Kálmán Imre

Tizenöt évesen iratkozott be a Zeneakadémiára. Koessler Jánosnak lett tanítványa, akinél Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Szirmai Albert és Jacobi Viktor is tanult. Közben jogot is hallgatott, majd a Pesti Napló zenei rovatának vezetője lett. Kritikusként írta meg a "Berta nagy liba" és a "Fedák Sári szobalánya" című kuplékat. Első nagy sikere a Tatárjárás volt, amelyet 1908. február 22-én mutattak be a Vígszínházban majd azt követően Bécsben és Prágában. Huszonöt évesen Bécsbe költözött, bécsi operettszerző lett. Librettóit osztrák szövegírók készítették, az ősbemutatók a bécsi Johann Strauss Theaterben, illetve a Theater an der Wien-ben zajlottak le és csak azután kerültek Pesten is színre. A pesti bemutatók : Az obsitos (1910), A hollandi menyecske (1921), A bajadér (1922), Marica grónfő (1924), A cirkuszhercegnő (1926), A csikágói hercegnő (1928), Az ördöglovas (1934), A montmartrei-i ibolya (1935), Josephine császárné (1937). Valamennyi operettje közül a Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915. november 17-én játszották először Bécsben, magyarul pedig egy évvel később csendült fel a Király Színházban.