Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Szőke kóla

Starsky és Hutch a nyóckerben


2005. december 16. - Köllő Killa


Bemutató: 2005. december 15.



Szőke kóla
A nyócker filmeknek elindult egyfajta hagyománya itthon, nem készült ugyan annyi, hogy a számoláshoz mindkét kéz ujjait igénybe kéne venni, de hála az égnek mostani filmünk inkább öregbíti a nagyon fiatal nyolcadik kerületi tematikájú filmek hírnevét semmint rombolja.

Szóval ezek a filmek talán tanulnak egymás hibáiból, talán nem, mindenesetre a Szőke kóla úgy tűnik sokkal sikerültebb alkotás, mint bármelyik korábbi élőszereplős elődje. A Szőke kóla ugyanis ötletes, hiteles a helyszíne, és néha a színészek is a helyükön vannak.

Főhősünk Nándi (Beleznay Endre) igazi yuppie: kertes ház valamelyik budai hegyen (pardon, dombon), gyönyörű barátnő, úszómedence az udvaron, arrogánsan lenéző hangnem a titkárnővel, nem ragozom tovább, a lényeg, hogy sikeres építési vállalkozó. Egy napon a közlekedési dugó miatt letér szokásos belvárosi útjáról, a nyolcadik kerületi dzsumbujban köt ki, és egy véletlen balesetből kifolyólag ellopják autóját, benne létfontosságú és nagyon aktuális pályázati iratokkal. Mivel a rendőrőrjárőr nem tud segíteni a „tényállás fennforgásán”, ezért ő maga kezd az autója után kutatni  a nyolcadik kerületben. Főhősünknek alig több mint 24 órája van megtalálni 220-as Saab-ját és a létfontosságú dossziét.

Nem dokumentumfilm, nem szociodráma - itt kaland van és izgalom

Egy olyan tematikájú filmnél, ahol egy városrész atmoszférájára épít a darab, nagyon fontos a hitelesség megteremtése. A nyolcadik kerület valóban szeparált, külön világ, amit multikulturalitása vagy vélt veszélyessége miatt egyfajta sejtelmes-félelmetes atmoszféra övez, így alapja olyan legendaképző hiedelmeknek, hogy akár időutazás (Nyócker), csikágói maffiaháború (Rap, revü, Rómeó), vagy előre megrendezett autórablás is előfordulhat. Micsoda előny a forgatókönyvíróknak, hogy van egy ilyen helye Budapestnek, mert itt tényleg bármi megtörténhet! A filmek szerint legalábbis.

A Szőke kólában a helyszín igazi egzotikumként szerepel, olyan helyként, ahová egy ilyen Nándi-féle yuppie soha, vagy csak nagyon ritkán téved. Ha viszont odakerült, akkor már érdemes készíteni egy filmet róla. Nem dokumentumfilmet, nem szociodrámát, hanem közönségfilmet, mert itt kaland van, izgalom és cselszövevény. A készítők bevallása szerint ilyen megfontolásból lett a film címe Szőke kóla, mivel a Pesti Harlem munkacím túlságosan komor lett volna a vígjáték atmoszférájához.

A film fő dramaturgiai vonala klasszikus pikareszk alaphelyzet: a főhős elindul saját kis világából, letér az útról (első szubjektív kamera), különböző kalandokon és megpróbáltatásokon esik át, rengeteg barátot szerez, majd végül minden visszaáll az eredeti kerékvágásba, csak kicsit persze már másképp. Főhősünket megváltoztatja az „utazás”, mert a nyócker olyan hely, ahol bárki megváltozhat. Sajnos a történet a közepe felé meglehetősen leül, már nem igazán tud mit kezdeni a kereséssel, jönnek suta poénok, és csak az utolsó 10-15 percben lendül fel megint. Ehhez mindenképp hozzájárul a két rendőr figurája (Albert Péter, Szecsődi M. László): a komoly bevetések előtt összeráncolják homlokukat, hátracsapják bézbollsapkájukat, lehajtják az ellenzőt, ott pedig a két példakép: Starsky és Hutch. Meg az őket idéző zene.

Szintén ki kell emelni néhány jelenetet, olykor annyira szépen megszerkesztettek, hogy ha elég nyitott és jóindulatú az egyszeri néző, akkor kárpótolhatják a bőven előforduló esetlenebb szcénákért. Példának okáért ott van az a jelenet, amikor Nándi elüt valakit, majd ellopják a kocsiját. Szédelegve tántorog a sérülthöz, közben szubjektív kamerában látjuk az elszéledő echte nyolcadik kerületi arcokat, majd a főhős arcát, végül, hogy nincs is már ott az elütött személy, aztán mire visszamegy a kocsi sem. Meg senki más az utcán. A jelenet körülbelül két percig tart, hét-nyolc beállításból látjuk az eseményt, legerősebb a már említett szubjektív snitt, végül pedig az egyedül maradt főhős körül köröz a kamera. Nagyon erős jelenet a huszadik perc környékén, tán ha a tizediknél lenne, még nagyobbat ütne. Az expozíció ugyanis sajnos túl hosszúra sikeredett, jobban működött volna az egész film, ha az első poén (próbaidős munkatárs Nándi titkárnőjét buzdítja főnöke ellen, közben a megérkezik a főnök, mindenki látja, csak az áskálódó beosztott nem) a harmadik percben sülne el, és nem a tizenegyedikben. Ebben ugyanis benne van Nándi egész jelleme, hogy szemét alak, hogy utálják a munkatársai, és hogy rohadtul meg van elégedve önmagával. Az hogy gazdag, rövidebb felvezetésből is kiderülne. A közte és a nyolcadik kerületiek közötti kontrasztra meg elég a puszta megjelenése.

A nyócker olyan hely, ahol bárki megváltozhat

A film plakátja igazi sztárparádét mutat, de sajnos nincsenek rajta azok az epizódszínészek, akiknek pedig sokat köszönhet a film. Az említett rendőrpároson kívül ilyen például Cserna Antal a tolókocsis, vagy Fejes Rita a szorongós titkárnő szerepében. A yuppie főhőst alakító Beleznay Endre korrekt munkát végez, a népszerű Majka, a narrátor és a főhős alkalmi segítője a nyóckerben ugyan természetesen adja magát, viszont egy nyolcadik kerületi roma autószerelő szájából nem hangzik túl hitelesen az a szöveg, hogy nővére „nem hozza ki magából a maximumot”, meg hogy „esztétikailag” hagy némi kívánnivalót maga után. Szintén nem professzionális színész a csúnya cigánylányt, Lulut alakító Görög Zita, akinek artikulációján érződik ugyan a Moziverzum (Cinematrix) felkészüléséhez szükséges beszédtanár, viszont néhány ideges kézrázós mozdulata azt mutatja, hogy a tehetség nem hiányzik belőle. Egy elsőfilmes rendező talán jobb, ha profi színészekhez fordul, mert a népszerű tévésztárok ugyan hozzák a rajongótábort, de a nyócker-hitelességet inkább rontja a színészi gyakorlatlanságuk.

A Szőke kóla című nyócker-film tele van hibákkal, dramaturgiai esetlenségekkel, bővelkedik a bakikban (feltűnő, hogy a rendőrök sapkája egyik snittről a másikra változik), a nyóckerben például történetesen nem csak cigányok laknak, de ez végtére is könnyed vígjáték akart lenni, hiteles arcokkal és szórakoztató történettel, hibái ellenére olyan darab, amiben emlékezetes pillanatképeket kapunk a városrész utcáiról. És ha nem szociológiai állapotrajzot keresünk, még szórakozhatunk is egy jót.


A beképzelt yuppie kocsija és nője nyomába ered a nyócban, ám ott kap a nagy arcára. A komikus, a valósághős és a modell az Európa expressz írójának elsőfilmjében.

Lerner Nándor (Beleznay Endre) sikeres építési vállalkozó egy számára teljesen idegen világba csöppenve, egyetlen perc alatt elveszíti autóját, milliókat érő papírjait, ráadásként gyönyörű barátnőjét is. Más ember ilyenkor a barátaihoz fordul. Csakhogy neki olyan sosem volt.

Mivel máshonnan nem remélhet segítséget, kényszerbarátságot köt Verébbel (Majka), a nótás kedvű, ám botfülű roma autószerelővel és két társával, az izgága Ricsivel, no meg a hallgatag Robival, aki csak a nőknek és a verekedésnek él. Egyetlen napjuk van, hogy Veréb frissen tuningolt 1200-as kockaladájába pattanva mindent visszaszerezzenek, leszámoljanak a gonosszal és az egymással szemben érzett előítéleteikkel.




Címkék

premier , kritika





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |