sex hikaye

Idegen arcok (1974)

Szörény Rezső

2004. május 7. - filmhu
Szörény Rezső (1941-1993) viszonylag későn kezdte játékfilmes pályáját. Makk Károly tanítványa, majd asszisztense volt. Az egykori, 1947-48-as kommunista népi-kollégisták NÉKOSZ kiábrándult vagy öröknaiv részvevőiről szóló keserű riport-dokumentum-munkáját betiltotta a cenzúra. Ezután önálló játékfilmre egy ideig nem lehetett lehetősége: évekig a dokumentum-filmstúdióban dolgozott.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
Szörény első játékfilmje, az Idegen arcok a hetvenes évek egyik legrokonszenvesebb, legeredetibb alkotása. Két egyetemista utógondozó (pártfogó-nevelő) munkát vállal, hogy megkönnyítse a fiatalkorúak börtönéből szabaduló fiú beilleszkedését. A két egyetemista életet alig ismerő jótékonykodó naivsága azonban hamar kudarcot vall: a fiú, János gyanakszik, idegenkedik a segítőkész egyetemistáktól. Látszólag összebarátkoznak, sőt egyikük a saját lakásában szállásolja el a szabadultat, de János végül fellázad, és megszökik tőlük. A nem megvetendő írói tehetséggel is megáldott Szörény egy valódi eset lejegyzett dokumentum-anyagából indult ki. Aprólékos anyaggyűjtést végzett a forgatás előtt, s egy "igazi" amatőrre bízta a főszerepet (Boroska Tibor), aki "első kézből", saját élettapasztalataiból ismerte ezt a világot. A film szinte majdnem minden munkatársának az Idegen arcokkalindult a pályája. Kútvölgyi Erzsébetnek második filmfőszerepe volt, Szacsvay László sem játszott addig főszerepet. Almási Tamás, a ma joggal sikert sikerre halmozó dokumentum-rendező volt az asszisztens, Jankura Péter az operatőr.

Az Idegen arcok a szeretetreméltó, ám segítségre képtelen naivságot világítja át. A tököli fiatalkorúak fogházából szabadult fiú más világban él, mint az egyetemisták. Van-e átjárás a két világ között? Szörény filmjében nincsenek gonosz gazemberek, a hősöket körülvevő külvilág is inkább végtelenül közönyös, mint ellenséges (bár negyedóránként nyomozók és rendőrök tűnnek fel benne - az első változatban tízpercenként: néhány nyomozót ki is kellett vágni). Lélektani filmnek mondanánk, legalábbis, ha a három főfigura hitelességére gondolunk - de igazából nem illik e skatulya-címke sem az Idegen arcokra: a környezetrajz dokumentáris hitelessége vegyül benne a lírával, bizonyos "prózaköltészettel" - hogy Pasolini kifejezésével éljünk.

A film élénk kedvező kritikai visszhangot keltett, megnyerte az elsőfilmeseknek szánt díjat, s bár tömegsikere nem lett, megtalálta nézőit is. Szörény Rezső pályája három viszonylag sikeres játékfilm után (Tükörképek; BUÉK; Boldog születésnapot, Marilyn) utolsó munkájának (Talpra, Győző) kudarca miatt hamar megtört. Jónéhány tervét elutasították, utolsó éveiben, egyre inkább elszakadva a filmgyártástól, színművek írásával foglalkozott, kéziratban maradt drámája talán egyszer színpadot talál.

Legismertebb filmje talán a BUÉK, de legfrisebb, legrokonszenvesebb munkája ez az igazi "elsőfilm", az Idegen arcok, mely nagy lehetőségeket nyitott a rendező tehetsége előtt. E lehetőséggel Szörény élni látszott, tehetségét soha senki nem vonta kétségbe, és róla is elmondható, hogy nemcsak ő maga, de szakmai környezete is hibás abban, hogy pályája - és élete - megtört. Említsük meg, hogy 1999-es Filmszemlén bemutatták egykori munkatársa, Siklósi Szilveszter dokumentumfilmjét Mi lett a Szörénnyel? címen. Ennek utolsó kockáin az Idegen arcok főhősének szavait halljuk: "Hagyjatok békén, hagyjatok békén..."
 
Szerző:Bikácsy Gergely




Rendező Bereményi Géza
Szereplők Eszenyi Enikő (Marika, Monoriék lánya)
Papcsik András (Valkó Imike)
Tóth Barnabás (Imi Valkó)
Sőth Sándor
Andorai Péter (Berci)

nka emblema 2012