Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Ismeri a Szandi mandit? (1969)

Gyarmathy Lívia


2004. május 11. - filmhu



A termelés megállíthatatlanul, feltartóztathatatlanul és rendületlenül folyik tovább. A mit, hogyan és mi célból kérdései mindehhez képest tökéletesen érdektelenek. Senki nem tudja, mi folyik a csövekben, de gondosan felügyel rá, hogy zökkenőmentesen folyjon tovább. Addig sem kell gondolkodni, legalábbis nem a termelés kérdésein. A világban még annyi szép dolog akad, ott van a szex vagy a hajómodellezés, kár volna egy-két cső miatt túlságosan sokat aggodalmaskodni. Ha mégis előáll a baj, ha kitör a gáz, a gőz, a lé a csőből, akkor legalább izgalom támad a nagy unalom közepette, akkor – áldja az ég! - van miért egy emberként sürgölődniük a gyár dolgozóinak, akik addig diáklányok kapálni tanításával, szobanövények fel-alá hurcibálásával és a mérőműszer kábult megfigyelésével töltötték a drága napot.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
Döbbenetes, hogy Gyarmathy Lívia rendező és Böszörményi Géza forgatókönyvíró már 1969-ben milyen pontosan megragadta a Kádár-korszak kispolgáriasodó világának alapképletét, amit a magyar film társadalomképe alapján későbbre, a hetvenes-nyolcvanas évekre datálhatnánk. Ha futó pillantást vetünk az ekkoriban készült filmekre, akkor ugrik ki igazán az Ismeri a Szandi mandit? egészen eredeti szellemisége és újszerű poétikája. Míg Gábor Pál debütálása, a Tiltott terület (1968) a szociografikus pontossággal feltérképezett gyári környezetben a felelősség kérdését kutatja, Simó Sándor első filmje, a Szemüvegesek (1969) az építész főhős munkája kapcsán az alkotó szellem, a fiatalos tenni akarás bürokratikus ellehetetlenítését járja körül dokumentarista frissességgel, addig Gyarmathy Líviánál már szó sincs a hatvanas évek közéleti filmjeiből megmaradt felelősség és alkotóvágy kérdéséről. Simó építészével szemben a Schütz Ila által alakított végzős vegyészlány kizárólag praktikus szempontok szerint akar elhelyezkedni az üzemben, semmiféle világmegváltó terv nem szunnyad bamba közömbössége mögött, hacsak a lekezelően fölényes műszerész (Szabó László) elcsábítását nem tekintjük efféle nagyvonalú gesztusnak.

A kortárs magyar film jellegzetes hősközpontúságával szemben a Szandi mandinak még csak igazi főhőse sincs, a csellengő pályakezdő pusztán egyetlen jellegzetes típus a gyár mikrotársadalmában. Gyarmathy ugyanis nem pszichológiailag árnyalt hősökkel, hanem komikus típusokkal dolgozik, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepe a gyár életében. Kár, hogy nem rajzolta el még jobban a rendezőnő ezeket a figurákat, hogy legtöbbjük nem kapott elég harsány álarcot magának; így például a „szépasszony” típusából nem egy „vegye-vigye” lett, mint az Amarcordban, hanem a szocialista társadalomba beilleszkedni akaró bukott nő. Az örök típusok még ma is hat(ná)nak, míg a kor társadalmának vonásait magukon viselő figurák megfakultak, ahogy a hatvanas évek végének köznapiságát legközvetlenebbül tükröző verbális humor is igencsak elavult mára. A cseh új hullám szatirikus látásmódját meghonosító filmből nagyon hiányoznak Forman és Menzel frissen köznapi, mégis megunhatatlanul humoros dialógusai.

Az Ismeri a Szandi mandit? máig ható komikumát elsősorban a burleszkből, annak is a Jacques Tati-féle modern változatából meríti. Az egyszerű ésszel felfoghatatlan módon, igazából teljesen öntörvényűen működő gyár és az elszabadultan tomboló hajómodellek mintha a Nagybácsimból és a Playtime-ból léptek volna közvetlenül elő, azokból a burleszkekből, amelyekben Tati a modern világgal szembeni kíváncsiságát és ellenérzéseit oldotta fergeteges humorrá. Gyarmathy a modernitás helyett a szocializmus működését szemléli a burleszk torzító lencséjén keresztül, de éppen a burleszk kortalansága miatt a Szandi mandi a kor társadalmának még ma is élvezetes szatírája maradt. Somló Tamás szélesvászonra komponált, hosszú beállításai, a képek mesterkélt fényei és felfokozott színvilága valamint a hosszú csendeket megtörő Tati-féle ötletes zörejezés folytán a Szandi mandi olyan egyszeri filmes minőséget képvisel, ami öntudatlanul beívódik az ember képzeletvilágába. Szóval mi is az a „Szandi mandi”? Hát egy világszám!
 
Szerző: Stőhr Lóránt


Címkék

filmtörténet , elemzés





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |