sex hikaye

Sicko

Médiahack két órában

2007. október 26. - Dénes Balázs

Bemutató: 2007. október 25.

Sicko
Emberek, ha nyomorultul akartok, meghalni menjetek Amerikába! Körülbelül ez Michael Moore az amerikai egészségügyi rendszerről készített „oknyomozásának” summázata. A politikai és gazdasági ármánykodások és cselszövések leleplezése helyett inkább a szórakoztató butaságokra érdemes figyelni.

Michael Moore zavarba ejtő figura . Az amerikai nép egyszerű gyermeke, aki logikus kérdéseket fogalmaz meg – esetünkben azt, hogy miért nem működik jól az USA egészségügyi biztosítási rendszere. Ám logikája baltalogika, ami ott is utat vág magának, ahol azt a racionális érvelés nem engedné meg. Majd Moore az Amerikai Alkotmányban foglalt véleménnyilvánítás jogával élve megfogalmazza álláspontját. Tisztán és egyben sarkosan, mint mindig, az ellenkező vélekedések következetes figyelme kívül hagyásával. Ami elsőre bosszantó, hiszen nemcsak a szociálpszichológiai alapozó képzések térnek ki arra, ha valóban meg akarsz győzni másokat a véleményed igazáról, akkor a leghatásosabb mód, ha a cáfolatokat is bemutatod, hanem mindezt egyetem nélkül is meg lehet tapasztalni, a való életben! Vagyis gesztusértékű ennek elvetése, innentől pedig dőljünk hátra a moziszékben és élvezzük az elénk táruló abszurd képtelenségek sorát. A kanadai, brit, francia, guantanamói végül a kubai betegellátás nagyszerűségének bemutatásával rajzol valami furcsa, a perspektíva szabályainak áthágásával készült, a maga módján mégiscsak érdekes képet.

Nem arról van szó, hogy nagyon mélyen ismerem az amerikai egészségügyi ellátórendszert, és ennek tudatában igyekszem cáfolni Moore állításait, hanem arról, hogy egy nyilvánvalóan hatalmas körülbelül 250 millió embert különböző szinten ellátó rendszerben biztosan akad hiba. Moore talál is számos durva esetet, majd ezeket tálalja, amolyan moore-osan, saját és legfőképpen a benne megbízó kisemberek állításait hiteltelenítve.

Michael Moore az "ingyenes" brit betegellátásról...

Elképesztő fafejűséggel, közömbösséggel, cinizmussal találkozunk, például egy farmer esetében, akinek két ujjpercét vágja le a fűrészgép, majd a biztosító ajánlatot tesz: 12 ezer a gyűrűs- és 60 ezer dolcsi a középső ujj visszavarrásának költsége. Vagy máskor a betegbiztosító addig húzza az időt, mondván ügyfele tumorja nem halálos, míg abba a beteg belehal. A bürokrácia tevékenységének iskolapéldája, amikor az egyik betegellátó kassza elutasítása azon alapszik, hogy 22 éves biztosítottja nem lehet rákbeteg, mert túl fiatal hozzá. Számtalan ilyen és hasonló eset kerül terítékre, sőt az egykor rossz oldalon álló korábbi betegbiztosítási vezető is nyilatkozik, arról, hogy bizony a magáncégek ezen a területen is csak akkor maradnak meg, ha megfelelő haszonra tehetnek szert, csak itt nem cipőfűző-, vagy gemkapocsgyártásról, hanem emberéletek megmentésének költséghatékonyságáról van szó.

Ezek valóban drámai esetek, amelyeket Moore már az elején azzal hiteltelenít, hogy az USA egészségügyi ellátórendszerét egy felmérés alapján a világon a 37.-ként mutatja be, amelyet egy olyan kis ország követ, mint Szlovénia!

Moore kitekintése a világba logikus, ha nem működnek a dolgok Amerikában nézzük meg, mit tesznek másutt, hogy működjenek! Vegyük például Nagy-Britanniát, ahol nem a beteg fizet, hanem neki fizetnek, utazási költségeit visszatérítendő – arról szó sem esik, hogy néhány éve épp összeomlani készült az úgynevezett „ingyenes” szigetországi ellátórendszer. A franciákat meg soha sem kellett különösebben arra bíztatni, hogy beszóljanak a jenkiknek. Azonban a képtelenségek csúcsa, amikor 9/11 kapcsán a guantanamói fogolytáborban Moore többek közt a Ground Zerónál megbetegedett tűzoltóknak kér orvosi ellátást, hiszen ott még az Al-Khaida terroristáknak is ingyé’ jut a jóból! Ezután egy kubai wellness hétvége jön, ahol a képek tanúsága szerint a rumvedelők és szivarszívók Mekkájában mindenki számára elérhető gyógyszolgáltatás az MR-vizsgálat, az olcsó gyógyszer és a tiszta tágas kórházi szoba.

... majd a még "ingyenesebb" franciáról

A más országokkal való összehasonlítás, azonban olyan eszközökkel történik, amelyek tartalmilag lerombolnak minden addig felépített érvet, mert az egyén tragédiája igenis fontos érv, de így épp az áldozattá vált kisember válik kiszolgáltatottá. Sehol sem látjuk, hogy valójában miként működik az EÜ-rendszer a citált országokban! Igaz, a Mester erre is talál választ.

A nagy csúsztatása, akarom mondani a végső konklúzió, hogy az egészségügyi rendszer bizonyos országokban ingyenes, aminek oka, hogy azokon a helyeken az emberek, ki tudja miért, de szolidárisak! Moore feltalálja nekünk a kölcsönös segítségnyújtáson és a szükségletek szerinti ellátáson alapuló társadalmat, a szocializmust!

Amerika, kövesd a bölcs vezért!
A problémák hátterében az ördögi republikánus politikusok és a profithajhász nagytőkés biztosítók cinikus lepaktálása húzódik. Azonban az állam által elvégzendő társadalmi szintű feladatok – köztük épp az egészségügy - egyike sincs ingyen, amit aligha kell ma Magyarországon egyetlen embernek is elmagyarázni.

Fontos azt is tudni, hogy összetett problémákat bemutató dokufilmet készíteni nem lehetetlen, hogy ne menjünk messzire, ilyen Kocsis Tibor Verespatakról készül filmje, az Új Eldorádó is. Ami épp azt vetíti elénk, hogy a több ezer éves kulturális javak megőrzése miként ütközik a ma emberének megélhetési nehézségeivel; miként feszülnek egymásnak vagy éppen mutatnak egy irányba! a szocializmusból frissen „kigyógyult”, félig-meddig tradicionális közösségben élő egyszerű emberek és egy, a modern kapitalizmust jelentő multinacionális vállalat érdekei. A helyes érvelés és a különböző nézőpontok hiányát nem fedik el a hatásos formai elemek: a jól megválasztott zenei és meglepő képi bevágások, az ötletes animációs trükkök. Ez van, ha egy átlag amerikainak látszó filmes úgy tesz, mintha gondolkodna?!



Címkék

premier , kritika



nka emblema 2012