sex hikaye

Egészséges erotika (1985)

Tímár Péter

2004. május 7. - filmhu
Van a francia kritikusi szóhasználatban egy érdekes kifejezés: "csikorgó humor". Nem nehézkességet vagy más hibát jelent, hanem a színpadi vagy filmhumor egyik nálunk alig ismert fajtáját. Magyar glóbuszon az ilyesmi nem létezett, főleg moziban nem. Csikorgó humor? Még mit nem? Miért épp ezen nevetnénk? (Örkény is megkérdezhette gúnyosan. Mert, ha mégis sejtettük, mi az a "csikorgó humor", az ő egyperceseiből tudtuk, nem a moziból.)
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
1986-ban furcsa, a magyar filmpalettán ismeretlen komédia keltett feltűnést, Tímár Péter fekete-fehér filmje, az Egészséges erotika. A magyar film múltjának egyik legnagyobb vonulata a vígjáték. Ennek azonban szinte csak egyetlen fajtáját ismerte és művelte, a harmincas években, a Hyppolit után kialakult színpadi eredetű, verbális humorra, "aranyköpésekre", helyzetkomikumra, valamint egyetlen komikus színészre (Kabos, később Latabár) épülő komédiát. Az ötvenes években is ez élt tovább (Állami áruház, Civil a pályán), de Keleti Márton és mások későbbre, a Kádár-korszak érett éveire is átmentették ezt a vígjáték-típust. Makk Károly némely filmje ígért új utakat, Bacsó Péter az óvatos társadalmi szatírát próbálta ötvözni enyhe abszurddal, ennek legsikeresebb darabja A tanú. A hatvanas évek végén Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza hozott teljesen új színt (Ismeri a szandi-mandit?; Madárkák) s velük párhuzamosan a Balázs Béla Stúdió új generációjának néhány alkotója, Gazdag Gyula és Szomjas György.

A kultúrpolitika ugyan 1956 után folyamatosan igényelte a vígjátékokat, de állampárti szatíra és humor nem létezik, a nagyközönség számára pedig a megszokott, a jól bevált, a hagyományos, jól érthető poénok kellettek, és mindig ugyanaz a komikus, mondjuk "Kiskabos", ha már "Latyi" nem volt.

Tímár mozi-humora talán a legerőteljesebben tér el a magyar vígjátéki hagyományoktól. A filmszemlén a "társadalmi zsűri" nem vett tudomást róla - sőt, bizonyos ingerültséggel fogadták - de a filmkritikusok díját Szomjas Falfúrójával együtt kapta meg.

Az Egészséges erotika dühös gúnyrajz. Egy isten háta mögötti ládagyárban vagyunk, nagyrészt nők dolgoznak benne. Ennek az üzemnek semmi létjogosultsága nincs, veszteséges és vegetál. Vezetői macho-unalmukban videókamerákat szerelnek be a női öltözőbe, és monitor-láncon kukkolják a meztelenséget. Ebből aztán nagy baj lesz.
Idióta kisemberek sokasága eddig is szerepelt már a magyar filmben, és jókat lehetett rajtuk nevetni. Azok a pofák azonban ártalmatlanok, sőt valahogy csetlő botló módon szeretetreméltóak is voltak. Gyilkos szatíra - politikai klisék rajzolatával - legfeljebb a múlt „leleplezendő” gazembereit érhette. "Reakci Jóska", a buta vagy gonosztettre is képes "elmaradott" kispolgár még sokáig kísért az ötvenes évek komédiáiban. A hatvanas évek közepétől azután visszataszító szatirikus figura nem akadt többé: aki nincs ellenünk, velünk van, hazudta a propaganda jóságosan. Maradt hát a "szeressük egymást gyerekek" (legalábbis az üdvözlendő megbocsátó komédiákban, nem a való életben). E megbocsátó humor mozivilágában uralogtak a közhelyek; a humortalan lapos viccelődés és a kicentizett mosolygások birodalmában találtuk magunkat. A "mosoly országát" éles kiáltással lehetett csak túlnevetni: Jeles András betiltott Álombrigádja hatott így.

Az Egészséges erotika az idióták világába vezet, ezeknek az idiótáknak azonban hatalmuk van, bár csak a saját szemétdombjukon. Tímár Péter a trükkfilm-technikákat ismerő eljárásokkal, bábszerűen mozgatta idiótáit. A nyelv, amit használnak, értelmezhetetlen és torz. A filmbeli leselkedés azért lesz több egyszerű ötletnél és geg-lehetőségnél, mert azt sugározza, hogy a kis hatalmasságoknak már semmi egyéb kapcsolata nem lehet "alattvalóikkal", csak az, hogy leselkednek. Titokban, mert hatalmuk már nemcsak tűrhetetlen, de egyre komikusabb is. Lázadás és tűzvész lesz a kukkolásból, ég a láda, ég a ház is, milyen messze a kanális.
 
Szerző: Bikácsy Gergely