Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Árvácska (1976)

Ranódy László


2004. május 20. - filmhu



Ranódy László utolsó filmjének Kosztolányi versidézetes címe (Színes tintákról álmodom) találóan jellemzi irodalmi érdeklődését. Több ez, mint szokványos érdeklődés. Ranódy a magyar filmtörténet leghűségesebb irodalom-adaptátora: ha esztétikai nagydolgozat vagy elmélet születne a magyar filmművészet jelentős irodalmi adaptációiról - az ő életműve súlyos fejezeteket kaphatna benne.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
A hatvanas években két igényes Kosztolányi-filmmel keltett kedvező kritikai és közönségvisszhangot. A Pacsirta és az Aranysárkány figyelemre méltó módon a hagyománytörő Jancsó-opuszok, meg az akkor fiatal "magyar új hullám", Gaál, Szabó, Kósa, Sára sikereinek időszakában vívott ki Ranódy számára elismerést –akkor tehát, amikor az újra törő filmalkotók el akartak térni az „irodalmiasságtól”, amikor az adaptációkat elsősorban a tömegsikerű, Gárdonyit és Jókait filmre másoló Várkonyi-filmek jelentették.
Különösen a Ranódy rendkívüli stílusérzékét bizonyító Pacsirtát méltatta a hazai s külföldi kritika, mely egyrészt a magyar provincializmus mély megelevenítése, másrészt finom lélektani kamaradarab, Nagy Anna, Tolnay Klári és Páger Antal kiváló játékával. Valami módon kortalannak mondanánk, de csak a szó jó értelmében.
A hetvenes évek nagy Ranódy-filmje az Árvácska lett. Móricz Zsigmond világa nyilvánvalóan egészen más, mint a Kosztolányié, s az addig Kosztolányi-művek filmes rekonstrukciójában élő rendező számára meglehetős kihívás lehetett ennek a teljesen más univerzumnak a képi megjelenítése. De valóban más? Ha nem az eredeti műveket, hanem az ihletésükre készült Ranódy-filmeket nézzük, sok a rokonság köztük: mindhármat ugyanaz a rendezői látás, és e látásmódból születő hangulat hatja át. Rokonművek – de nem az irodalmi rokonság révén.
A magyar filmnek talán legnehezebb gyerekszerepe volt az Árvácska. Nem a "színész" számára volt nehéz. Az akkor felfedezett kislány, Czinkóczi Zsuzsa (aki később Mészáros Márta önéletrajzi trilógiájában – Napló gyermekeimnek; Napló szerelmeimnek; Napló apámnak, anyámnak -- más, felnőtt figurát is hitelesen teremtett meg) itt gyerek-önmagát adja, tehát minden felelősség a rendezőé.
Kegyetlen és csendes film az Árvácska. Lassú is talán. A lassúság aztán fokozatosan egyre több rejtett feszültséggel töltődik, az epika színeit és hangjait áttöri a drámai szerkezet robbanása. Sokan egy szenvedéstörténet stációiként értelmezték és látták a mindenkitől elhagyott és eltaszított kisány, Csöre (az Árvácska) életét és halálát. Kegyetlen világ a magyar puszta és tanyavilág, közönyös vagy kegyetlen emberek lakják. Éheztetés, verés, megerőszakolás. A kislány csak egy furcsa, Öregistennek mondott vénember szemében érez szeretetet. Mint Móricz több jelentős regényében, itt is igazságtevő tűzvész ír tiszta lapot, tesz jelképesnek ható igazságot. A filmet mégsem jellemezhetnénk leegyszerűsítve „kegyetlennek”, Ranódy hangjától és stílusától idegen lett volna, ha a naturális kegyetlenség, a rút és a gonosz színei uralkodnak el. Ranódy alkotásaiban mindig felcsendül valami, talán elégikus, talán vigasztaló hang. Régi film az Árvácska, nemcsak időrendi értelemben: már készültekor sem volt divatosan „korszerű”.
Azért érdemes újranézni, hogy megtudjuk: van-e még fogékonyságunk a régi igazságokhoz?
 
Szerző: Bikácsy Gergely



Címkék

filmtörténet , elemzés





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |