sex hikaye

KEZDőK+ÁLMODOZÓK III

a topikot nyitotta: filmhuadmin | 2000. június 19. hétfő, 23:00

rendezés  


egy oldalon
42-23  /  42


 
2000. augusztus 1. kedd, 23:08 42. | filmhu
Kedves résztvevők!
A már már megszokot módon a fórumot darabolni voltunk
kénytelenek. Új hozzászólásaitokat várja a Kezdők és
Álmodozók V.


Jó beszélgetést!
a szerk.

 
2000. június 25. vasárnap, 23:10 41. | filmhu
Kedves Takács Bálint!
Ha Fábri Zoltán nevét javaslod a mìhely nevéül, nem árt ott
kezdeni az ismerkedést a magyar filmmìvészet e nagyszerì
alakjával, aki sajnos már nincs közöttünk, hogy a nevét
pontosan írod:
Fábri Zoltán
- így és csak is így lehet róla szó.
Ha e név mellett döntenétek, tiszteletteljes gesztus lenne a
névhasználatról megkérdezni Fábri Zoltán özvegyét és fiát.
Üdv
Janisch Attila

 
2000. június 24. szombat, 23:19 40. | filmhu
Akkor összefoglalom a műhelynév-terveket:

Koncepció Filmműhely (koncepciós perek?)
Fiatal Független Filmműhely (hát... :-(
Csató Dagobert Filmműhely (soká éljen, hurrá)
Storyboard Filmműhely (ánglicista?)
Montázs Filmműhely (ez olyan sablonos)
Egyesült Álmok Filmműhely (bejövős)
Fábri Zoltán Filmműhely (nagy kép)
Dram Filmműhely (fülbemászó)

Szóval én eléggé tanácstalan vagyok. Addig egy kis
előkészítés hétfő estére.
Hétfő este többek között arról is szeretnék csevegni az
érdeklődőkkel, hogy a refi anyagokat mikor kinek küldjük.
Ehhez azonban filmek és filmtervek kellenek.
A terveim szerint anyagi okokból érdemes lenne megfontolni,
hogy az anyag VideoCD-n legyen, MPEG1 formátumban. Ezt
minden Win98 lejátssza, meg sokszor a DVD-k is, olcsó a
sokszorosítása (kábé 160 Ft/db és van egy gyors CD-íróm),
nincs vele komoly postaköltség sem (hátránya viszont, hogy a
filmes cégek weblapjainak számából kiindulva e körben az
emberek nem nagyon értenek a számítógépekhez). Kábé 40
percnyi anyagot nyomnék föl rá, ehhez jól sikerült
rövidfilmek és nagyobb filmek részletei kellenének. Várom a
javaslatokat, mi menjen föl rá.
Ja, és Jaflev urak nem nagyon reagáltak a pénzes irományra,
nem tudom, olvasták-e, meg ilyenek. Várom a hozzászólásokat
minden témában.

Üdv
Lóth Balázs

 
2000. június 24. szombat, 23:13 39. | filmhu
Nem győzöm behozni a lemaradásomat. Iszonyú info mennyiség
halmozódott fel:)
Lehet, hogy tiszteletlen vagyok de szerintem Ne válasszunk
személy nevet a műhely nevébe. Mondjuk én egy kicsit angol
párti vagyok, de szerintem egy frappáns magyar, vagy bármely
idegennyelvből átvett jelző igen jó lenne névnek.
A holnapi találkzozó kicsit váratlanul ért, de megpróbálok
ott lenni.
Ha szükség van a honlap elkészítését vállaljuk, sőt a
Filmműhely imidzsét:) is megtervezzük, ha kívánjátok.
A VideoCd remek ötlet, könnyű elkészíteni, sajnos nekem még
nem sikerült DVD-n lejátszanom egy házi VideoCD-t sem. De ez
nem jelenti azt, hogy nem lehet:)
Holnap találkozunk, lesz mit megbeszélni.

Cya
J

 
2000. június 24. szombat, 23:11 38. | filmhu
Nekem is volna egy javaslatom a műhely nevére
vonatkozóan...
Aki az elejétől figyelemmel kíséri a fórumot, az Lóth Balázs
topicindítójában talált egy utalást egy tragikusan fiatalon
- első saját filmjének bemutatója előtt egy nappal - elhunyt
operatőr srácra, aki többek között a Napfény íze
segédoperatőreként is tevékenykedett. Ahogyan azt Balázs
írta: ezt a fórumot az ő emlékének szeretné szentelni...
Mint volt egyetemi évfolyamtársa, ezúton tennék javaslatot
arra, hogy műhelyünket Szinte Balázs filmműhely névvel
illessük. A szakma iránt érzett töretlen szeretete, és az
általa viszonylag rövid idő alatt befutott karrier -ami
(remélem) minket is jellemez, illetve jellemezni fog -
méltóvá teszi őt arra, hogy az ő nevének és emlékének égisze
alatt tevékenykedjünk.
Fontoljuk meg...

 
2000. június 24. szombat, 23:09 37. | filmhu
A Fábry Zoltán filmműhely nem rossz. Nekem tetszik, bár
talán egy kicsit tényleg nagyképű, de csak most. Pár év
múlva ha nagy és híres műhely leszünk már méltó lesz a név.


Ilyen alapon lehetne Radványi Géza filmműhely is.

Vagy mitszólnátok a Varió filmműhelyhez??

Üdv

 
2000. június 24. szombat, 23:07 36. | filmhu
Gyertek IRC-re!

szerver: irc.extra.hu
channel: kommtech

Üdv
J

 
2000. június 24. szombat, 23:06 35. | filmhu
Valóban ezt írtam és így is gondolom mindmáig. Csakhogy
ezzel a névvel az a nagy baj, hogy a Szinte Balázs
kézzel-lábbal tiltakozna a dolog ellen, mert - amennyire
ismertem - ő sosem akart előtérben lenni.

Lóth Balázs

 
2000. június 24. szombat, 23:04 34. | filmhu
Nem!!! Milyen hírt??

Üdv

 
2000. június 24. szombat, 23:03 33. | filmhu
Ui.: Láttátok a hírt rólunk a főoldal alján?

 
2000. június 23. péntek, 23:35 32. | filmhu
Köszönjük a bemutatkozást.
Kérlek azt értsd meg, hogy nem lehet bevágni a kést az
asztal közepébe. Szerintem a te hozzászólásod azért váltott
ki ekkora vitát, mert baromira jellemzően mutatja a mai
mentalitást. A komoly dolgok nem mennek egy hét alatt.

Harminc embert számlál a műhely, harminc külön élettel.
Tanulnak és igyekeznek megélni valamiből, ami ugyan nem a
filmkészítés része, de az élettel jár. A heti x találkozó
egyszerűen kivitelezhetetlen, bár hosszabb távon mi is
gyakoribb találkozókat tervezünk (csak a köztes időben nem a
teljes műhely találkozna, hanem a műhelyen belüli, filmekhez
kötődő csoportok).

Lehet, hogy nem jól fogalmaztál, de eddigi hozzászólásaid
alapján úgy tűnik, elképzelésed sincs arról, mit jelent egy
ilyen kezdeményezést megszervezni. Pláne Magyarországon
iszonyatos nehéz néhány hét alatt bármit is elérni, s mi
ehhez képest úgy hiszem, már sok mindent tettünk.
Az egymás közti kommunikáció a dolog egyik fele, a másik a
filmkészítés feltételeinek, a műhely életképességének
megteremtése. És igazat adok annak, aki azt mondta: nincs
rálátásod, hiszen nem voltál ott a találkozókon - pedig ott
lehettél volna, ha TÉNYLEG akarsz valamit elérni.

Ha tetszik neked az ötlet, akkor ne támadd, hanem segítsd a
részvételeddel, a javaslataiddal és próbálj realista lenni.
Pontos azt akarjuk, amit te is leírtál, és én is türelmetlen
ember vagyok, mindent akarok egyszerre, de a tíz filmem
megtanított arra, hogy az előkészítés a legfontosabb. Ezért
tartom irreálisnak idén nyári forgatásra készülni; mostani
terveink jövő évi kivitelezésre szólnak, bár igaz, hogy
korábbi terveket idén nyáron is forgatunk (én két hét múlva
kezdek neki operatőrként az idei negyedik forgatásomnak, de
ez most nem az én filmem).

A magunk részéről az uborkaszezon végéig szeretnénk
előkészülni a szervezeti működéssel, referenciákkal a tagok
eddigi filmjeiből és ősztől szeretnénk bombázni a
szponzorokat és a szakmát a filmterveinkkel. De ahhoz nagyon
alapos tervek kellenek, különben csak egy leszünk a sok
kapkodóból.

Mi ennél többet szeretnénk. Szinte mindannyian készítettünk
már filmet vagy vettünk részt mások munkálataiban, többnyire
nem a filmezés újdonságáért akarunk alkotni. Igényes munkát,
értékelhető végeredményt szeretnénk, ehhez pedig - nem
győzöm hangsúlyozni - tervezés kell. Szinopszis, irodalmi és
technikai forgatókönyv, amelyek kemény vitákon jönnek létre.
A jó vitának pedig alapfeltétele, hogy valamelyest ismerjük
egymást.

Ez most az ismerkedés időszaka. Ismergetjük egymást és a
szakmát. Igen, a szakmát is ismerni akarjuk. Ezt is leírtam
már, nem hiszek a nulláról indításam, a teljes
szeparációban, a teljesen tiszta lapban. Az elmúlt száz év
azért kitermelt néhány hasznos dolgot, és nekünk nagyon nagy
szükségünk lesz a tanácsra, a segítségre. Ezért fontos az
is, hogy mennyibe kerül a bühne, egyáltalán, mennyibe kerül
a film, mert a filmhez sajnos kell a pénz, akárki akármit
mond, nem olyan sok pénz, de valamennyi feltétlenül (ezt a
folyamatot segítendő rövidesen megindul a filmhu filmoktató
rovata is, oda is várunk mindenkit).

HÉTFő ESTE TALÁLKOZÓ NYOLCKOR A NEMZETI MÚZEUMMAL SZEMBEN AZ
ICHTYS PIZZÉRIÁBAN!!!!!

Üdv.
Lóth Balázs

 
2000. június 23. péntek, 23:18 31. | filmhu
Kedves Németh András (Merikarvia)!
Az Attila is érti meg a Janisch is, hogy mit akarsz mondani.
Én mégis azt gondolom, hagyni kell hogy a dolgok a saját
ritmusuk szerint alakuljanak. Nekem már így is az a bajom,
hogy minden nagyon programszerìen mìködik ebben a qr-va
értékorinentált világban. Amikor a Szájtépés találkozó volt,
néhány hete, ott nem akartam hozzászolni, de most
kikívánkozik belôlem: a legtöbbször arról esik szó a mai
pályakezdôk körében, hogy majd milyen fesztivál, meg milyen
díj, meg forgalmazás, meg 35mm, meg profizmus, meg szponzor
és így tovább. Ezek mind fontos dolgok lesznek, egy körrel
feljebb. De legelébb migiscsak arról kellene töprengeni,
hogy mi az ördögöt is fugunk abba a fantasztikus 35mm-es
anyagba beleégetni. Mintha túl sok szó esnék a
külsôségekrôl. Pedig nincs az a fantasztikus Kodak color és
Dolby Digital Surround hang, amely pótolni tudna egyetlen
eredeti ötletet, egyetlen eredeti képet. Mintha mindenki
attól félne, hogy elvész valami, mielôtt még meg lenne.
Pedig ha valami igazán jó és értékes nem vész el, akár sima
fordítós 8mm-re is lehet forgatni, vagy füzet szélére
pörgettyìnek. Sôt könnyebben elpusztul a zseniális
gondolat, ha minden energia a lehetôségek és a helyzet rossz
felismerésébôl fakadóan arra megy el, hogy a külsôségekben
és az egyébként, megfelelô tapasztalat híján nehezen
uralható profi technikával többnek látszódjunk. Azt
gondolom, ha a legnagyobb akarás abban van, hogy megmutassuk
azt, amirôl még magunk sem tudjuk, hogy mi az, akkor valami
biztosan elvész, ami pedig az egyik legfontosabb kincse egy
idulónak: az ártatlanság, és az ösztön.
Hol és hogyan alakul, fejlôdik a jövô? Itt vagy ott,
lassabban vagy gyorsabban?... nem lehet tudni... de nem is
szivesen bocsátkozom jóslatokba.
Üdv
Janisch Attila

 
2000. június 23. péntek, 23:18 30. | filmhu
Hogy milyen volt a forgatás? Jó. Én ilyenkor mindig
mindenesként vagyok jelen, most sem volt ez másként, de most
még mint statiszta is megmutathattam a tudásomat... A
hangulat jó volt, de ilyen rohamtempóban nehéz jól
átgondolt, komoly munkát végezni. (Egyébként a vasárnapra
tervezett forgatásra került sor pénteken, így aztán Géza,
köszönöm a tanácsokat, én biztosan tanulok belőle, de a
filmen már nem nagyon lehet változtatni.) Azt hiszem, a
főiskola kiválasztási rendszere a legtöbbünk számára már
ismert, azaz fogalmam sincs a forgatás lezajlása alapján,
hogy a rendezőnek mennyi esélye lesz a bejutásra. Hétfőre és
keddre még két filmhez hívtak, és mivel ráérek, el is megyek
segíteni. Persze hallottam egy-két újabb rémtörténetet
(némelyik talán a számodra is érdekes lehet, Balázs, majd
hétfőn mesélek), a főiskoláról már több legenda keringhet,
mint a vámpírokról... De az továbbra is kérdés a számomra,
jó-e az a módszer, ahogy a kiválasztás történik.

Más. Balázs, azt hiszem, ha M. úr valóban szeretne valamit,
akkor megtalál minket, nem titkoltuk soha, hol lesznek a
találkozóink. Emlékezz vissza, amíg csak itt volt
beszélgetés, köztünk is voltak félreértések, amiket egy pár
perc beszélgetéssel kényelmesen lehetett tisztázni. És
realitásérzék is van a világon, én nagyon boldog lennék, ha
egy hónap alatt tető alá lehetne hozni egy működő stúdiót,
helyisége(kke)l, jól felszerelt irodával, technikai
eszközökkel, adminisztrációval és az ezek megvalósításához
szükséges pénzeszközökkel együtt, kár, hogy ez nem megy
ilyen egyszerűen. Vagy legalábbis nekünk nem. De nem mi
vagyunk a kiválasztottak, aki tudja jobban, ügyesebben,
eredményesebben csinálni, mi nem állunk az útjába. Mi pedig
majd hétfőn újra araszolunk tovább.

 
2000. június 23. péntek, 23:10 29. | filmhu
Meg egyszer...
Akkor bemutatkozom, bar meg mindig nem ertem, hogy miert
fontos ez. Nemeth Andras vagyok es filmesztetikat hallgatok.
A VHS mozis megjegyzesekre azt hiszem felesleges
reagalnom...
Attila! Ha a K+A muhelynek az volna a celja, hogy onkepzokor
jelleggel a resztvevok erto kozonsegge valjanak, akkor
valoban nem ide illo, es illetlen volna a hozzaszolasom. De
azt hiszem, nekik sem ez a celjuk, hanem az, hogy
letrehozzak Magyarorszag egyetlen, valoban fiataloknak es
kezdoknek lehetoseget ado studiojat, es ha ezt vesszuk
alapul, akkor mar nem egy barati tarsasagrol, hanem a magyar
film jovojerol van szo. Ebben a muhelyben dolhet el, hogy
10-20-30 ev mulva, a magyar film uj iranyt ado europai merce
lesz e, vagy mint sok mas dolog, a filmgyartas is folveszi a
globalizalt szurkeseget. Abban az esetben, ha MUHELY akarnak
lenni, akkor nem 2szer kell talalkozniuk havonta, hanem
5szor hetente, es valoban konyveket cserelgetni, nem arrol
beszelni, hogy mennyibe kerul a buhne.
De ha Janisch sem erti mit akarok mondani, akkor tenyleg
mindegy...

 
2000. június 23. péntek, 23:10 28. | filmhu
Jó, akkor legyen hétfő este 8. Nekem is van egy kalapnyi
ötletem, de jó lenne, ha más is csatlakozna (Tóth úr - az
alapítványos - jön valószínűleg). Mit szóltok a Nemzeti
Múzeummal szemben az Ichtys (nem biztos, hogy jól írom)
Pizzériához? Múzeum krt., a Kálvin téri metrótól egy perc
gyalog.
Akkor témajavaslatok:
- névadás
- véradás (jó, ez elég szar volt :-))
- javaslat a műhely referencia anyagainak előállítására és
terjesztésére
- honlaptervezés sos
- meg ami még aktuális
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK, EZ SEM ZÁRTKÖRű BALHÉ!!!!!!
(csak most nem filmkészítés, hanem a műhely szervezési
kérdései a témák).
Lehetne a műhelyt egy "példakép" után is elnevezni. Félek
tőle, hogy nagyképűnek tűnik, de pölö gondolkodhatnánk a
Fábri Zoltán Filmműhely elnevezésen is.....
Várom az ötleteket!

Lóth Balázs

 
2000. június 23. péntek, 23:06 27. | filmhu
Hétfő este jó, ott leszek ahol lesz.
Mi lenne ha Dram Filmműhely lenne?
Gonda úr, nem csak te vagy népszerű, én is segédkeztem egy
főiskolás filmben. Egyébként azt írtad, majd mesélsz...

 
2000. június 23. péntek, 23:05 26. | filmhu
Balázs, azt hiszem, a hétfő este jó, bár megnőtt a
népszerűségem, és lehet, hogy valamelyest kések. De
mindenképpen ott szeretnék lenni, és a hétvégén majd
megpróbálom összeszedni a jövővel kapcsolatos
elképzeléseimet. A névről annyit, hogy a Montázst
megfelelőnek találom, de még annyit megtehetünk, hogy
megkérünk mindenkit, aki hétfőn eljön, hogy legalább három
névjavaslattal a tarsolyában jelenjen meg. Azt hiszem, ha
valóban mindenki hozna, tudnánk választani.

 
2000. június 23. péntek, 23:04 25. | filmhu
Hétfő este jó, ott leszek ahol lesz.
Mi lenne ha Dram Filmműhely lenne?
Gonda úr, nem csak te vagy népszerű, én is segédkeztem egy
főiskolás filmben. Egyébként azt írtad, majd mesélsz...

 
2000. június 23. péntek, 23:02 24. | filmhu
Egyesült Álmok Filmműhely?

 
2000. június 22. csütörtök, 23:45 23. | filmhu
Kedves Vati!

Sajnos filmzenét még nem "clearingeltem", de zenei-kiadói
ügyekben vannak tapasztalataim, úgyhogy bátorkodom
válaszolni a kérdésedre.

Először a rövid válasz:

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy az általad
felhasználni kívánt hangfelvétel, magyarán a master
tulajdonjoga hol van. A hanghordozókon, borítókon található
jelölésekből érdemes kiindulni. Megjegyzés: a C bekarikázva
itt nem a szerzőt jelöli, mint a könyvkiadásban, hanem a
master tulajdonosát. Ha olyat látsz, hogy C bekarikázva X
Produceri Iroda, under exclusive licence to Y Kiadó, akkor
érdemes rögtön a kiadóhoz fordulni, mert valószínűleg a
filmügyeket is ők intézik.

A kiadóval kötött megállapodás nagy valószínűséggel
tartalmazni fog egy olyan kitételt, hogy a szerzői jogdíjat
neked kell leróni, tehát ezután el kell zarándokolnod az
Artisjusba, és velük is szerződést kötni.

A hosszú válasz:

Zenével kapcsolatban négyféle jogról beszélhetünk:

1. SZERZőI JOG, magyarul copyright. Ez értelemszerűen a
szerzőt, szerzőket (zeneszerzőt-szövegírót együtt!) illeti
meg, és a szerző(k) halála után még 70 évig él.

Tehát ha élő, vagy 1930 óta elhunyt szerző kompozícióját
akarod felhasználni, akkor
a, A szerző, ill. örökösei engedélye nélkül nem
változtathatsz a szerzeményen.
b, Szerzői jogdíjat kell fizetned.

A szerző halála után hetven évvel a mű az emberiség
kulturális örökségének részévé nemesül, szabadon
felhasználható.

A szerzői jogdíj begyűjtésére a szerzők társaságokat hoznak
létre (ún. collecting societies), nálunk a legnagyobb ilyen
társaság az Artisjus, leánykori nevén a Szerzői Jogvédő
Hivatal. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban collecting
society helyett egyszerűen Artisjust írok - de vannak más
társaságok, jogdíjgyűjtő cégek is.) Az Artisjus figyeli,
hogy hol hangzanak el zeneművek, és minden elhangzás után
behajtja a szerzőknek járó pénzt (elvileg). Pl. legújabb
jópofa ötletük, hogy a telefonközpontokban használt
hívásvárakoztató zenék után is jogdíjat kell fizetni.

Ebből nem kell azt a téves következtetést levonni, hogy az
Artisjus a Nagy Testvér, aki mindent hall. Nagy a
valószínűsége annak, hogy egy szűk körben bemutatott
független film elkerüli a figyelmüket, és nem kapsz tőlük
csekket felszólító levél kíséretében. A szerzői jogdíj
fizetésének elmulasztása természetesen nagy kiszúrás a
szerzővel, magyarán lopás. Eldöntendő kérdés, hogy a
filmedet minek minősíted: ha azt mondod, hogy ez egy
házivideó, amit megmutatsz a barátaidnak, akkor nem kell
jogdíjat fizetned, ha viszont elviszed fesztiválokra, stb.
akkor az egész szerzői jogi kérdést sajnos nem lehet
megúszni.

Mivel még soha nem clearingeltem filmzenét, sajnos azt nem
tudom megmondani, hogy Artisjusék hogyan állapítják meg
filmzenék esetében a díjszabást - any information welcome!

2. PUBLISHING JOG, magyarul az első nyilvánosságra hozatal
joga. Általános szabály, hogy a szerzemény nyilvánosságra
hozatala után szabadon játszható, szerzői jogdíj fizetése
ellenében. Ha tehát te írsz egy zeneszámot, eljátszod az
utcasarkon, innentől kezdve bárki játszhatja, lemezfelvételt
készíthet róla, stb., amennyiben becsengeti a szerzői
jogdíjat az Artisjus kasszájába.

Mindez akkor érdekes, ha eredeti filmzenét íratsz valakivel,
és fizetsz érte x forintot. Ez csak a publishing jog díja,
tehát ezen felül még szerzői jogdíjat is kell fizetned az
Artisjus felé! (Plusz a hangfelvétel felhasználásának
jogdíja, erről lásd később.) Természetesen megállapodhatsz a
szerzővel úgy is, hogy közvetlenül neki fizetsz, és az
Artisjust kihagyjátok a képből, de okos szerző nem csinál
ilyet, mivel amint nyilvános vetítésen elhangzik a filmzene,
szabadon játszható, és szerzőkénk nem fogja tudni a neki
járó jogdíjakat begyűjteni.

A publishing jog megvásárlása tehát csupán azt garantálja,
hogy elsőként a te filmedben fog felcsendülni a dal - ne
légy meglepődve, ha azt hallod, hogy a "te" dalod első lett
a slágerlistán mondjuk a Picasso Branch előadásában; ez
teljesen jogszerű (amennyiben Picassóék, ill. lemezcégük
lerója a szerzői jogdíjat). Az ilyen felhasználást a szerző
sem tudja megakadályozni!

3. HANGFELVÉTEL FELHASZNÁLÁSÁNAK JOGA/ELőADÓI JOG. Eddig
csak a szerzeményről, mint szellemi alkotásról esett szó, a
hangfelvétel, ami ténylegesen elhangzik a filmben, külön
téma. A hangfelvétel (master, mesterszalag) tulajdonjoga
általában produceri irodáknál, lemezkiadóknál található. Pl.
ha Celine Dion My Heart Will Go On c. számát akarod
felhasználni, meg kell állapodnod Ms. Dion lemezcégével.
Természetesen készíthetsz a dalról új felvételt, ekkor te
fizeted a zenészeket, stúdióidőt, és a master a tiéd, azt
csinálsz vele, amit akarsz, megjelentetheted cédén,
kazettán, stb. (Szerzői jogdíjat értelemszerűen ekkor is
kell fizetni.)

Amennyiben eredeti zenét íratsz, itt érdemes nagyon
figyelni: ha te fizeted a hangfelvétel előállítási
költségeit, akkor jogos igényed lehet, hogy a master, azaz a
felvétel a te tulajdonodba kerüljön. Lehetséges viszont
olyan konstrukció is, hogy megveszed a publishing jogot, és
a hangfelvétel filmes felhasználási jogát, viszont maga a
master a zenei producer tulajdonában marad.

Hallottam olyan esetről, hogy az "ügyes" zenei producer a
felvétel-készítés teljes költségét kifizettette a filmessel,
de a szerződésben csak a filmzene felhasználásának joga
szerepelt. A producer azután - kihasználva a film nyújtotta
ingyenes promóciót - megjelentette cédén a zenét, és a
filmes (aki az egész projektet finanszírozta, stúdióköltség,
zenészek, stb.) viszont egy fillért nem kapott a bevételből,
mivel ő a szerződésben csak azt a jogot kapta meg, hogy a
felvételt a filmben felhasználhassa.

Ide kívánkozik még egy definíció: royalty=előadói jogdíj, ez
az az összeg amit Ms. Dion kap hangfelvételei után a master
tulajdonosától. Lehet fix összeg, pl. ha a felvételt
stúdiózenészek készítik, általában napi néhány ezer-néhány
tízezer forintért dolgoznak, vagy a bevétel százaléka, vagy
a kettő kombinációja. Nem tévesztendő össze a szerzői
jogdíjjal.

4. HANGFELVÉTEL SOKSZOROSÍTÁSÁNAK JOGA/LICENCJOG. Ha te
eredeti filmzenét készítesz, és nálad a master tulajdonjoga,
megjelentetheted a zenét magad, vagy megkereshetsz egy profi
lemezkiadót, és felajánlhatod nekik a master
másolásának-sokszorosításának jogát, magyarán a
licencjogot.

Ha olyan szerző-előadót kérsz fel a zene elkészítésére,
akinek van lemezszerződése, akkor az illetőnek be kell
szereznie a kiadója engedélyét. Ez problémás lehet, de
nagyon szerencsés esetben azzal is végződhet, hogy a kiadó
finanszírozza a felvétel elkészítését, megjelenteti a zenét
soundtrack cédén, és neked csak minimális összeget kell
fizetned a felhasználásért - vagy semmit, főleg akkor, ha a
leforgatott filmből kis költséggel össze lehet rakni egy-két
videoklipet.

Kérdés persze, hogy a tévék hajlandók-e a klipet felvenni a
playlistre. A Z+ tévé a napokban kezdte el játszani a Közel
a szerelemhez c. film Anima Sound System által írt zenéjét,
ill. az erre készített videót. Nem siették el a dolgot.

Ajánlott irodalom:
- új szerzői jogi törvény (1999/LXXVI)
- DONALD S. PASSMAN - ALL YOU NEED TO KNOW ABOUT THE MUSIC
BUSINESS.

Ha kérdésed van, írj!

Edit

42-23  /  42

nka emblema 2012