sex hikaye

Hungarian Dracula (1980)

Böszörményi Géza

2005. június 13. - filmhu
Böszörményi Géza néhány nappal nyolcvanadik születésnapja előtt, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el, 2004. augusztus 21-én, két méltatlanul feledésre ítélt remekművének mozipremierjét már nem élhette meg.
A 36. Magyar Filmszemlén mutatták be két, a Kádár-korszakban dobozba zárt játékfilmjét (a Duna Televízió is műsorára tűzte őket): a Magyarországon televízióban csupán egyszer vetített Hungarian Dracula 1980-ban készült; a ZDF megbízásából forgatott, utószinkronizált, Koltai Lajos által fényképezett Az utolsó tánctanár (1975) a hazai nagyközönség számára mindeddig nem volt látható.
 
A Müller Péter forgatókönyve alapján készült, több mint egy órás Hungarian Dracula kevésbé játszik a - Böszörményi-Gyarmathy - alkotópáros védjegyévé váló - groteszk, szatirikus műfaji elemeivel olyan könnyedén, mint a ZDF számára készített kis Magyarország-tabló, Az utolsó tánctanár, sokkal inkább a hétköznapi iszonyat hatja át.
Az 1953-ban játszódó filmben Kovács Lajos (Djoko Rosic), egykor világhírű profi bokszoló, a Zuglói Alumínium gyárban (ZALU) tengeti dolgos mindennapjait, és készséggel válaszol a munkás-cimborák ízléstelen kérdéseire: járt-e annak idején kupiban abban a városban, ahol kirakatban vannak a kurvák (Amszterdam), volt-e „néger” nővel,  meg „sárgával”. Már éppen fiatal feleségével, a gyár konyháján dolgozó Rózsikával (Bánsági Ildikó) akarja „húzni” az egyik melós, mikor megszólal a hangosbemondó, és az igazgatónőhöz rendelik a férfit. Hamarosan kocsiba tuszkolják és meg sem állnak vele az ÁVH épületéig, ahol egy tiszt (Bálint András) külföldi kémtevékenységéről faggatja.

Kisvártatva előkerül jó néhány, külföldről írt képeslap, amelyet hajdani ellenfelei írtak a magyar öklözőnek, egy hangfelvétel „Billy”-től, aki bendzsón kíséri önmagát, miközben „négerül” énekel, és a kihallgatott Big Billynek címzett levele – melyet szótárból írt, és fonetikusan olvas föl.
Gyanús a tisztnek, miért pont’ Kovácsot hívta profinak a nagyvilágba majdani osztrák menedzsere (aki Mauthausenben halt meg, tudta meg Dracula Popeye-től, a ma perec-árus, egykori légsúlyú öklözőtől) mikor magyar bajnok sem volt. A vádak között szerepel továbbá egy 1942. júniusában ellopott bicikli – melyet valójában a bokszolótól tulajdonítottak el, és ő tett rendőrségi feljelentést.
Böszörményi Géza filmjében egyik pillanatról a másikra törik szét egy férfi múltját és emlékeit, akit majd felesége szabadít ki a verőemberek (kik közül az egyik egy súlyban bokszolt Drakulával Berlinben) és az ÁVH fogságából – tudjuk, mivel fizet a nő a gyárban dolgozó, jó ÁVÓ-s kapcsolatokat ápoló Róznernek.

Kovácsot kitiltják a gyár területéről; nappal szenet lapátol, este-éjszaka egy bárban, Rökknél lesz „artista”. Az egyik remekbe szabott jelenetben, a bárban mulató – látszat-fölháborodó - ÁVH-soknak azt mondják, az inkriminált sláger, amelyet épp’ a zenekar játszik („Add ide a didit, a didit nem adom, én a didit oda nem adom”) valójában brnói haditánc. És milyen kiváló az a végtelenül alpári „kabaré”-betét, melyet Dracula ad elő egy nő-imitátorral!
A Hungarian Drakulában Kovácsot visszahívja a ZALU-ba Rózner, lévén a gyárból él-üzem lett, ám nincs olyan ökölvívó-csapatuk, amely méltó módon kiállhatna az üzemi bálon a Postás S.E.  ifjú bajnokai ellen. Kivált nehézsúlyban.
Kovács „két kilóért” – amit kizárólag győzelem esetén kap meg; legalábbis ezt ígérik neki - beáll a ringbe a nagy fiatal „reménység”, az olimpiára készülő öklöző ellen – és az alibi-meccs helyett valódi-véres szpartakiádra kerül sor.

Böszörményi Géza mindkét alkotása kitűnő munka. A Hungarian Drakulának nagy erőssége a remek forgatókönyv, és a szerepében rendkívüli alakítást nyújtó Djoko Rosic. Egyébiránt: a színészi játék mindkét film esetében egészen kivételes. Az utolsó tánctanárban elsőrendű epizód-alakítások sorát mutatják be az aktorok, így Madaras József, Bánfalvi Ágnes, Blaskó Péter, - és a másik filmben is pompás - Pécsi Ildikó; a Drakulában Dörner György, Reviczky Gábor, Incze József, Helyei László – a fölsorolás korántsem teljes.
Böszörményi Géza filmjeiben a „kisember” – rajta kívül álló okok miatt, amelyek ellen teljességgel tehetetlen - elbukik, de megpróbál életben maradni. Azonban: sosem dicsőül meg.

A veszteség, a megaláztatás egyszerre jelentkezik a munkájában (a tánctanár esetében: egykoron apáról fiúra szálló hivatásában, Drakulánál egykori, jól megfizetett, szenvedélyénél) és a privát életében, így szüntelen ott a lehetősége annak, hogy egyik pillanatról a másikra mindent kiragadnak a kezéből.
Az utolsó tánctanár és a Hungarian Dracula sajátos Kádár-kori katasztrófa-filmek: Böszörményi hősei (sic!) váratlanul-hirtelen kerülnek életveszélybe, és ugyanannyira tehetetlenek, mint ha fölkapná házukat egy gyilkos szélvihar.
Valójában tehát: túlélők.
 
Szerző: Horeczky Krisztina





Rendező Jancsó Miklós
Szereplők Madaras József (Magyardolmányos)
Őze Lajos (vallató)
Latinovits Zoltán (Veszelka)
Kozák András (ifj. Kabai)
Koltai János (Varjú Béla)

nka emblema 2012