Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Táncalak

A Túlélő naplója


2003. február 3. - Horeczky Krisztina


Bemutató: 2003. október 30.



Grunwalsky Ferenc (és alkotótársai: Ladányi Andrea, Kurtág György, Nádler István, Orbán Ottó) négy évig készülő filmje, a Táncalak számomra a Szemle – eddigi – legmegrázóbb nagyjátékfilmje.  
Amennyiben Grunwalsky kiegyezne a műfaji meghatározással (de nem egyezik!), ez volna az első magyar táncfilm. Így: A Túlélő videónaplója.
Ladányi Andrea - a legöntörvényűbb, érzésem szerint a legkevésbé megbecsült hazai táncművész-koreográfus – életre hoz, megszül egy nemtelen alakot a komáromi erőd hatalmas, bíborvörös falai között; „embertelen” ereje önmagában fölemelő. Testének látványa megrendítő, mert túlmutat a tökéletességen: egy magányos, küzdelmes, a vereséget el nem fogadó, büszke emberi sors van mögötte. Benne.

A Táncalaknak (amelynek évekig Éjféli Maraton volt a munkacíme) nincsen „története”. Lényegtelen, hogy az elhagyatott, kihalt erődben rekedt, onnan soha ki nem szabaduló alak, aki majd útja végén visszamászik a „szarkofágba, mennyiben jeleníti meg a Maratoni Futó históriáját - noha tudjuk, ahhoz, hogy ma Szépséget, Hőst teremtsünk, elkerülhetetlen az archaizálás.

Mert a heroizmus, nyilvánvaló, Ladányi sajátja. A figura, akit Grunwalsky megálmodott, majd a táncos életre hívott: önazonos. Ugyanakkor, bár csak röpke pillanatokra, Ladányi képes elhitetni: a kínlódó, a harcos, a talpon maradó, ha akarjuk-bírjuk, mi vagyunk. Grunwalsky képei hús-vér közelségbe hozzák a testet, látjuk Ladányi minden pórusát, a megfeszülő izmokat, a bőr szinte tapintható; gyanítom, még sosem látta magát ilyen szépnek.

Ugyanilyen alázattal viszonyul a merev, a remegő, a mozduló, a táncoló testhez Nádler István is; ecsetvonásai szinte lekövetik Ladányi minden mozdulatát, akár a legjobb partner egy duettben.

Kurtág művei – és tán ez volt a legmeglepőbb - elválaszthatatlanok Grunwalsky filmjétől. Eggyé válnak vele.

Ugyanez elmondható Lajkó Félix kompozícióiról is.

Minden bizonnyal Ladányi Andrea rendkívül erős jelenlétével magyarázható – amely jelenlét független attól, szólózik-e, épp hogy mozdul, vagy megjelenik az utánozhatatlan bizonytalan mosoly az arcán -, hogy az Orbán Ottó-verset elszavaló Papp Zoltán kissé idegenül hat ebben a közegben.

Nem éreztem ugyanezt a film dokumentumfilm-betétei esetében, egy-két kivételtől eltekintve, lévén ezek a film asszociációs világát képezik. Ugyanakkor bizonyos vagyok benne, az asszociációs vágás, a film hatásmechanizmusa szempontjából - amellyel azonban a szó szoros értelmében bizton nem foglalkozik Grunwalsky, mert alkotása, intellektuálisan, bőven túlmutat ezen  – igen kockázatos, bár elkerülhetetlen döntés volt.
Ugyanilyen merész lépésnek tartom a múzeumban fölvett epizódokat is. Az erődben, hajdan Közép-Európa legnagyobb fegyverraktára, rögzített jelenetekhez képest (bár a lélegzet-elállító Lajkó-szólót itt táncolja el Ladányi!) néhol zavaróan hat az új, ráadást „steril” közeg.

Grunwalsky Ferenc filmje négy évig készült, videóra (!) forgatták, ötvenvalahány millióból. A tavalyi Szemle versenyfilmje lett volna, ha…

Az alkotó a több éves munkát hajlamos azzal indokolni, neki eddig kellett bütykölgetni ezt a filmet....

Tudva, mennyi lemondás, alázat, akarás, tehetség, erő van-volt, s tán még lesz, ebben az alkotásban  – kerülve az ünneprontást -, elkerülhetetlen, hogy az ember  merengőn, tekintetével távoli pontot keresve, magában eldünnyögje: szégyen, hogy a legérdemesebb alkotásoknak is ellenszélben kell elkészülniük.
Született: 1943. május 16.

FILM:   

Kelj fel komám, ne aludjál (2002) forgatókönyvíró, operatőr
  
Egérút (2001) operatőr
  
Éjféli maraton (2001) rendező
  
Szemétdomb (2001) forgatókönyvíró
  
A Tékozló Szindbád - Huszárik Zoltán (2001) rendező, operatőr
  
Az agyafúrt költő (2000) (TV film) rendező, operatőr
  
Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000) forgatókönyvíró, operatőr
 
ANYÁD!... a szúnyogok (1999) forgatókönyvíró, operatőr
 
Félválófél (1999) operatőr
  
Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999) operatőr

Időpillanatok (1998) (TV film) rendező
  
Játssz, Félix, játssz... (1998) (TV film) rendező
  
Jobbágyfelszabadítás (1998) (TV film) operatőr
  
Sír a madár (1998) (TV film) rendező
  
Visszatérés (Kicsi, de nagyon erős 2.) (1998) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
 
Egy nap a hétből (1997) (TV film) rendező
  
Gengszterfilm (1997) operatőr
  
Az ablakok (részlet): Levél (1996) rendező, író
  
Falfúró 2. (1996) operatőr
 
A kakas és a hordó (1996) operatőr
  
Váratlan halál (1996) rendező
  
Vadevezősök (1995) rendező
  
Csókkal és körömmel (1994) operatőr
 
Utrius (1993) rendező, operatőr
  
Goldberg variációk (1992) rendező, operatőr
  
Roncsfilm (1992) forgatókönyvíró, operatőr
 
Napról napra (1991) (TV film) rendező
  
Könnyű vér (1990) operatőr
 
Napozó a vulkán tetején (1990) (TV film) rendező
  
Kicsi, de nagyon erős (1989) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
 
Egy teljes nap (1988) rendező
  
Jelenidejű portré Dobai Péterről (1988) (TV film) rendező
  
Mire lehullanak a levelek (1988) rendező
  
Mr. Universe (1988) operatőr
  
Falfúró (1985) forgatókönyvíró, operatőr
 
Idő van (1985) színész
 
Eszmélés (1984) rendező
  
Múlt-idő (1984) rendező
  
Könnyű testi sértés (1983) forgatókönyvíró, operatőr
 
Utolsó előtti ítélet (1979) rendező, forgatókönyvíró
  
A bevonulás (1975) (TV film) rendező
  
Örökbefogadás (1975) forgatókönyvíró
  
Vörös rekviem (1975) rendező
  
Anyaság (1974) rendező
  
Alattvalók és királyok (1972) (TV film) rendező, operatőr
  
Gaál István (1970) rendező
  
Portré Fábri Zoltánról (1969) rendező
  
Seregszemle (1969) rendező
  
Siratók (1969) rendező
  
Vörös május (1968) rendező
  
Interferencia (1966) rendező
  
Vándorrák (1965) rendező
  
2,3 X 4 méter (1964) rendező
  
"Megyek az úton és haladok" (TV film) rendező, operatőr
  
Néhány kérdés Dobai Péterhez (TV film) rendező, operatőr
  
Orbán Ottó portré rendező 


Címkék

filmnévjegy , premier





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |