Nyócker

Alapvetice egyetértek krogstad-tal. A film költséges része tisztességesen meg lett csinálva, a forgatókönyv viszont katasztrófa, merő idétlenkedés, szerintem csöppet sem humoros, persze a magyar nép mindig szeret vihogni, ha valaki előadja a bazsevát.
Szóval jó a képi világ, a zene is egész okés, az alapötlet sem rossz, csak egy épkézláb történet hiányzott volna, meg néhány humorérzékkel megáldott ember. Egyébként a képi világon is látszik, hogy nem volt egy használható forgatókönyvíró a közelben, az igazán jó képi poénok ugyanis megint csak hiányoztak.
Én halálosan untam filmet.
Mellesleg az Orsós - a film írója - tudomásom szerint az egyik fő forgatókönyvíró tanár a főiskolán, dehát azt eddig is tudtuk, hogy itthon nincsenek forgatókönyvírók, ami minden filmen, még a jobban sikerülteken is átsüt. Nem tudom, mikor fogják már egyszer komolyan venni ezt a részét a filmkészítésnek.

Ami a dialógokat illet, már az elsőnél csalódtam, mert közel sem üt annyira, mint amennyire szeretettem volna. Sztem a dialógok elmaradnak a képek mögött. Érzem, hogy kemény beszólós akar lenni, - mármint az első dialóg - de kevés, és sokszor a többi is - sajnos.

Ahogy figyeltem a közönséget, a mozi alatt nem sokat röhögtek, és a film után sem lehetett azt azt érezni, hogy megfogta volna az embereket - nem lehetett izgatott beszélgetéseket hallani, semmi jele nem volt annak, hogy a film mélyebb hatást tette volna a nézőkre.

Alapvetően egész jó mozi, sajátos képi világgal. Igen, világtrendi, megtűzdelve mai vicces szociográf adalékkal, amúgy sok sikert a külföldi forgalmazáshoz, kíváncsi vagyok mennyire fogják külföldön szeretni.

Áh, dehogyis így van, éppen ellenkezőleg: a Nyócker olyan film, ami teljesen pariban van a világtrenddel, olyan magyar alkotás, ami, fogadjuk le, nagy nemzetközi sikereket fog aratni, hacsak el nem basszák a fordítással meg a forgalmazó, de hát miért is tennék, amikor sikerült hugyérszarér létrehozni ezt az invenciózus, lendületes, öteletes, szórakoztató, remek munkát. Nem egyszer, de többször kell megnézni, akárcsak a Macskafogót, amit különben szintén nem a történetéért játszunk le otthon újra és újra. Alteros, struktúrán kívül készült jelentős munka ez, ami van olyan kult, mint a Kontroll. Animációban abszolút ott van a topon, kísérletező és expresszív, tele ötlettel és újítással. A dramaturgia él az animáció adta szabdsággal, szórakoztató az időutazás az előkorba, viccesek az aktuál politikai asszociációk, sztem még az sem zavaró, hogy a hepiendinget elkerülendő kiderül a kiscsaj a lányokhoz vonzódik. Számon kérni a Nyóckeren a Józsefvárost baromság, inkább tessék nkem megmondani, mikor láttunk olyat, hogy minden egyes figura szerethető egy moziban. A dialógusok annyira hitelesen szólnak a vásznon, mint már rég: nem szépelegnek, mondják a frankót pacekba. A Nyócker a mai magyar mozgóképgyártás ünnepe és kritikája, de ne higgyétek el, hanem győződjetek meg a szemetekkel. Jó szórakozást hozzá.