sex hikaye

Rövidfilmes filmklubot indít a Zöld Holló Egyesület

2009. szeptember 9. - filmhu
A rövidfilmes műfaj történetének első átfogó vetítéssorozata indul a Zöld Holló Filmklub keretében - a résztvevők ritkán látható, máshogy nehezen vagy egyáltalán nem fellelhető filmeket láthatnak a magyar rövidfilmek legjobbjai közül. A vetítések után neves szakemberekkel lehet elemezni az egyes korszakokat.
A budapesti Örökmozgó Filmmúzeumban működő Zöld Holló Filmklub szeptember 15-én induló vetítéssorozata a rövidfilmek típusait és műfajait (játék, dokumentum, ismeretterjesztő, kísérleti, etűd stb.) elemzi a kezdetektől napjainkig a magyar filmtörténet különböző korszakaiban, egyes alkotók életművében, illetve tematikus csoportokban. Célunk egyrészt a rövidfilm sajátos formaalkotó elveinek vizsgálata, másrészt e forma változásának nyomon követése a magyar film történetében.
 
„A rövidfilmes forma a legkevésbé határozható meg percekben vagy másodpercekben. Kijelölhetők bizonyos felső határok valahol a 25 és 65 perc közötti tartományban, mindez azonban inkább forgalmazási és sugárzási szempontból lehet fontos – vagy inkább okoz gondot –, a filmek stílusáról nem sokat mond. Ha rövidfilmről beszélünk, akkor nem egy jól körvonalazható kategóriára gondolunk, hanem valamiféle viszonyra, másságra, különbségre: rövidebb a nagyjátékfilmnél, kisebb a költségvetése, korlátozott a forgalmazása, nem mesél el történetet, az »etűd« meglehetősen körvonalazatlan műfajába sorolható, formabontó, »kísérleti« és így tovább.
 
Csakhogy az első egzakt meghatározástól eltekintve – amely, persze, szintén egy megállapodás, konvenció eredménye – a többinek akár az ellenkezője is igaz lehet: a költségvetése vetekedhet egy átlagos nagyjátékfilmével, vetíthetik speciális mozik, fesztiválok, tévécsatornák, akár igen szövevényes sztorit is elmesélhet, határozott műfaji vonást ölthet és lehet merőben hagyományos formavilágú. A rövidségnek léteznek bizonyos stiláris következményei vagy vonzalmai. Kevésbé alkalmas például egy történet elmondására, míg a nagyjátékfilm szinte csak az elbeszélői logika keretében képes a figyelmünket fenntartani, vagyis a nem elbeszélő filmek többsége rövidfilm.
 
A rövidfilmek története többé-kevésbé igazolja ezt a feltételezést, a legújabb törekvések azonban mintha éppen e konvenciók elutasításában keresnék a megújulás lehetőségét, és a forma diktálta logikával szemben haladnának. Családtörténet négy percben – egy ilyen röpdolgozat nyilvánvalóan a korlátozott lehetőségekből kovácsol erényt, s az extenzív áradás helyett az intenzív mélyfúrást választja. A rövidfilm leíró értelemben önálló kategória – mégis, amikor egy-egy rövidfilm formai megoldásait vizsgáljuk, minduntalan a »nagy testvérhez« viszonyítunk; a sajátosságokat az eltérésekben érjük tetten.”  (Gelencsér Gábor)
 
A látogatók az első átfogó magyar rövidfilm-történeti válogatáson vehetnek részt, melynek programja sajátos válogatási szisztéma szerint lett összeállítva. A filmek többsége ritkán vagy egyáltalán nem látható moziban, tévében, nem lelhető fel az interneten. A művek jelentős része celluloidról nézhető meg, s a vetítéseket követő előadásokat többek között olyan nívós szakemberek tartják, mint Kovács András Bálint, Gelencsér Gábor, Pápai Zsolt és Stőhr Lóránt.
 
A 12 alkalomra szóló bérlet ára 3600 Ft, Jegyár: 600 Ft (diákigazolvánnyal 450 Ft)
 

Nyerj jegyet az első két vetítés egyikére!
2x2 jegyet sorsolunk ki a 2009.09.15-i és a 22-i vetítésekre - hogy másodmagaddal mozizhass, elég, ha a következő kérdést helyesen megválaszolod:
 
Kikről szól Kenyeres Bálint: Before Dawn című filmje?
1. űrhajósokról
2. tűzszerészekről
3. illegális bevándorlókról
 

Részletes program:
1.
szeptember 15.
A némafilm és a korai hangosfilm korszaka 1945-ig
Ismeretlen: Vasúti szerencsétlenség Budapesten (1907),
Tábori Kornél: Pufi cipőt vásárol (1914),
Kertész Mihály: Jön az öcsém (1919),
Manninger János: Kezek-lábak (1928),
Dudás László: Jazz (1936),
Icsey Rezső: Magyar falu (1935),
Simonyi Lia: A  munka akrobatái (1939),
Cserépy László: Film a filmről (1941),
Zalabéri Produkció: Tábori levelezőlap (1942)  
Játékidő: 80’
 
Zongorán kísér: Kecskeméti Gábor
Előadó: Fazekas Eszter

2.
szeptember 22.
Szőts István rövidfilmjei
Kádár Kata (1944),
Kövek, várak, emberek (1955),
Hallstadti ballada (1960),
Gustav Klimt (1969)  
Játékidő: 77’
 
Előadó: Pintér Judit
 
3.
szeptember 29.
Az 50–60-as évek propaganda-, dokumentum- és ismeretterjesztő filmjei
Keleti Márton: A selejt bosszúja (1951),
Szemes Mihály: Szánkó (1955),
Jancsó Miklós: Halhatatlanság (1959),
Wiedermann Károly: 9 perc (1961),
Vadász János: Nyitány (1965)  
Játékidő: 84’
Előadó: Varga Balázs
 
4.
október 6.
Holokauszt: hely és emlékezet (Jancsó Miklós Jelenlét-trilógiája)
Jelenlét (1965),
Második jelenlét (1976),
Harmadik jelenét (1986)  
Játékidő: 39’
Előadó: Hirsch Tibor
 
5.
október 13.
A BBS kisjátékfilmes formája és a modernizmus
Gábor Pál: Aranykor (1963),
Novák Márk: Kedd (1963),
Elek Judit: Találkozás (1963),    
Kézdi-Kovács Zsolt: Egy gyávaság története (1966),
Szomjas György: Diákszerelem (1968)  
Játékidő: 85’
Előadó: Kovács András Bálint
 
6.
október 20.
A romatéma alakváltozatai
 
Sára Sándor: Cigányok (1962),
Grunwalsky Ferenc: Anyaság (1972),
Pölcz Boglárka–Pölcz Róbert: Szafari (1999)  
Játékidő: 68’
Előadó: Pócsik Andrea
 
7.
november 3.
A hatvanas évek lírai dokumentarizmusa
Gyarmathy Lívia: 58 mp (1964),
Gyöngyössy Imre: Férfiarckép (1964),
Gaál István: Oda, vissza (1962),
Kiss Gyula: Holtág (1967),
Elek Judit: Kastélyok lakói (1966),
Sára Sándor: Vízkereszt (1967)  
Játékidő:89’
Előadó: Stőhr Lóránt
 
8.
november 10. (19.30!)
A BBS groteszk dokumentarizmusa
Csányi Miklós: Boldogság (1968),
Gazdag Gyula: Hosszú futásodra mindig számíthatunk (1968),
Szomjas György: Nászutak (1970),
Dobai Péter: Archaikus torzó (1971),
Tóth János: Aréna (1970)  
Játékidő: 109’
Előadó: Czirják Pál
 
9.
november 17.
A hetvenes évek filmnyelvi kísérletei
Huszárik Zoltán: Elégia (1965), Mozikép (1976),
Tímár Péter: Visus (1976),
Bódy Gábor: Négy bagatell (1972–75),
Hajas Tibor: Öndivatbemutató (1976)    
Játékidő: 90’
Előadó: Müllner András
 
10.
november 24.
Az új érzékenység (rövid)filmjei
Müller Péter Sziámi: Mi jut eszedbe az énekesnőről? (1981),
Xantus János: Női kezekben (1981),
Szabó Ildikó: In flagranti (1982)  
Játékidő: 67’
Előadó: Pápai Zsolt
 
11.
december 1:
Hosszú beállítások, rövid formák
Iványi Marcell: Szél (1995),
Kenyeres Bálint: Zárás (1999), Before Dawn (2004),
Nemes Jeles László: Türelem (2006)
Játékidő: 45’
Előadó: Gelencsér Gábor
 
12.
december 8.
A kortárs rövidfilm kérdései

Mészáros Péter: Eső után (2002),
Káldy László: Love Story (2001),
Ujj Mészáros Károly: Alena utazása (2008),
Tóth Barnabás–Simonyi Balázs: terepSzemle (2003),  
Szirmai Márton: Szalontüdő (2006),
Nagy Anikó: Apró dolgok (2008)  
Játékidő: 83’
Előadó: Pálos György
 
A vetítések egységesen 20 órakor kezdődnek (kivéve november 10.)


Címkék

filmtörténet



Rendező Jancsó Miklós
Szereplők Madaras József (Magyardolmányos)
Őze Lajos (vallató)
Latinovits Zoltán (Veszelka)
Kozák András (ifj. Kabai)
Koltai János (Varjú Béla)

nka emblema 2012