József Horváth

Az egyik utolsó, még aktív tagja annak a nagy színészgenerációnak, amely a háború utáni nagy társadalmi földrengésnek köszönhetően indulhatott el ezen a pályán. A Színművészeti Főiskolán szerzett diplomát, s utána a Nemzeti Színház tagja volt egészen 1982-ig, a Katona megalakulásáig. Hosszú színpadi pályafutása során több száz szerepet játszott. Csak néhányat sorolhatunk fel legfontosabb alakításai közül! Katonában: Albafiorita (Goldoni: Mirandolina); Orlovszkij (Csehov: A manó); Corinnus (Shakespeare: Ahogy tetszik); Elek cár (Jarry: Übü király); Csebutikin (Csehov: Három nővér); Oszip (Gogol: A revizor); Jakov (Csehov: Platonov); I. sírásó (Shakespeare: Hamlet); Tódor (Kárpáti: Akárki); Lavór Tamás (Shakespeare: Szentivánéji álom); Borisz Izmajlov (Kiss Cs.: Kisvárosi Lady Macbeth). Jelenleg az alábbi szerepekben látható: Paparuska Károly (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum); Tuskó Vitus (Kleist: Az eltört korsó) Számos díjat és kitüntetést kapott, többek között kétszer Jászai-díjat (1961-ben és 1975-ben), és 1992-ben Kossuth-díjat.