Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Kényelmetlen kielégülés

Mundruczó vásznon és színpadon


2014. június 11. - Rostás Eni



Színészként szerezte a legnagyobb inspirációt az alkotáshoz, filmjeivel meghódította a cannes-i zsűrit és a magyar art house-közönséget, közben visszatért a színpadhoz, és bebizonyította, hogy nem csak a filmvásznon tud kellemetlenül elgondolkodtató perceket szerezni a nézőknek. Stilizált helyekkel és kevésbé stilizált erőszakkal dolgozik, ám utóbbi nála sosem öncélú, mindig valamilyen pszichológiai vagy drámai folyamat eredménye, „amely az emberi természetről kíván gondolkodni”. Rajong Fassbinder filmcímeiért, a sajátjainak pedig általában azt a címet adja, ahogyan először nevezi el a fájlt, amiben az ötleteket gyűjtögeti a készülő anyaghoz. Tátogtatott már operát a színészeivel, forgatott már tágas térben is működő kamaradrámát, legújabb filmjéhez pedig megvalósította Szörnyella de Frász álmát, és összegyűjtött kétszáz kutyát. Mundruczó a Fehér Istennel második díját nyerte el Cannes-ban, úgyhogy megnéztük, mi volt a kutyák előtt. A kutyákat pedig megnézhetjük holnaptól a mozikban.

 I can’t get no satisfaction

Mundruczó 1998-ban diplomázott színészként Zsámbéki Gábor osztályában, de már diploma előtt felbukkant Tényi János Szabadságra ítélve című kísérleti filmjében. Az elkövetkező években láthattuk Julcsi udvarlójaként a Szomszédokban, szerepelt a Kisváros 161. epizódjában, a Keresd Charlie-t! címűben, játszott Jancsónál, Töröknél, Faurnál, rendezte Alföldi, Máté Gábor. 2003-ban a színész diploma mellé a filmrendezőit is begyűjtötte és Petrányi Viktória producerrel közösen megalapította a független filmes és színházas produkciós cégét, a ProtonCinemát, amely azóta egyfajta ugródeszkaként is szolgál tehetséges fiatal művészeknek. 2003 nem csak a Proton miatt volt sűrű év számára, ekkor indult színpadi rendezői pályája is. Mundruczó rendezéseiben nem csak a színész szenved a színpadon, vele szenved a néző is a nézőtéren, legyen az kényelmetlen dobogó, műanyag szék egy külvárosi gyártelepen, vagy viszonylag kényelmes, felhajtható színházi szék. A rendező egy-egy operával, Lendvay Kamilló Sarte-átiratával, A tisztességtudó utcalánnyal indított – tátogó színészekkel, áriázó operaénekesekkel, a rosszlány szerepében Tóth Orsival.

A jég - részlet

2004-ben a Krétakör társulatával színpadra állította Térey János Richard Wagner-fantáziáját, A Niebelung-lakóparkot, és a monumentális, közel négyórás előadással a Sziklakórházban feszegette a nézők tűréshatárát. Camus Caligulájának mundruczósítása után Vlagyimir Szorokin A jég című regénye következett, ami a Nemzeti első bemutatójaként debütált kőszínházban. (Korábban a Trafóban futott – a szerk.) A szív beszél, ha kell, jégcsákánnyal bírják szóra, miközben minden árad, csak a szeretet nem. Főleg a nyers erőszak meg a testnedvek. 2007-ben  Bíró Yvette-tel közösen állította színpadra a Mary Shelley inspirálta metadarabot, a Frankenstein tervet, melyben egy cinikus, másokat semmibe vevő, antipatikus rendező keveredik tragikus apa-fiú történetbe. I can’t get no statisfaction, hangzik a darabban, a néző pedig a végére nem hogy kielégülést nem talál, de még napokig próbálja helyreállítani megzavart nyugalmát. (A Frankenstein terv a darab egyik szereplője, Monori Lili számára majdnem végzetesnek bizonyult, a színésznő szívrohammal játszotta végig a századik előadást.)

Mundruczó 2010-ben a vásznon is szörnyet teremtett, és elkészült a filmváltozat, Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv címmel, a rendező szerepében ezúttal nem Rába Rolanddal, hanem saját magával. Egy újabb Mundruczó-Bíró együttműködésből, valamint Arkagyij és Borisz Sztrugackij Nehéz istennek lenni című kisregényéből született meg a következő előadás, ami Brüsszelben debütált, és amit Budapesten leginkább városnéző busszal lehetett megközelíteni. Szexrabszolgák, korrupció, DIY abortusz és elásott lányok egy kamion belsejében, és a Mamy Blue, ami már sosem lesz ugyanaz többé. Az oroszok után egy dél-amerikai, a Nobel-díjas John Maxwell Coetzee Szégyen című darabja következett, az apartheid utáni Dél-Afrikából. Nem a Fehér Isten volt az első, ahol a kutyametafora előtérbe került. A kutya a közhiedelemmel ellentétben már régen nem az ember legjobb barátja, kivéve, ha azt az embert Lilinek hívják. Láng Annamáriának a színpadon nem volt ilyen szerencséje.

Demencia - részlet

Mundruczó legutóbbi rendezésében, a tavaly debütált Demenciában is a kiszolgáltatott ember a főszereplő. Egy bezárásra ítélt pszichiátriai intézet lakóinak sorsán keresztül szembesít olyan fajsúlyos kérdésekkel, mint hogy van-e értelme segíteni a szenvedőkön, amikor minden ugyanoda, a halálhoz vezet, és hogy profitál-e a társadalom a hosszú évtizedekig eltartott, vegetáló mentális sérültekből. Az ingatlanpiacban és szexiparban utazó, a leggazdagabb emberek listájának élvonalában tanyázó üzletember szerint nagyon is, főleg, ha úgy táncolnak, ahogy ő fütyül, és eltakarodnak az általa megvásárolt intézetből. Rába Roland és Nagy Ervin függöny előtt előadott táncjelenete felejthetetlen, és fájdalmasan ismerős, a végén pedig csak egyetlen megoldás elképzelhető.

„Nem akarok semmi mást, csak megtalálni azt, ami a sajátom”

Mundruczónak rendezői szakon olyan mesterei voltak, mint Szász János és Zsombolyai János, filmes hírnevének megalapozásával viszont nem várta meg a diplomát – számos rövidfilm (köztük az olyan egzotikus címűek, mint az 1999-es Haribo-hariba vagy a 2002-es El Robador) mellett két nagyjátékfilmet is rendezett.

Haribo-hariba

Már az első, az érzékeny témát feszegető Nincsen nekem vágyam semmi (1999) elnyerte a 2000-es filmszemle fődíját, és a Mediawave-ről sem távozott elismerés nélkül. Rába Roland és Kovács Martina kavarodott benne szerelmi háromszögbe, melynek csúcsán a kettős életet ülő Nagy Ervin trónolt. A meredező péniszeket rejtő rózsaszín nehézselymek és a vándorútra induló WC-pumpák magyar alkotásnál szokatlan felhajtást generáltak a film köré, a kritikusoknak pedig már nem csak az első saját mozifilmjében magára is szerepet osztó színész, de a rendező Mundruczó nevét is meg kellett jegyezniük. Két évvel később érkezett a Szép napok, az első egészestés, amelyben főszereplőként bukkan fel a rendező múzsája és számos filmjének védjegye, Tóth Orsi, az áldozat. Tóth lemond a gyerekéről egy másik állandó Mundruczó-szereplő (és későbbi alkotótárs), Wéber Kata kedvéért, ezzel pedig nem várt események láncolatát indítja el, és felteszi a kérdést, lehet-e szerelmes valaki egy olyan lányba, akit régi jó barátja ejtett teherbe, akinek a gyerekét a saját nővére neveli, és aki most a főnöke szeretője. Lehet, csak nem lesz jó vége. A film Locarnóból a legjobb rendezőnek járó Ezüst Leopárddal tért haza, megnyerte a hazai filmszemlét, és Szófiából és Brüsszelből is fődíjjal távozott. Mundruczó harmadik filmjében, a 2005-ös Johannában Tóth Orsi ismét az irgalmas szamaritánus szerepében domborít (csak úgy, mint a két évvel korábban leforgott A 78-as szent Johannája című rövidben), és kínálja Jeanne d’Arc-ként terápiás célokra szerelmét. (Mundruczó a filmmel egyébként nem csak a főszereplőhöz, hanem a Sziklakórházhoz is visszatért.)

Delta - részlet

Hiába utálta a végeredményt a férfi főszerepet alakító Lajkó Félix, itthon és Cannes-ban imádták a hallgatag Mihail és testvére vérfertőző szerelmét. Pedig a Delta forgatása nem zajlott zökkenőmentesen, Bertók Lajos halála miatt teljesen át kellett alakítani a történetet, és a film sorsa sokáig nagyon bizonytalan volt. A kész anyag végül Mundruczó első FIPRESCI-díját eredményezte, és újabb nehéz és tragikus perceket a női főszerepben sínylődő Tóth Orsinak. A második cannes-i kritikusi elismerés elé A Niebelung-lakópark című katasztrófajáték filmváltozata került, krétaköröstül, lipótostul. „Ez egy olyan kísérlet, ami eleve nem teljesítheti be a küldetését” – nyilatkozta a Filmhunak a rendező, majd hozzátette, a színház és a film határmezsgyéjén billegő alkotást akart forgatni, archiválni akarta, ami a színpadon történt, és a Delta sikere után valami egészen mást szeretett volna forgatni. Mundruczó életművét vizsgálgatva az embernek úgy tűnik, hogy minden mindennel összefügg, és ahogy egyre gyűlnek a címek a neve mögött, a korábbi darabok úgy kapnak újabb és újabb rétegeket. Hagen például nem kutyaként bukkant fel először a rendező alkotásaiban, a Niebelungban Rába Roland alakította a világot sajátos eszközökkel támogató önjelölt istent, és bukott bele végül a saját maga által generált káoszba. Ahogy Térey írja, „Aki a hatalom gyűrűjével jegyzi el magát, annak násza maga lesz a pusztulás.”

„Mundruczó Kornél új korszakot kezdett, és saját bevallása szerint most inkább fogyaszthatóbb, szélesebb érdeklődési körre optimalizált filmeket szeretne készíteni. Ennek az új elhatározásnak a jegyében született meg a Fehér Isten, amely az Odüsszeia, egy vendetta-sztori és egy kedves vasárnap délutáni ifjúsági film bizarr, de elgondolkodtató és felemelő keveréke lett, sok történelmi asszociációval és zenei utalással” – jelentettük Cannes-ból a Fehér Isten bemutatója után. Ha ez az új irány, akkor megyünk utána.




Címkék

Mundruczó Kornél , portré , Fehér Isten , színház





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |