Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Nagy Sándor, a hódító

Histotainment


2004. december 10. - Dénes Balázs


Bemutató: 2004. december 9.



Nagy Sándor, a hódító
Nagy Sándor, a hódító című monstre mozijával Oliver Stone az ókorba kalauzol bennünket. A tagadhatatlanul lelkes rendező állítása szerint, amennyire csak lehetett, ragaszkodott a történelmi hitelességhez, ahol pedig nem sikerült, ott segítségül hívta a szárnyaló képzeletet. A heroikus vállalkozás, amelyben mindent szeretett volna megmutatni, ugyan látványos - ami alapkövetelmény egy hollywoodi nagyfilmnél -, de a néhány jól sikerült részletből nem áll össze a mozi.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok

Vagyunk páran, akiket ifjabban, és időnként akár ma is, nagyon tudott lelkesíteni a makedón király fél világot megváltoztató kalandos hódítása lázba hozott. Alexander rövid de szinte teljes és ellentmondásos életet élt, ami csak részben derül ki a filmből, és ezt nem mentheti meg az alkotói szabadság.

Alexandert arra készítették fel, hogy emberi léptékkel mérve szinte isteni tetteket hajtson végre – Akhilleusz volt a példaképe, ami mellé kiváló nevelést és hadsereget kapott. Szinte mindent kihozott abból, ami adatott neki, még ha nem is volt teljesen elégedett azzal, amit elért – hiszen az ismeretlen világ határát, Indiát éppen csak átlépte, de lázongó katonái követelésére vissza kellett fordulnia.

Amúgy a szikár tények egy része sokkal disszonánsabb a fülnek. A görög polisztársadalom termelési válsága is közrejátszott abban, hogy a makedónok vezette görög katonai szövetség útra kelt meghódítani a Keletet, és nemcsak a romantikus kalandos hevület, az ismeretlen felfedezése vezette őket. Ez is része a történelmi hitelességnek!

Ezért rossz látni egy aprólékos részleteiben gazdag, de ugyanakkor unalmas filmet, nem beszélve bizonyos aktuális világpolitikai áthallásokról. Ez után, hogy ki hogyan magyarázza a bizonyítványt - még ha az maga rendező is - hiteltelen. A forgatókönyvíró-rendező választása kijelölte a hangsúlyokat. Gondolok itt arra a jelenetre, amelyben Arisztotelész megtanítja az ifjú makedón hercegnek és társainak, hogy a Kelet barbár, és ezért kultúrát kell oda vinni, amely feladatra a görögségnél alkalmasabb nincs. Mégpedig azért, mert civilizált és barbár között az a különbség, hogy előbbi tud az érzelmein uralkodni. A filmben következetesen éppen az látható – amit a rendelkezésünkre álló ismeretek is megerősítenek -, hogy korának elit nevelésében részesült Nagy Sándor miként tör meg többszörös túlerőben lévő hadseregeket, miközben éppen érzelmein nem tudott uralkodni. Ivott és kötekedett, aminek egyik legmegdöbbentőbb következménye, amikor egyik leghűségesebb alvezérét, Kleitoszt féktelen haragjában átszúrja egy lándzsával.

Alexander - akit nemcsak
az arany érdekelt
Szintén Amerika közel-keleti “kultúrmissziójához” teremt furcsa áthallást Alexander ütközet előtti lelkesítő beszéde, amelyben a világhódító közli katonáival, hogy hamarosan a szabadságért fognak harcolni - pár ezer kilométernyire a szülőföldjüktől. Annak ellenére, hogy a hivatalos ókori propaganda is nagy hangsúlyt fektetett a háború jogosságára – a körülbelül másfél évszázaddal korábbi! perzsa támadást jöttek megbosszulni a görög-makedón seregek -, még Mel Gibsonnak is könnyebb hinnem a Rettenthetetlenben, amikor ugyancsak a szabadság jelszavával lelkesít csatára.

Az ókori forrásoknak köszönhetően még a legpontosabban rekonstruálható csatajelentekben is megtalálható az alkotói fantázia túlburjánzása. A gaugamelai csata olyan, mint egy samponreklám: „tú in van”. Belekeverednek a két évvel korábbi isszoszi ütközet következményei is – a perzsa uralkodó, Dareiosz családja kíséretének elfogása ekkor, és nem Gaugamela után történik. Igaz, kétségtelen, hogy a csata maga rendkívül látványos, és szerencsére nem nyomja el a számítógépes grafika. Sőt, itt már tényleg találkozhatunk a korabeli leírásokkal is egybehangzó hadieseményekkel.

Olyan ziccert kihagyni, mint ami a Gordion városában való látogatásban rejlik, vétek. Itt Nagy Sándor egyetlen kardvágással “megoldja” a kocsirúdra kötött csomót, ez pedig annyira amerikai problémamegoldás, hogy igazán helyet követel magának egy amerikai adaptációban. Hol volt az alkotó fantáziája, hogy azt az epizódot „besegítse” a filmbe?

Nagy Sándor biszexualitásának bemutatásával Oliver Stone olyan területre tévedt, ahol nem sok történelmileg hiteles kapaszkodóra számíthatott, mivel erre vonatkozóan semmiféle adat nincs, csak általános ismeretek a görögök szokásairól. Így a képzelettel lettek kiszínezve hiányzó részletek, például Alexandernek Hephaisztionnal való kapcsolata. Amit viszont a történelmi források valóban alátámasztanak az, hogy három felesége is volt, akik közül ebben a szerepben csak egy, Roxan látható a filmben.

A Sickratmanre hangolt kérdés, “Buzi-e vagy?” nem ad hozzá semmit a történelmi Alexanderről kialakult képhez. Az viszont meglepő, hogy a filmnek talán mégis ez az egyik - Alexander és Hephaisztion közötti szerelmi vallomás – leghitelesebb része, amellyel valóban egész közel kerül egy hiteles emberi drámához.

A történelmiséget az Anthony Hopkins által megjelenített patetikus Ptolemaiosz, és a többi történelmi alak bevonása sem teremti meg. Ráadásul az Alexanderben követhetetlen az arcok és nevek hada, főleg, ha hozzáveszem, hogy gyermekkori önmagukkal is össze kellene kapcsolnom őket. Mindezek csak illusztrálják a történelmiséget, pedig ebben az esetben nyugodtam szelektálhatott volna az alkotó drámaírói fantáziája.

Az örökkévalóság felé lovagolva
Alapvetően mindenki mazsolázhat a filmből olyan részleteket, amelyek hozzátesznek valamit a benne élő Nagy Sándor képhez, de történelmi hitelességet tulajdonítani az Alexandernek annyit tesz, mintha Wolfgang Petersen munkáját tekinteném híradós helyszíni tudósításnak Trója falai alól. Továbbá egy olyan történész-szakértő, Robin Lane Fox oxfordi tanár nyújtja a történelmiség garanciáját, aki maga is részt vett – nyilván lelkesedésből - a film forgatásában. Az mindenesetre Oliver Stone mellett szól, hogy valóban lelkesen hisz az általa teremtett Alexanderben. Remélem, hogy film hatására sokan fognak a téma után érdeklődni, például könyvekből, így valóban találkozhatnak a történelmi Nagy Sándorral.


Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában.


Címkék

alexander , nagy sándor , oliver stone , colin farrell , premier , kritika





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |