DVD-körkép: 2005

Bergmantól Batmanig

Egyfilmes dobozok

Francia konyha a kilencvenes évekből

Az év filmritkaságai közül kiemelkedik Jeunet 1991-es klasszikusa, a Delicatessen, apokaliptikus szürreális vízió + franciás couleur locale. Egy bérház tulajdonosa, aki egyben a földszinti mészárszéket is üzemelteti, az átlagos menzai menün kívül hétköznapinak nem mondható lakóinak emberhúst is felszolgál. Az üzlet jól megy, de megzavarja egy fiatalember feltűnése, akinek a mészáros-háztulaj lányával vannak tervei, míg a hentesnek a vő-jelölt húsával.

Ugyancsak könnyedebb hangvételű Richard O’Brian 32 éve született szintén szürreális darabja, a Rocky Horror (Pictures) Show, amely filmként a sci-fi musical címkét kaphatná. Rocky több évtizede folytatja diadalmenetét a filmvásznon épp úgy, mint a színpadon. Az első igazán interaktív darab lett - a nézők gyakran a színészekkel együtt énekelték a dalokat- a szexuális szabadságot és másságot hirdetők alapműve. Szégyellősebbek most már akár otthon is beöltözhetnek Rockynak, Eddie-nek, Riff Raffnek (akit a filmben maga a szerző játszott).

Irodalomból átemelt klasszikus is akad a tavalyi választékban, a Georg Büchner Woyzeck című befejezetlenül maradt drámáját (1821) Werner Herzog dolgozta fel 1979-ben, kizökkentő, elidegenítő eszközökkel. A filmben a félőrült, háborúból visszatérő és feleségét meggyilkoló katonát Klaus Kinski formálta meg, aki még ugyanebben az évben Oscart kapott. Az ’50-es évek végétől a ’80-asok végéig aktív, körülbelül 130 filmben játszó színész az Amerikai Film Akadémia elsimerését 1979-ben nem a Woyzeck-ért nyerte el, hanem az ugyancsak Herzog rendezte Nosferatu: A fantom éjszakájá-ban nyújtott játékával.

Gary Cooper a Délidő-ben

1952-ben született Fred Zinnemann klasszikus westernje, a Délidő. Az Osztrák-Magyar Monarchiában, Bécsben született Zinnemann a western egyik alapművét alkotta meg. A törvényt megszemélyesítő Will Kane nem kap segítséget attól a közösségtől, amelynek békéjét hosszú éveken át őrizte, ám a józan ész és felesége kérése ellenére is arra kényszerül, hogy a rend őreként utolsó „munkanapján” szembenézzen a végzettel.

Ugyancsak különlegességnek számít Pier Paolo Pasolini Salo, avagy Sodoma 120 napja című alkotása, amely a második világháborús olasz kapituláció, vagyis Mussolini bukása után Észak-Olaszországban alakult fasiszta államalakulatban, Salóban játszódik. A film minden diktatúrára érvényesen tárja fel a politika, erőszak és szexualitás mélyen gyökerező kapcsolatát. A rendezőt nem sokkal botrányfilmjének bemutatása után rejtélyes körülmények közt meggyilkolták.

Nemrégiben derült ki, hogy a Warner Stúdió független filmes részlegénél a David Bowie főszereplésével készült Az ember, aki a Földre pottyant című film felújítására készülnek. A változatos filmes életművet maga mögött tudó Nicolas Roeg, aki filmes szakma szinte minden területén tevékenykedett, egy korábbi, 1973-as filmje, a Ne nézz vissza! jött ki DVD-n. Egy gyermeküket elvesztett házaspár és egy furcsa, a túlvilági léttel kapcsolatba lépni képes testvérpár különös találkozását meséli el a drámai thriller.

Természetesen ebből a felsorolásból sem maradhat ki Quentin Tarantino műfajújító gengszter-mozija a Kutyaszorítóban. A rosszul sikerült rablás után egyre inkább a vérvörös lesz a domináns szín. Ugyancsak a színek dominálnak a Sin Cityben, de nem gazdagságukkal, hanem annak feltűnő hiányával. A hagyományos, tusrajzzal készült képregények látványvilágát idéző formaújító alkotás QT cimborájának, Robert Rodriguez és a történet kitalálója, Frank Miller munkája, amelyből egy jelenet erejéig Tarantino is kivette a részét. A Bűnös Város képei nemcsak megmozdulnak, ahogy egyik médiumból a másikba emelődnek, hanem a film képi folyamatossága ellenére őrzik az eredeti, szaggatott, kiemelő-hangsúlyozó rajzos látásmódot.

A kultok közül nem maradhat ki David Lynch 1990-es Óz a csodák csodájá-nak elemeiből, egy rock’n roll-szerepével, kígyóbőr dzsekijével eggyévált, kőkemény fickó és szőke cicababájának Bonnie és Clyde-osan kitartó szerelméből összegyúrt road movie, a Veszett a világ.

Az ipari forradalom ihlette anime, a Gőzfiú

Az idő után a térben ugorva a Távol-Keletről a Mission Impossible-t Tome Cruise-zal és a Ál/arcot John Travolta főszereplésével jegyző hongkongi akciómozi-mester, John Woo két opusza is szerepelt a tavaly megjelent korongokon, A bérgyilkos és A fegyverek istene. Woo földijétől, Stephen Chow-tól pedig egy akcióparódiát gyűjthettünk be, a Szutyok köz szegényeit a baltás bandától megóvó rejtőzködő szuperhősök és a közéjük keveredő lúzer gengszteraspiránsok kalandjait, a Pofonok földjé-t. Japánból pedig egy sajátos ipari forradalmi víziót és apokaliptikus méretű gépcsatát felrajzoló epikus animáció, Otomo Gőzfiú-ja érkezett meg.

Ugyancsak a „környéken”, Thaiföldön készült az Ong Bak. A film azzal vívta ki a nézők és a kritikusok elismerését, hogy a Mátrixszal elterjedt high-tech látványra épülő akciómozival szemben az emberi test szinte korlátlan fizikai lehetőségeivel dolgozik a történet. A thai box-akciójeleneteknek alárendelt dramaturgiájú alkotás ennek ellenére is képes hitelesen emberi sorsokat felvillantani.

Szintén távol-keleti kötődésű Steven Spielberg A nap birodalma című 1987-es alkotása. A japán hadifogolytáborba került nyugatiakat olyan színészegyéniségek játszák, mint John Malkovich és az akkor 13 éves Christian Bale (A gépész, Batman: kezdődik!)

Sorozatok és életművek

Az életműveket, illetve azok egy részét bemutató sorozatok közül kiemelkedik az Almodóvar-sorozat, amelyben a spanyol rendező olyan korai opusza is helyet kapott, mint A szenvedélyek labirintusa, az akkor még ismeretlen Antonio Banderas-szal, valamint a Mit vétettem, hogy ezt érdemlem?, az Áldott mélységek, és az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén.

A könnyebb hangvételű latin direktor mellett a komorabb színekkel dolgozó orosz mesterek közül Tarkovszkij és Nyikita Mihalkov műveiből jelent meg sorozat. Tarkovszkijtól az Andrej Rubljov, a Tükör valamint a Sztalker került a boltokba, ami csatlakozik az Iván gyermekkorá-hoz, és remélhetőleg hamarosan a méltán világhírű alkotó összes filmje felkerülhet a gyűjtők polcára. Mihalkovtól az Etűdök gépzongorára, és az Oblomov néhány napja jelent meg digitális korongon.

A lét súlyos kérdéseinek zseniális elemzőjétől, Ingmar Bergmantól két DVD-válogatás is megjelent. Az elsőben Bergman híres trilógiája A csend, az Úrvacsora, a Tükör által homályosan, a másodikban a Hetedik pecsét, A nap vége, és az Őszi szonáta található. A szintén skandináv, de Amerikában szédületes karriert befutott Greta Garbótól az év végén öt film jött ki díszdobozban. (Az asszony és az ördög, A titokzatos nő, Krisztina királynő, Mata Hari, Anna Karenina, A kaméliás hölgy, Ninocska).

Pasolini Dekameronja

Filmtörténeti klasszikusokból is bő volt a tavalyi felhozatal. Francois Truffaut-tól Az utolsó metró jelent meg tavaly márciusban a korábban kikerült Szomszéd szeretők, és az Amerikai éjszaka mellett. Pasolinitől nem csak utolsó filmje látható digitális hordozón tavaly óta, hanem Az élet trilógiájának-nak darabjai, a Dekameron, a Canterbury mesék és Az ezeregyéjszaka virága. Fellinitől A bikaborjak-kal, a Szélhámosok-kal és a Júlia és a szellemek-kel lehet teljesebbé tenni az egyetemes filmművészet darabjait tartalmazó gyűjteményeket.

Az óvilági alkotók mellett természetesen kihagyhatatlanok az újvilági klasszikusok. A James Dean-sorozatban piacra került az Édentől Keletre, a Haragban a világgal, és Az óriás. John Cassavetes időtálló művei közül pedig a New York árnyai, az Arcok, az  Egy hatás alatt álló nő és a Premier korongjait tehetjük be a lejátszóba. Továbbá a amerikai filmes realizmus olyan egyéniségének, mint Scorsese munkáiból is megjelent 2005-ben öt, a Ki kopog az ajtómon?, az Alice már nem lakik itt, az Aljas utcák, a Nagymenők és a Casino.

Végre a Tarr Béla-rendezések is egymás után jelennek meg DVD-én, az elmúlt évben három film jött ki: a Családi tűzfészek (1979), a Kárhozat (1988), és a Werckmeister harmóniák (2000).

A mai hazai termésből igazi sikerként érdemes kiemelni az animációs szcéna egyik legjelentősebb seregszemléjén, Annecyban is díjat nyert és itthon is közel 100 ezer nézőt a mozikba csábító Nyócker!-t, valamint a dokus műfajban szokatlanul magas nézőszámot elért Új Eldorádót. Kocsis Tibor alkotását, a nemzetközi filmes mustrák közönségét is beleszámítva, több mint 20 ezren látták! Igaz, a számtalan külföldi fesztiválelismerést szerzett, verespataki aranybánya ügyét bemutató dokumentumfilm nálunk mindössze néhányezres nézőszámot ért el.

A tematikus illetve sorozatgyűjtő díszdobozok között is találhattunk fontos alkotásokat. A Gengszter-gyűjteménybe hat klasszikus opuszt csomagoltak össze, a Kis cézárt, A közellenséget, A megkövült erdőt, a Mocskos arcú angyalok-at, A viharos húszas évek-et és a Megszállottság-ot.

A horrorfilmek közül a műfajt a Távol-Keletről felfrissítő Kör-trilógia emelkedik ki, a mainstreames vonalat a számítógép (de)generálta őshüllőkkel ijesztgető Jurassic Park-trilógia képviseli, és a Cristopher Nolan rendezésében vérfrissítésen átesett első Batman valamint teljes denevérember-széria.

Lehet vitatkozni azon, hogy érdemes volt-e George Lucasnak folytatnia a Csillagok háborúja-trilógiát egy újabb triplázással, de az biztos, egy új generációnak is adott a lehetőség az egynapos, teljes sorozatmegtekintő gigamozizás előtt.