangú ritmusára lejtett barbár táncról, akár a kábítószer által kiváltott túlvilági utazásról legyen is szó, a „repülés” ismétléskényszeres tapasztalata nem összeköti embertársával, hanem még a saját gyerekeitől is elválasztja a new age emberét. Szeretet és életigenlés helyén szeparáció és halálvágy áll a kor kulcsszavaiként. A drog ezért a kor nagy szimbóluma, mert időről időre elvezeti a lelket és aztán egyszer a testet is az ellenállhatatlanul csábító Halálhoz. Fliegauf filmjében a dealer sem piti bűnöző, szépreményű életek megrontója, inkább egyfajta lélekvezető, mondjuk tán így: sztalker, aki azonban nem az isteni jelenlét körbekerített Zónájába, hanem a túlvilágra, a halálba segíti át az utazásra vállalkozó embereket. A címszereplőt a hajnaltól hajnalig nyúló egyetlen nap során következésképpen nem a pénzsóvárság űzi egyik kuncsafttól a másikig; inkább szomorú kötelességként éli meg e hatalmas felelősséggel járó spirituális feladatát. A halállal való mindennapos találkozás szenvedélyét ő sem képes abbahagyni, ezért bukik el: a kislánya iránt lassanként feltámadó szeretet és evilági felelősség helyett továbbra is a pénzzel jutalmazott lélekvezetői munkát, végső soron a halált választja.
A Dealer című film egy kábítószer-kereskedő egy napját mutatja be. Szélsőségesen drámai események, epizódok követik egymást, melyeket a film főszereplője a Dealer köt össze. A főszereplő sokféle szociológiai közegben mozog, a film mégsem elsősorban a drogtársadalomról szól. Sokkal inkább egy személyes tragédiát jár körbe, melyen keresztül ősi sorskérdéseket vizsgál.
Mennyire vagyunk képesek befolyásolni sorsunkat? Mikor hozzuk rossz döntéseinket, melyek adott esetben végzetesek lehetnek? Az epizódokban - melyek néhol stáció jellegűek – súlyos krízis helyzetben lévő emberek sorsába nyerünk betekintést. Ezekben a szituácókban sokszor a drog az egyetlen választható alternatíva.
Úgy gondoljuk – egyetértve a prevencíós szakirodalom nagyrészével – hogy a drogok világa egyfajta „illegális patika”, ahol a dealerek „patikusként” dolgoznak. Természetesen a drog – az öngyilkossággal, az alkoholizmussal, a bűnözéssel együtt – rossz döntés, de a lényeg az, hogy mindig egy adott, normális tudatállapotban elviselhetetlen élethelyzetre adott reakció. Az, hogy ezek a végállapotok társadalmi igazságtalanságokra vagy egyéni élethazugságokra vezethetőek vissza, a Dealer című film szempontjából másodlagos kérdés: mi az áldozatokat mutatjuk be.
A történet néhol sokkoló, de véleményünk szerint nem öncélúan. A megrázó eseményeket a téma hozza magával, és az a megfontolás, melyszerint drogügyben etikátlan hamis illúzíókat kelteni.
Filmek:
1999 Határvonal (30’ dok.)
2000 Beszélő fejek (27’ fikció)
2001 Van élet a halál előtt? (130’ dok.)
2001 Hypnos (15’ fikció)
2002 Rengeteg (90' fikció)
Díjak:
Beszélő fejek:
32. Milleneumi Magyar Filmszemle: kísérleti film díj
Menekülés a rövidfilmbe fesztivál: Arany Banán díj
Hypnos
Menekülés a rövidfilmbe fesztivál: Külön díj
Cottbus: rendezõi díj
Drezda: Youth Oscar díj
Rengeteg
Magyarország jelöltje a 2004. évi Oscar-díj legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában
Magyarország jelöltje a 2004. évi Golden Globe-díj legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában
53. Berlin Filmfesztivál Fórum Szekció: Wolfgang Staudte díj (legjobb első film)
34. Magyar Filmszemle:
- Simó Sándor díj (legjobb elsőfilmes rendező díja)
- külföldi filmkritikusok Gene Moskowitz díja
- produceri díj (Muhi András)