sex hikaye

The Best Man Budapesten

2004. december 14. - filmhu
Stefan Schwartz, a Rabold a nőt! brit rendezője az elmúlt hetekben Budapesten forgatta új vígjátékát. A törékeny hollywoodi sztárok nem ijedtek meg a magyar stábtól.

A filmgyár utcácskáin, a pocsolyák fölé tolt mobil ruhatárak és bambuló étkezőbuszok között – akár egy amerikai szuperprodukcióban zsizsegő arab piac zsebtolvajai – a magyar filmgyártás dicső múltjának követei: Sára Sándor, Bacsó Péter, valamint a kakukktojás szerepét játszó Pálfi György. A nagy rendezők jelenléte talán fel sem tűnne, ha a biztonsági emberekkel és leendő megasztárokkal díszített aszfaltcsíkra nem hajtana rá egy tekintélyes, metálzöld skandináv autó, benne egy hatvanas mókussal, aki rendre lelassít nagyjaink mellett, és az elektromos ablakemelő sikeres alkalmazásával beszélgetésbe kezd a rendezőkkel, sőt, némelyiket légkondicionált barlangjába invitálja. Mi lenne a magyar filmmel elektromos ablakemelők nélkül? Ilyen és ehhez hasonló gondolatok gyötrik a filmhu tudósítóját, ám hamarosan elhessegeti a kétség metálzöld felhőcskéit, mert zaklatott fejében hirtelen összeáll a kép: a dicső múlt követei Amy Smart nagy, elálló füleiről pletykálnak csupán. A kaliforniai babaklón, avagy Cameron Diaz, Heather Graham és Dakota Fanning randomizált DNS-ötvözete ugyanis éppen a III-IV. műteremben bolondítja a kamerát, de leginkább a magyar kameracsapatot. „Egész délelőtt egyetlen beállítást vettünk, Amy rettentő béna volt” – fogadja a magyar stáb egyik elöljárója a helyszínre érkező Sipos Lászlót, népszerű nevén Sipit, a angol romantikus vígjáték egyik magyar producerét. A műteremben egy kétszintes londoni lakás áll, még a titokzatos mókus autójánál is tágasabbnak és kényelmesebbnek tűnik: távol-keleti csecsebecsék, mediterrán növények, perzsaszőnyeg, angol-amerikai konyha, panorámás terasz, monitorok, reflektorok, kábelek, ebédszünet. Ez a forgatás utolsó napja, az angol-magyar kameracsapat a Panaflex felvevőgép mellett pózol, az első asszisztens már rángatná össze a következő jelenetet, de még villognak a vakuk.

„Ma újraveszünk egy jelenetet, mert az operatőr elégedetlen a muszter fényeivel. Rosszul volt bevilágítva, de mondjuk ő cseszte el, mert előző este elment bulizni a kameracsapattal. Mindenki másnapos volt” – jelent tovább a magyar stábtag. Lassan becsordogálnak a sminkesek, megjön a hangmérnök, az első-, másod- és harmadasszisztensek, bevilágítják a kanapékat, és már folytatódhat is a forgatás. Amy Smartnak (Prérifarkas blues, Cool túra, Üldözési mánia) valóban hatalmas fülei vannak, reggeli hangulatra fésült frizurájából kíváncsian kandikálnak ki a hallószervi porfogók. Kisvártatva megjelenik a TV2-s vastagságú festékfelülettel kisminkelt Stuart Townsend (Kóklerek, A szövetség, A nagy trükk) is, leülnek a garnitúrára, és egyszer-kétszer elpróbálják a jelenetet. Magyar filmkritikust elementáris erővel csapja földhöz a stáb szenvtelen profizmusa: felvételek között kis zselé a hajra és púder a pofira, szinte észrevétlenül, a rendező meg mintha a „Romantikus vígjátékot gyorsan és hatékonyan” kézikönyvből olvasná fel rövid instrukcióit. Itt mindenki bámulhatja a kontrollmonitort, nem izgatja a rendezőt a nyüzsgés, tudja ő, hogy ezeket a képeket úgyis boldog-boldogtalan látja majd. Próbának vége, piros lámpa hosszú búgással bekapcsol, elhangzik a kétnyelvű figyelmeztetés: felvétel lesz.

Síri csend, csak a magyar stáb ásítozása kavar kisebb hanghullámokat, hang indít, kamera forog, Amy kiszól: „Listen, Stef, shabalabadaba”. Jól van, kislány. Úgy tűnik, a stáb már hozzászokott Smart kisasszony édes csínytevéseihez, a rendező két szótaggal elintézi hollywoodi választottját, a kamera le sem állt, a felvétel folytatódik. Amy selyem köntösben, mezítláb ül a kanapén, levelet olvas. A kép előterében Stuart, szintén a kanapén, ő izgul. Az első asszisztens gyors összefoglalója szerint a levelet Stuart karaktere írta egy barátja nevében, és most nem tudja, elmondja-e a lánynak az igazat. A filmhu tudósítója szerint nem érdemes elárulnia, úgyis csak összekavarná a lányt, Amy ugyanis láthatóan (fülig) szerelmes. A kanapé túlsó végén százkilós magyar bühnés ül, ábrázatát sűrű szakáll fedi, fején kendő, az a típus, aki bármikor hazacipelne egy kőbányai kocsmaajtót. Szigorú tekintetével óvja a törékeny kaliforniai lányt, talán még a szövegét is mormolja titokban. Amy soha nem érezte magát ilyen biztonságban, szőke szenvedéllyel kacag és pityereg, játszi könnyedséggel dolgozik meg minden centért, amit a forgatás után új szerelmére költhet: felújítják majd a Skodát, új kerítést vesznek a telekre, talán még a tolnai rokonoknak is jut.

A szívszaggató jelenet halmozott intimitása elől a filmhu tudósítója a stúdiólakás teraszára menekült, ahonnan egy hatalmas kifeszített ponyvának köszönhetően London látképét élvezhette. Ott volt Sipi is, aki Kemény Ildikóval karöltve a film magyar producere, éppen a második kamera mellett álló munka- és honfitársát kérdezte ki a forgatás tapasztalatairól. Mindenki mindenkivel elégedett, már nincs sok hátra. Lesz még egy beállítás a teraszról is, szépen benéz majd a kamera a hatalmas üvegablakon. „Ott fog állni a kiskezicsókolom” – magyarázza a férfi. „Hol?” – szól a kérdés. „Ott, az ikszben”.






nka emblema 2012