Nyomtatás
kostenlos porno deutsch porno free porn titten porno gratis porno porno

Keresd a nőt!

Kritika: A tetovált lány


2010. július 8. - Dercsényi Dávid



Keresd a nőt!
Nyár van, futball-világbajnokság, hőség és a filmforgalmazás legérdekesebb része válságban van – a legalkalmasabb idő egy csavaros krimire, amely, nem épp a felvilágosodás jegyében, beleás kicsit az emberi lélek rejtelmeibe is.
A svéd film manapság mintha újabb jó korszakát élné, a tavalyi év egyik legjobb filmje, az Engedj be! kimagasló minősége mellett számos jól megcsinált és korrekt film is eljut (egyelőre) a magyar mozikba – ilyen a 2004-ben váratlanul elhunyt Stieg Larsson regényéből írt A tetovált lány is. A skandináv krimi fogalom a műfaj hívei körében, és Larsson Millenium-trilógiája szerencsésen már magyarul is olvasható, sőt közönségsikernek is örvend – jó lenne, ha ennek a szele elérné a filmet is, annál is inkább, hisz így ugyancsak a mozivászonra kerülhetne a trilógia másik két tagjának a már elkészült megfilmesítése – nyilván a népszerűség diktálta ezt a gyors adaptációs tempót.

A film főhőse egy oknyomozó újságíró Mikael Blomkvist, aki a valószínűsíthető rendezői elgondolás szerint sármos ötvenes férfi, bár engem az őt alakító Michael Nykvist a kelleténél kissé jobban emlékeztetett Mark Knopflerre, a Dire Straits gitáros-énekesére – persze ez mit sem von le színészi kvalitásaiból. Blomkvist épp pórul járt, egy sötét gazdasági bűntényt kiszimatolván a bíróság elé kell állnia, amely elítéli, mivel állításait nem tudja bizonyítani – csapda volt az ügylet. Ezek után lapja nem áll ki mellette, így úgy dönt, hátrébb lép, aztán amúgy is börtönbe kell vonulnia. Ekkor keresi meg egy vállalatbirodalom, a Vangern konszern idős feje, hogy nyomozzon ki egy régi esetet: az öregúr unokahúga 40 éve tűnt el rejtélyesen a családi rezidenciáról.

tetovaltlany1_500
Családban marad

A konszern feje persze először lenyomoztatta az újságírót, s az ezt végző cég egyik munkatársa, a dark-emo jegyekkel teleaggatott, titokzatos és morc Lisbeth ekkor már rutinszerűen járkál ki s be hacker-módszereivel Blomkvist számítógépére, így tisztában van épp aktuális munkáival. A lány rokonszenvét felkelti a csőbe húzott újságíró, ezért a megbízatás végezte után továbbra is figyeli a férfi gépét, s lassan belekerül a nyomozásba. Ami azért nem megy egyszerűen, mert a konfliktuskerülőnek nem mondható, állami felügyelet alatt cseperedő 24 éves lány új gyámot kap, akiről kisül, hogy szintén állami felügyelet alatt lenne a helye, de legalábbis kijárna neki egy kasztráció. Végül aztán mégiscsak összetalálkoznak a sztárújságíró és a dark hacker útjai.

Megindul a nyomozás, amely kellően kanyargós és fordulatos ahhoz, hogy a fél stáblistát meggyanúsítsuk a gyilkossággal. Az ördög a részletekben lakik, de most elég jól kitakarítottak utána, mert minden a helyén van. Egy hollywoodi produkció valószínűleg ott rontaná el a dolgot, hogy minden szereplő lelki mozgatóját és hátterét felvázolná egy-egy dialóggal, itt jót tesz a filmnek – ami részben rendezői döntés, részben a három egymásra épülő történet-film szerkezetéből is adódik - , hogy bőven vannak ki nem bontott szálak, részletesen el nem magyarázott részletek. Egy francia közönségfilm elképzelhető, hogy a filmben felbukkanó náci ideológiára futtatná ki a történetet, és odacsapna a végére némi zsdanovi vörös farkat. Ám szerencsére a svéd kollégák máshogy gondolják (és ezzel, úgy vélem, semmilyen spoilerezést nem követtem el).

tetovaltlany4_500
A digitális kultúra is kap egy pofont

A tetovált lány ugyanis a mélyebb rétegeiben érdekes igazán – mint bármilyen kétfedelű műfaji film, mint a már említett Engedj be!. Érdekes játék zajlik a háttérben a digitális világ vs. off-line kommunikáció-kultúra (könyvek, tetoválás) között, ahol a hatalmasra duzzadt adattömeg és a rejtőzködés, maszkviselés digitális világrendje kap pár ironikus döfést. Lisbeth egyik érzelmi tétje ebben a nyomozásban önmaga kihámozása a sok-sok digitális lepel alól.

Sokkal nyilvánvalóbb az uralom maszkulin mivolta, illetve a filmen végigvonuló feminista vonások  - ezek is többnyire Lisbeth alakján és történetein keresztül jutnak el hozzánk, de a filmben máshol is felbukkannak. Hogy A tetovált lány feminista film-e, nem az én kompetenciám eldönteni (a könyv kapcsán itt egy cikk), de az biztos, hogy a film remekül aknázza ki a kiszolgáltatott női főhős thriller-alapvetés  feminista olvasatú lehetőségeit.

tetovaltlany5_500
A fél stáblistát meggyanúsítjuk

Még érdekesebb azonban a film zárlata, és Lisbeth bizonyos kulcshelyzetben adott reakciói. Ebben  ez a svéd krimi már-már antropológiai szintű megállapításokat tesz Emberről, és, maradjunk annyiban, messze túllép a krimik biztonságos (mert jól beazonosítható) erkölcsi világrendjén. De, ugye, ez is kettős jelentést kap rögvest: az emberben lévő gonoszt a priori tekintem, vagy az erőszakos, uralmi világ hatására alakul ki bennünk reakcióként? (Elég messzire jutottunk a kiinduláshoz képest.)

Mindezekben jól láthatóan kulcs Lisbeth alakja, és az őt megformáló Noomi Rapace játéka. A színésznő egyrészt durván jól néz ki akárhány piercinggel és vasszegeccsel is brutalizálja magát, másrészt képes megjeleníteni azt az idegenséggel kevert vadságot, bizalmatlansággal kevert áldozatiságot, amely a karakterét hitelessé teszi. Nagyon könnyű lenne sematizálni, egydimenzióssá tenni Lisbeth alakját, azonban hála a rendezői és színészi munka egységének (említtessék meg Niels Arden Oplev rendező neve is), épp fordítva történik: a lány a női öntörvényűségnek is a jelképe lesz – itt is kellő rafinériával vegyül a végzet asszonyának titokzatossága a sokszor kihasznált, sérült lány szociopatológiájával.

tetovaltlany_500
Keresd a titokzatos mosolyú nőt!

A tetovált lány tehát sokakhoz képes beszélni, a primér krimiélményre várókat éppúgy kielégíti, mint az ember természetéről elmélkedni vágyók széles tömegeit. Megtekintése javallott.


Címkék

A tetovált lány , Stieg Larsson , Noomi Rapace





a cikket az alábbi linken találod:

© 2010 filmhu - a magyar moziportál | http://www.magyar.film.hu |