Mami, blue (Mami, blue)

Edina magára marad. Nemcsak akkor, amikor férje halálhíréről értesül, már sokkal korábban: amikor megtudja, hogy kétéves kisfia, Karcsika autista. Az asszony drámája a hétköznapok perceiben pereg előttünk. Nem a nagy vállalások és hőssé lényegítő akaraterő a mérföldkövei ennek a történetnek, hanem az egyszerű dolgok megoldhatatlansága, a bevásárlásé, a munkáé, a tanulásé. Így Edina - ereje fogytán - választásra kényszerül: kisfiához ragaszkodva éli az életét, veszélyeztetve ezzel kisebbik gyermeke, Edus lelki egészségét, vagy intézetbe adja a fiút, amivel megválthatja a lánya és a maga életét.

Bár a történet boldog véget ígér, mégis, a kérdések hálója tovább szövődik: mi lesz ezzel a kisfiúval, ha felnő, milyen sors vár a felnőtt autistákra?
A film igyekszik emberi oldalról a lehetô legteljesebb képet rajzolni egy olyan problémáról, aminek a puszta létezését is tagadták régebben egyes "szakemberek".