Bessenyei Ferenc

1940-ben a szegedi Városi Színházban kezdte pályáját. 1942-től a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1945-től a Budai Színház, utána a Szegedi, majd a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. 1950-től 1963-ig, 1967-től 1973-ig, majd 1980-tól 2000-ig a Nemzeti Színház művésze volt. 2000-től a korábbi Nemzeti társulatában maradt, így a Magyar Színház tagja lett. 1963-67-ig, majd 1973-1980 között a Madách Színházban játszott. 1981 után nyugdíjba vonult, csak szerepekre szerződött. Utolsó éveiben lajosmizsei tanyáján élt visszavonultan. Közel 100 filmben és tévéjátékban játszott főszerepet. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült színpadon és filmen egyaránt. Csodálatosan mondott verset, számtalan rádió-, lemez-, és televíziós felvétel őrzi remek előadásában a magyar líra legnagyobbjainak verseit. Felesége B. Élthes Eszter "Férjem, a komédiás" címmel írt róla könyvet, mely 2004-ben jelent meg. Díjai, kitüntetései: Kossuth-díj - 1953, 1955 Érdemes művész - 1954 Kiváló művész - 1970 SZOT-díj - 1978 Munka Érdemrend A Magyar Népköztársaság Zászlórendje - 1989 A Nemzeti Színház örökös tagja A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje - 1994 Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában - 1997 A Nemzet Színésze - 2000