sex hikaye

Kilenc hónap (1976)

Mészáros Márta

2004. május 7. - filmhu
A címbeli időtartam – mindenki tudja – egy gyermek kihordásához szükséges: a filmben ennek az eseménynek, pontosabban a szülésnek fontos gondolati és dramaturgiai szerepe van. Mészáros Márta drámájában a világrajövő kisbaba – ha nem profán a meghatározás – kulcsfigura, érte, miatta és körülötte zajlanak az események és mélyülnek el a konfliktusok.
 
 
 
 
Kapcsolódó anyagok
A szenzációhajhász Guinness lexikon szerkesztői (van filmes kiadása is, magyarra még nem fordították le, de ami késik, nem múlik) címszavai közé vette fel a csöpp Monori Balázst, mint minden idők legfiatalabb „szereplőjét” – azon az alapon, hogy a képsorok megörökítik a csecsemő születését, így aztán a fiúcska, aki mellesleg Monori Lilié, bevonult a bulvár-halhatatlanságba.

 A Kilenc hónapnak a szülőszobai jelenet véres valósága a záró mozzanata, közeliken látjuk a vajúdó anyát, az új élet létrejöttét, mert – mint az egyik kritikus írta – ez is hozzátartozik „azokhoz a szép csúnyaságokhoz, amelyeknek a film alkotói elkötelezték magukat”. Vitákat is indukált a megoldás: indokolt-e, szükséges-e a vásznon ennyire kendőzetlenül megjeleníteni a valóságot. Maradjunk annyiban: az epizód funkcionális, hiba lenne azonban a film problematikáját erre a motívumra leszűkíteni. A mű fontos kérdéseket feszeget – őszinte szenvedéllyel, bár nem egyenletesen magas hőfokon - : a férfi-nő kapcsolat új etikáját, az emberi viszonylatok minőségét, az érzelmek és a ráció összefüggéseit, a női önállóság megteremtésének esélyeit. Olyan jelenségek állnak a cselekmény középpontjában, melyek az átalakuló-forrongó társadalom gyakori feszültségeit okozzák. Címszavakba foglalva: Milyen a házasságon kívül született utódok megítélése? Fontos-e a törvényes kötelék a párok életében? Megteremthetik-e szuverénitásukat a gyengébb nem öntudatos, határozott, elszánt képviselői? Miképpen lehet küzdeni a makacs előítéletek, a látszathazugságok, a megcsontosodott erkölcsi normák ellen?

 Mészáros Márta szociálpszichológiai válaszai elfogadhatók, művészileg azonban nem minden vonatkozásban kiérleltek. Kissé tézis-szerű Kovács Juli és Bognár János viszonyának fejlődésrajza, noha az égvilágon minden hihető az érzelmek hullámzásában és a környezet reakcióiban. A faluról felkerült lány őszinteségének válik áldozatává, mert nem hajlandó eltitkolni jövendőbelije szülei előtt korábbi „bűnét”, nevezetesen azt, hogy egyszer már „megesett” (ez a régi frazeológia), ráadásul választott párjának, a művezetőnek a gyerekét is a szíve alatt hordja. A férj-jelölt viselkedése szintén elszakadást sejtet, ami be is következik. Juli becsapja maga mögött az ajtót s otthagyja a kusza meditációval küszködő Jánost. Fontosabb számára saját élete meg további leányanyasága, mint a konvenciók és a biztonság.

 „Üzemi háttér” előtt, eléggé sivár helyszíneken bomlik ki a történet (operatőr: Kende János). Monori Lili és Jan Nowicki mindent megtesznek annak érdekében, hogy figuráik – jellegzetesen mai típusok – hitelességét megteremtsék.
 
Szerző: Veress József