sex hikaye

Esős vasárnap (1962)

Keleti Márton

2006. szeptember 28. - filmhu
Még a hatvanas évek elején, a magyar új hullám térhódítása előtt, tudták jól a profik, hogy nincsen közönségsiker filmsláger nélkül. A harmincas évek vígjátékainak, de még a drámaira hangolt történeteinek is elmaradhatatlan kelléke volt egy-egy dal, lehetőleg minél népszerűbb színész vagy színésznő hangján. Az Esős vasárnap őrzi még ezt a hagyományt, de nem a címadó betétdal miatt lett hosszú időre hallatlanul népszerű Keleti Márton filmje. Hogy miért, voltaképp érthetetlen, hiszen moralizáló erkölcsprédikációban részesültek -- főként a fiatalabb nézők -- a vetítő sötétjében.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok

Négy gimnazista lány a főszereplő. Csinosak, kedvesek, értelmesek. Jó barátnők, együtt tanulnak, megosztják titkaikat, és zenekart alapítanak. 1962 nyarán – még a Táncdalfesztiválok előtti időben vagyunk – a televízió tehetségkutató versenye tartja lázban az egész országot. A négy lány is a Ki mit tud? vetélkedőjére készül. Belekavar ebbe a szerelem. Új politechnika tanár érkezik az iskolába (a korszak ügyeletes szívtiprója, Mécs Károly játssza), aki után futnának a lányok, ki-ki a maga módján. Az ifjú tanárnak azonban csak Ági tetszik (őt Polónyi Gyöngyi formázza, kinek csillaga néhány főszerep múltán hamar lehanyatlott). Mi akkor a probléma? – gondoljuk mai fejjel. Igen ám, de még a hatvanas évek nagy lázadásai és a szex forradalma előtt vagyunk. A szocialista erkölcs – már ha volt ilyen – nem kevésbé prűd, mint elődei, a konzervatív, keresztény, úri Magyarországé. Józan fejjel azt gondolnánk, hogy a két fiatal, ha őszintén szereti egymást, bármi megtörténhet köztük. A szocialista erkölcsöt képviselő forgatókönyv – feledjük is a szerzőjét, nem önmaga, a kor vezette a tollát – szerint azonban nem. Szegény fiúnak egy másik lány karjaiban kell vigasztalást keresnie és találnia. A leány-kvartett szétesik, a vetélkedőből is kiesnek, az osztályfőnök asszony erkölcsöt prédikál, és Ági nem bocsát meg szerelmesének, legalábbis a film nyitva hagyja a befejezést. Ki-ki képzelje hozzá, amit a történet végéről gondol.

Mégis mi éltette akkor az Esős vasárnap népszerűségét? Hogyan lehetett a Jókai-filmek nézettségével vetélkedő közönségsiker?
Keleti Márton a főszerepekre talált négy remek fiatal nőt. Már a főcím alatt, mikor Tordai Teri sétáló lábait látjuk a margitszigeti Sportuszoda kövezetén, sejthetjük, hogy itt valami addig nem látott eseménysor következik. Mindegyik lány más: a Béres Ilona, Halász Judit, Polónyi Gyöngyi, Tordai Teri négyes bájból, kedvességből, ártatlanságból és szexepilből ötöst érdemel. Ki ezért, ki azért gyűjti be a nézők rokonszenvét. Van, aki a szüzikére szavaz, megint más arra, aki már elveszítette az ártatlanságát. Bizony, ez egy korlátozott szavatosságú szexfilm a korai magyar hatvanas évekből.

Aztán itt vannak a külső jelenetek. Nem tudni, ki vette rá a konzervatív gondolkodású, többnyire műteremben forgató Keleti Mártont, hogy kimenjen az utcára. Mindenesetre csoda ez. Láthatjuk a régi Mikszáth Kálmán teret, milyen volt, mielőtt kultikus ifjúsági szórakozóhellyé vált, a „jó palóc” emlékszobrát is háttérbe szorítva. A szerelmesekkel együtt üldögélhetünk a Nemzeti Múzeum lépcsőin. Vagyóczky Tibor operatőr kiköltöztette a stábot, rendezőjével egyetemben a belső-Józsefváros manapság palota-negyedként aposztrofált helyszíneire. Nem szűk kivágásban forgatott képsorokat vett föl, él az utca, vonulnak a diákok, mintha már azt a szabad levegőt keresnék, amelyből később is csak ideig-óráig részesednek, mert a hatalom valamilyen szinten mindig belenyúl az életükbe. Fagyizhatnak a kerthelyiségben, charlestont táncolhatnak fura jelmezeikben, de érezniük kell, hogy csupa jót akaró szülő és tanár tartja kordában őket. Eddig, és ne tovább – sugallja a felnőtt társadalom, mert ők már igazán tudják, amiről hallgatnak, hogy itt nemrég levertek egy forradalmat.

Az Esős vasárnap minden felsorolt gyengéje ellenére a titkos lázadás filmje. Akként nézték/néztük akkor a moziban, hogy hozzá képzelték/képzeltük mindazt, amit nem lehetett. Abban a miliőben járunk, melyet később a Csinibaba tett nevetségessé. De 1962-ben még nem nevethettünk, legföljebb álmodozhattunk. Hogy megnyerjük a chilei foci-vébét (nem nyertük), hogy kedvencük győz a Ki mit tud?-ban (az itt is szereplő Koncz Zsuzsa győzött), hogy akit szeretünk, az a miénk lehet (no, az épp nem). De az álmok makacs dolgok, nem múlnak el egykönnyen. Az ifjúsági probléma megoldódott. Amiről ez a film szól, mai ifjú nézői – finoman szólva – megmosolyogják. Ám a mozgókép, mint tudjuk, bebalzsamozza az időt, visszahozza a kort, amely mégiscsak szép volt, tele megvalósulatlan vágyakkal, ábrándokkal. Talán ez a titok, ennek a konzervativizmusban fogant, mégis rejtetten lázongó filmnek minden vetítésekor újra működésbe lépő varázsa.
 
Szerző: Kelecsényi László





Rendező Bereményi Géza
Szereplők Eszenyi Enikő (Marika, Monoriék lánya)
Papcsik András (Valkó Imike)
Tóth Barnabás (Imi Valkó)
Sőth Sándor
Andorai Péter (Berci)

nka emblema 2012