Rózsadomb 

Titkok Kertje

Bemutató: 2004. november 4.

Lassacskán kibontakozik a két gyerek és a nézők előtt is a változékony, állhatatlan politikai kurzus. Pálfi Gábor és felesége, Teréz a kommunista felső vezetés tagjaként kiváltságos helyzetben van. Így megadhatják gyermekeik számára az előkelő ház biztonságát és titokzatosságát. Ám a történelmi fordulatok a kert zárt világába is behatolnak, nem kímélve elveket, hitet, meggyőződést.

Eltemetett emlékek, és a kommunizmus kimondatlan, kimondhatatlan szorongása a gyerekek számára csak valamiféle titokzatos, távoli szörnyként jelenik meg, szüleik kedélyállapotának változásain keresztül érzékelik, miféle rémségek zajlanak odakint. Azért is érdekes a gyerekek szemén át mutatni a világot, mert számukra teljesen más a dolgok fontossági sorrendje, mint a felnőtteké. Azonban ennek ellenére csalhatatlanul megérzik a problémákat.
Szembesülniük kell lassan azzal, hogy fel kell nőniük, megváltozott a világ körülöttük. Azután számukra is alakot ölt a forradalom, egy szovjet tank alakjában. Vasszörnyeteg a kapu előtt…

Andorai Péter és Marozsán Erika érzékenyen, ám mintha inkább rutinból játszana. A két gyerek, Rózsa Naomi és Fekete Ábel élettel telik, hitelesek, a felnőtt színészek iskolázott intonálásához képest beszédük kicsit egy dokumentumfilm eszköztelen realitását idézik. Így mintha valahogy kilógnának dialógusaik a film szövetéből. A film egy sor ismert magyar színészt vonultat fel, a legkiemelkedőbb alakítást Lázár Kati nyújtja. Róza, a dadus alakjában egybegyűjti egy babonás parasztasszony személyiségének és világszemléletének minden elemét. Egyszerre gyengéd tyúkanyó, megbízható káder, perlekedő asszonyság, fortyogó boszorkány. A gyerekek rajta keresztül is kapnak egy olvasatot szüleik „viselt” dolgairól és a világról. Zavaros idők kis krónikása.

A film egyes hibái ellenére komoly, szerethető alkotás. Ami mindenképp a javára írható, hogy végre nem az unalomig elkoptatott eszközökkel és nézőpontból mesél erről a fájdalommal és kétségekkel terhes időszakról. Máthé Tibor remek, a kor hangulatát megidéző képeket alkotott. A gyerekek mellett a másik fontos szereplő maga a ház, amely a történet előrehaladtával egyre üresebbé, komorabbá, idegenebbé válik. Pontos fokmérője a külvilág eseményeinek.
A 10 éves Panka és a Miska idilli gyermekkorukat élik a szigorúan őrzött rózsadombi villában és annak nagy, elvadult kertjében. Apjuk vezető politikus a Rákosi kormányban, 1956 nyara van.

A film szinte egyetlen helyszíne a villa és a kert. Az eseményeket a gyerekek szemszögéből látjuk. A szülők, az egyszerű sorból „kiemelt” vonalas, mélyen hívő Teréz és a nála kb. 20 évvel idősebb nagypolgári zsidó családból származó Pálfi Gábor, nagyon elfoglaltak – az „új világot” építik. A gyerekekkel leginkább Róza, a babonás és titokban istenfélő háztartási alkalmazott törődik, de valójában maguk nevelik magukat. Szabadon nőnek, mint a gaz, az elvadult kert az ő világuk. Róza babonás rémtörténetei és a papa párnázott ajtaja mögött zajló titokzatos harc a szebb jövőért sajátos, groteszk világképet alakít ki a gyerekek képzeletében.
1982.   „Leila und der Löwe” (U-matic 10 perc) Társszerző és társrendező: Kis Marian
1984-85.  „Az emberevő szerelme” (58 perc) Balázs Béla Stúdió-ZDF Kleines Fernsehpiel koprodukció Forgatókönyv és rendezés: Pázmándy Katalinnal
1986.   „Familienbande” (16 mm 20perc) DFFB produkció
1988-89.  „Oberschenkelhalsundbeinbruch” (90perc) DFFB vizsgafilm. Interaktív computer video játékfilm. Zsűri különdíja az Istanbuli Első Nemzetközi Videofesztiválon 1990. Különdíj a Hatodik Chibai Nemzetközi film és Videoversenyen 1991.
1991.   „Csipkerózsika álma” Forgatókönyvírás a Berlin-Brandenburgi Filmalapítvány támogatásával.
1992.   „Macht ohne Gesicht” (30 perc) ARTE/ZDF. Dokumentumfilm forgatókönyve Horváth Bálinttal közösen.
1993.   „Out of the dark” Forgatókönyvírás a HEsszeni Filmalapítvány megbízásából.
1995-96.  „Der hellblaue Engel” (40 perc) ARTE/ZDF. Esszéfilm forgatókönyvírása Nikolai von Koslowskival és Lena Braunnal.
1997-98.  „Grüsse aus der Lebensmitte” ZDF Kleines Fernsehpiel. Dramaturg és Kiss Marian rendező munkatársa.
1999-2000.  „Rózsadomb” ZDF Kleines Fernsehpiel/ARTE/zerofilm Berlin/Eurofilm Stúdió