sex hikaye

Szilvás csirke szilva nélkül

2012. március 19. - Vodál Vera
Szilvás csirke szilva nélkül

A jó mese receptjének két legfontosabb alkotóeleme az eredeti történet és a szerethető főhős, akiért tudunk izgulni. A Szilvás csirkében pont ez a két dolog hibádzik.



A francia emigrációban élő és alkotó  iráni rendezőnő, Marjane Satrapi 2007-es Persepolis című egészestés animációjával írta be magát a filmtörténelembe, amelyben Iránban és Bécsben eltöltött fiatalkorára emlékszik vissza. A rendkívül személyes hangú és markáns kézjegyet magán hordozó  film után a rendező és alkotótársa, Vincent Paronnaud ismét Satrapi képregényét alapul véve készített filmet. (Kritikánk a Persepolisról)

A Szilvás csirke a rendezőnő elmondása szerint anyja nagybátyjáról, Nasser Ali Khan hegedűművészről szól, akinek halálát szomorúság okozta. A rendezőnőt megihlette a történet, és ezúttal vegyes technikához nyúlt képregénye mozgóképre adaptálásakor – az élőszereplők gyakran rajzolt kulisszák közt mozognak, ugyanakkor került egy teljesen animációs rész is a cseppet sem realisztikus hatású filmbe. (Interjú a rendezőnővel)

 

poulet_500_1


A film ott kezdődik, ahol a történet napokon belül véget ér – Nasser Ali néhány kísérletet tesz arra, hogy pótolja eltört hegedűjét, de lassan rá kell jönnie, hogy egyik sem szól úgy, ahogyan a mesterétől kapott hangszer. A férfi végső elkeseredésében eldönti, hogy meghal, de az ismert halálnemek egyike sem ragadja meg fantáziáját, így a lassú  kimúlást választja, s befekszik az ágyba. A már első blikkre meglehetősen antipatikus férfiról hamar kiderül, hogy végtelenül önző, csak saját maga és a zenélés érdekli, felesége és gyerekei csak bosszúságot okoznak neki, szemmel láthatóan egy csepp szeretet sincs benne a családja iránt. A gyermekeihez nem találja az utat, csupán idegesítő koloncként tekint rájuk. Róluk alkotott markáns véleménye egy vízióban teljesedik ki, amelyben fia jövőjét láthatjuk:  a pizzazabáló, ostoba amerikai családokat figurázza ki, az amerikai sorozatok stílusában – ez a rész nemcsak, hogy erőltetett és kilóg a filmből, de még a kedves és szerethető karaktereket, a két gyereket is megpróbálja eltávolítani.

A film felénél jön a drámai fordulat: a hegedű megsemmisül, amitől főszereplőnk rögvest meghalni vágy, és csak ezután, az 50. perc környékén ismerjük meg Nasser Ali tragikus szerelmi történetét, azt, hogy milyen élmények következtében lett belőle az élet elszenvedő alanya, a meg nem értett művész, aki nem tud saját sorsán úrrá lenni, és ekkor derül ki az a hatalmas közhely, hogy egy tragédia kell ahhoz, hogy valaki igazán nagy művésszé váljon. A film utolsó negyedében további részleteket tudunk meg a nagy szerelemről Nasser Ali visszaemlékezéseiből, ám ekkor már cseppet sem érdekel minket ez az utálatos főhős.

poulet_500_3


Noha a film története sablonos és nem feltétlenül elegendő egy játékfilmhez, a túlságosan egydimenziósra festett főhős pedig megakadályozza a vele való azonosulást,  a Szilvás csirke tobzódik  az izgalmas képi megoldásokban - filmtörténeti utalások sora, rendkívül ötletes és eredeti, néhol  kissé erőltetett víziók, álomképek tarkítják a filmet, amelynek rajzolt hátterei és sokszínű karakterei egzotikus képet festenek Iránról. A legüdítőbb momentum talán Azraël, a halál angyala tanulságos története pop-up book stílusban elbeszélve. A film szemmel láthatóan iszonyatos energiabefektetéssel készült, és a színészek is első osztályú alakítást nyújtanak, még a legkisebb karakterszerepekben is.

Összességében olyan ez a film, mintha egy nagyon bonyolult szilvás csirke receptet készítenénk rengeteg, egymással sokszor nem harmonizáló, izgalmas fűszerkombinációval, ám közben kifelejtenénk belőle a lényeget: a szilvát.

Nyerd meg Satrapi képregényét, az Asszonybeszédet!





nka emblema 2012