sex hikaye

Színművészeti Főiskola: pro és kontra

a topikot nyitotta: filmhuadmin | 2000. június 8. csütörtök, 23:00

rendezés  


egy oldalon
22-3  /  22


 
2002. január 13. vasárnap, 18:46 22. | filmhu
Én operatőr szeretnék lenni, ezért jelentkezem a 2002-ben induló
szakra a Filmművészetin.
Remélem, felvesznek.
 
2001. június 25. hétfő, 18:10 21. | filmhu
Szóval:
Azzal kezdeném, hogy nemtomhanyaggyára nem vettek fel a Főiskola színész szakára. Természetesen fellebbeztem, de azt a választ kaptam a minisztériumból, hogy "nem lehet fellebbezni, hülye bunkó" vagy valami ilyesmi. Nem baj, nem fellebbezek többet. Jövőre végzek A Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskolában, ahol egy nagyszerű szakembertől lophattam (akit érdekel, utánanéz, ki az) és loptam is.
A Főiskolás filmesek arra panaszkodnak, hogy nem dolgoznak egymással a színészekkel, nem járhatnak át egymáshoz, stb., stb.
Én járhatok, ahova akarok, úgyhogy lehet írni. Ez minden, amit akartam mondani.
Hello!
 
2001. január 14. vasárnap, 23:43 20. | filmhu
Ezzel az üzeneteddel egyet értek. Tényleg az országgal és annak kultúráltságával van baj. De ennek már nincs túl sok köze a fősikolához. Bár én optimistaként továbbra is remélem, hogy fog valami történni a magyar filmmel (valami jó).

U.I.: Már leírtam a véleményem, de meg egyszer, utoljára leírom: "a tanárok 90%-a kiválló." (de inkább csak a 85%-uk, bár szerintem az is kifejezetten jó arány.)
 
2001. január 14. vasárnap, 18:56 19. | filmhu
...en nem azt kertem szamon a foiskolan, hogy miert nem tokeletes minden tanar, hanem azt, hogy miert tokeletlen mindegyik!! - ezert aztan ahogy te jelezted: el is kezdtem ketelkedni az osszes oktatasi intezmenyben magyarorszagon - es ez a ketelkedesem egyelore rendithetetlen. Sajnos azt kell mondjam, aki ma magyarorszagon film"MUVESZETTEL" akar foglalkozni - az ha teheti jobban jar ha elmegy innen!! Es ez sajnos nem fugg, mert nem fugghet ossze a gazdasagi helyzettel, ez szociologiai defektus, ez arrol arulkodik, hogy az alkotok nem erzik azt, hogy szukseg lenne itt rajuk. Nem feltetlenul a "labdaba rugasrol" beszelek, mert ha valaki ambicionalja magat, igenis ossze kell tudjon hozzon valamit: ha videon videon, de osszelejsztolja mert ossze lehet. A kerdes ott kezdodik, hogy erdemes-e? Erdemes-e fel evig azon kuszkodni, hogy onerobol baratokkal, kompromisszumok nelkul dolgozz valamin ami eljut 1000-2000 emberhez nagyon jo esetben, es aztan nem tortenik veled semmi...meg akkor sem ha neadjisten tortenhetne...Errol nem csak a stupid es korlatolt "hazai filmes elet nagyfiui" tehetnek, de maga az orszag siralmas kulturalatlansaga es primitivizmusban valo eroteljes hite is szerepet valal benne. Hozza teszem oscarra lehetne jelolni ezert az alakitasaert) Pl az egy lehetetlenseg, hogy Ivanyi Marcell individualizalodva kiruccan Canne-ba es elhoz onnan egy fodijat 20 evesen, aztan eltunik a sulyesztoben, vagy Szasz Janos akinek pusztan elert eredmenyeinel fogva evente kene csinalnia egy filmet,orulhet maganak mert meg a "legjobbanjartak" kozott erezheti magat. Azt eszre kell venni, hogy ebben az orszagban nem tortenhet semmi a filmmel, mert mindaz ami tortenhetne vele, mar reg, vagy eppen barmikor megtortenhetett volna. Nem tortent meg, es szereny velemenyem szerint nem is fog, mert irigy, rosszindulatu, hazug, buta ostoba emberek sajat rendkivul alantas erdekeinek szolgalataba van allitva mindaz amit mi itt filmeletkent aposztrofaltunk!!
 
2001. január 13. szombat, 20:25 18. | filmhu
Helló!

Én nem vagyok főiskolás, jót is, rosszat is hallottam már róla, szóval inkább egy másik szempontból közelíteném meg a dolgot.

Pár üzenettel korábban olvastam valamit, nevezetesen azt, hogy Magyarországon nem nagyon tud labdába rúgni az, aki nem végezte el az SZFE-t. Ezzel nagyjából egyetértek, csak éppen nem értem, miért van így.

Van már pár főiskolától független figura, aki eléggé közismert a szakmában - fiatalabb és idősebb egyaránt -, bizonyította, hogy ért a filmhez, csinált is már érdekes dolgokat, komoly fesztiválokat is nyert, mégsem jut lehetőséghez. A pályázatok nyerteseit nézetegetve erősen dominálnak a főiskolát végzett alkotók, a filmszemlén úgyszintén (míg például az én környezetemben, "független" alkotók által készített számos film egyike sem került be a programba).

Időnként jut egy-két morzsa felkapaszkodott függetleneknek - a másik véglet meg a neves (egyébként alkotásai alapján szimpatikus) főiskolás filmrendező, aki egy fiatal filmes rendezvényen arról panaszkodik, hogy 80 milliót csak-csak összekapar, de a maradék negyvenet sehogysem tudja.

A furcsa csak az, hogy mégsem készülnek jó filmek. Sokszor talán még középszerűek sem. Ez pedig azt mutatja, a rendszer logikája hibás. Ha ugyanis a főiskolát végzett alkotók filmjei lényegesen jobbak lennének a többinél, érthető lenne, miért favorizálja őket a szakma, a pénzosztók, az állam.

Félreértés ne essék, semmi bajom a főiskolásokkal. Hogy egy ismert producert idézzek: "virágozzék minden virág". Magam is próbálkoztam bejutni, csupán nem hiszem, hogy ez az egyetlen út. És főleg nem tartom helyesnek, hogyy ekkora előnyhöz jutnak a többiekkel szemben, holott nagy eredményeket egyelőre nem tudnak fölmutatni (ezt főleg rendezőkre értem, az operatőr osztályok szerencsére jóval "sikerültebbnek" tűnnek, rengeteg az új tehetség).

Ez a helyzet főleg azért visszás, mert egyfelől érthető, hogy egy kis országban egy nagy befektetést igénylő "művészet" nem képes eltartani több filmiskolát. Ha viszont a filmes közélet valahogy mégis kitermel alternatív "iskolákat" - értsd: műhelyeket -, az a minimum lenne, hogy idővel ezek is lehetőséghez jussanak. Demokrácia, nem? Sosem volt még előnyös egyetlen monopólium sem, akkor meg miért kell ellehetetleníteni a többieket?

Lóth Balázs

(Ui.: A másik dilemma a "lehetőséghez jutásról" már nem tartozik szorosan ide, szóval azt a Kezdők+Álmodozókban fejtegetem - már ha valakit érdekel.)
 
2001. január 13. szombat, 15:44 17. | filmhu
Nem ugyan arról beszélünk, mert amikor és arról írtam, hogy "aki útálja a főiskolát..." akkor természetesen nem magamra gondoltam. Mivel azt is én írtam, hogy a főiskola jó és a tanárok 90%-a kiválló. Tehát jó. És ezzel egyáltalán nem álltatom magam, hanem ez az őszinte véleményem. Tehát a félreértésedből született kérdésedre a válaszom az, hogy ha ugyanezek a tanárok tanítanának, akkor valószínűleg ezt választanám. Mert én nem csak "elviselem" (ezt az előző írásomban is irónikusan értettem), hanem szeretem a főiskolát. Ezzel nyilván nem minden ottani diák van így és lehet, hogy pár év múlva én sem fogom szeretni. De egyenlőre igen.
A szakmai tantárgyakon kívül pedig sok hasznos dolgot tanulunk még nagyon jó tanároktól (pl.: pszihológia, művészettörténet, zene, irodalom, stb.), amiért szintén érdemes "elviselni", illetve ide járni.
És végül olyan főiskola, egyetem, vagy akár gimnázium szerintem nem létezik, ahol minden tanár tökéletes és minden diáknak tökéletesen megfelel. Ezért aztán elkezdhetsz kételkedni az összes oktatási intézményben az országban. A másik pedig az, hogy egy ember, vagy egy tanár miatt értelmetlen dolog lenne általánosítani és mindenki másról (ott), vagy az egész intézményről rosszat gondolni, illetve elkönyvelni szarnak.

A kompromisszummal egyet értek. Mármint azzal, hogy a film kompromisszum. De mivel sajnos a film csak félig művészet (mert pl. nem 1 ember alkotása), félig pedig ipar, ezért "kötelező" benne a kompromisszum. 100% művészet csak akkor lehet film, ha egy ember képzelete tökéletesn úgy jelenik meg a vásznon, ahogy azt ő elképzelte. És ilyen egy-két rövid animációs filmen kívül nem nagyon van.
 
2001. január 13. szombat, 15:12 16. | filmhu
...most akkor tulajdonkeppen "elviseled" - mert "erdemes elviselni" vagy "jo" a foiskola, mert lenyegeben ugyanarrol beszelunk csak kettonk kozul mivel te oda jarsz megalkuvasodat vagy kenytelen igazolod avval hogy altatod magad. Kerdezem: ha lenne mas lehetoseg legitim filmesse valni magyarorszagon vajon ugyanezt gondolnad e a helyrol amit most sem imadsz, csak elviselsz? Szerintem ha a foiskolan van egy ember aki leszarja a diakokat annak ellenere, hogy tanar, akkor a helyel onmagaban kapasbol maris ketelkedem leven iskolanak mitobb foiskolanak nevezi magat. A problema nem az, hogy emberek a "konnyebb" utat valasztjak es megalkusznak, hanem az, hogy nem merik beismerni, es eppen emiatt a magyar filmes mar szarnybontogatasai kozben is azon a metamorfozison megy vegig amit kompromisszumnak hivnak!! Johet nekem avval barki, hogy a filmgyartas a kompromisszumokrol szol, de engedtessek meg nekem, hogy maskent gondoljam es avval zarjam, hogy ha a film muveszet akkor nincs ertelme kompromisszumot kotni benne, legfeljebb az idojarassal!! Tisztelettel: Guido Ganselmi
 
2001. január 12. péntek, 18:59 15. | filmhu
Szerintem nem szar a főiskola. Eszközökben közepes a felszereltsége, a tanárok szempontjából viszont nagyon jó. Legalábbis azok a tanárok akik engem tanítanak kifejezetten jók (a 90%-uk). Azt sem értem, hogy a főiskolások nem hajlandók halandó filmesekkel szóbaállni. ők is halandó filmesek és úgy is gondolják. Az én osztályom tuti, hogy így gondolja. Sőt még mezei halandókkal is szóba állnak. A tanárokkal kapcsolatban pedig nemtudom, miből gondolod, hogy leszarják a diákokat, ha nem is jártál oda. Van olyan tanár aki leszarja amúgy. De a jobbak (és ez a többséget jelenti) nem. A filmekről pedig már leírtam a véleményem: szerintem 30-40% jó. És erről mindenkinek megvan a maga véleménye.
És még egy dolog. Ebben az országban tényleg úgy van nagyjából, hogy aki nem jár/járt a főiskolára, az nem is nagyon rúghat labdába. De aki útálja a főiskolát, viszont nagyon szeretne komolyabb filmeket is csinálni, annak érdemes elviselnie azt a pár évet. Akár vágó, akár operatőr, akár színész, akár akármi.
 
2001. január 8. hétfő, 13:10 14. | filmhu
A magyar foiskola egy rakas szar. Ezt mindenki igy gondolja, kiveve akik odajarnak, ott tanitanak, illetve akik nem ertik mi az, hogy: FILM. Folosleges azon ragodni ki-milyen a felvettek es az elutasitottak kozul, mert nem mervado. Felvehettek teged mert tehetseges vagy, vagy mert kozos sincs hozza, lehetsz megszalott es melod van benne, vagy egyszeruen csak a nagybatyad ismerose szavazott rad ketszer - NEM MERVADO! - tudniilik nem az a kerdes, hogy te ott bent vagy ok itt kint, hogy erzik magukat, hanem az, hogy mit latunk a vasznon abbol ami a SZ.F.F trademark alatt fut. Nos amit latunk az szar. Nem azert mert tehetsegteleneket vesznek fel (bar azokbol vesznek fel inkabb) nem azert mert a foiskolasok bekerulesuk utan halando filmessel megcsak szoba sem allnak (pedig nekik kene ezt visszafele kierdemelniuk szerintem) hanem azert mert ezekbol a filmekben van tehetseg, van tudas, van otlet, van "szakma" stb. egy nincs! - maga az alkoto! O vagy masokat majmol, vagy masoknak hunyaszkodik, masokhoz kepest csinal masoknak filmet, es o maga nem derul ki...nem azert mert nem derulhetne ki...hagyjuk meg a lehetoseget...mert senkit sem erdekel ott bent...a tanarok leszarjak, hogy ki o, mit gondol a filmrol...ha egyaltalan gondol rola valamit...ok nem erzik szuksegesnek ezt megfejteni es ez csak azert baj, mert a foiskolanak igazabol ez lenne a szubsztanciaja...plane egy olyan film elet melett mint a magyar"! Tisztelettel: GG.
 
2000. december 23. szombat, 23:00 13. | filmhu
Kedves Rudolf!
Én most mint a Főiskola, azaz Egyetem (de mégis az egyszerűség kedvéért: főiskola) egyik hallgatója válaszolok neked, bár operatőr szakos vagyok. Először csak azt szeretném mondani, hogy ha valakit nem vesznek föl és dühös lesz, akkor az nem a főiskola hibája, hanem az emberé, akit nem vettek föl. Most persze csak magamból indulok ki, de mivel engem is másodszorra vettek föl, visszatekintve nem kesergek, hanem kifejezetten örülök, mert a felvételik közt eltelt 2 évet nagyon hasznosan töltöttem el szakmai és más szempontokból is.
Szerinted rosszak a főiskolát végzettek filmjei. Mindenkinek megvan a véleménye. Én elég sok filmjüket láttam, és voltak rosszak is, de azért nem szabad elfeledkezni arról a -szerintem- 30-40%-ról, ami jó. Amúgy pl. aki operatőr szeretne lenni, az máshol nem tudja a szakmát ilyen jól megtanulni. És a kikerült operatőrök véleményem szerint sokszor nagyon-nagyon jó dolgokat csinálnak. Hogy a rendezőkkel kapcsolatban mi a helyzet? Ez nehezebb kérdés. Vannak tehetségesek és vannak kevésbé tehetségesek. De igazán lehetőségük főleg a főiskolásoknak van filmet csinálni... olyat amilyet ők szeretnének. A baj az, hogy nincs lehetősége a közönségnek arra, hogy megnézzen vizsgafilmeket. A filmszemlén a szakma láthatja... már amennyit lát, de ezeken kívül csomó jó főiskolás film van, amit "senki" nem láthat.
A főiskolai elitizmusról pedig az a véleményem, hogy én egyáltalán nem tapasztaltam eddig ezt. Bár tudom, hogy fősikolás vagyok, és talán tényleg több lehetőségem van a filmezésről tanulni, meg filmezni is, mint másoknak. De elnézve az évfolyamtársakat, a fölöttünk járókat, mindenki jófejnek tűnik (és akkor is ezt gondoltam, amikor még nem jártam oda). Mindenki kedves és szerintem kölcsönös a szimpátia közöttünk. Ez biztos, hogy később sem fog megváltozni.
 
2000. szeptember 25. hétfő, 09:09 12. | filmhu
Hello

En egy alternativ sztoryval alok elo a foiskolai temara. Nem is jelentkeztem a foiskolara,hanem 26 evesen eladtam a nagyszuleimtol orokolt masfelszobas panelt es kijottem Los Angelesbe filmezest tanulni. Az iden felyeztem be az iskolat, es elmondhatom,hogy eletem legjobb dontese volt, meg akkor is ha az iskola mellett a legkulonbozobb szar munkakat kellett is csinalnom,hogy vegig csinaljam az iskolat!!!!!!! Az iskola befejezesere annyi embert megismertem a szakma kulonbozo pontjairol,hogy jellenleg nyugodtan dolgozhatom az elso 90 perces projectemen/digitalis/.Amirol beszelek az az ,hogy jellenleg barmennyire is hihetetlenek hangzig de a film koltsegvetese 9 szereplovel es 16 helyszinnel 5-7 ezer dollar / 2-2.5 millio forint/korul mozog. Sikerult embert talani aki a digitalis anyagot ingyen atmasolja 35 mm re,csak az anyagkoltseget kell allni.A filmnek a koltseget harom honap alatt megkerestem kulonbozo melokbol igy a film producere is magam leszek.

Utoiratkent azt mondom,hogy halas vagyok az Filmuveszeti foiskolanak azert mert nem tette lehetove ,hogy bekeruljek tobbezer mas sorstarsammal mert igy kenytelen voltam elindulni a sajat utamon aminek a vegen latszik a FENY. En mindenkinek azt javaslom,hogy ne a problemakat nezzuk hanem,hogy azt hogyan tudjuk athidalni.


udvozlettel

Nestor

 
2000. június 22. csütörtök, 23:05 11. | filmhu
Helló!

Én általánosabbnak érzem a problémát, már ami a főiskoláról
kikerült magyar filmművészeket illeti. Azt hiszem, egymással
sincsenek beszélőben, így aztán nincsen kontroll, újak nem
nagyon jönnek ebben a "költségvetési" kategóriában, hiszen
múlt nélkül nem kapnak lehetőséget, a régiek pedig korábbi
dicsőségükből élve nagy ritkán jutnak - ha jutnak - ahhoz a
bizonyos pénzhez.
Így aztán valahogy úgy képzelem, hogy a kedves rendező
bezárkózik, és - ahogyan mondta valaki - magáról ír és
csinál filmet, ha hagyják.
Márpedig így elvész a kontroll. Nem hiszem, hogy az
elszigetelődés valaha is vezetett jóra, ennyiben oké a
valósággal való érintkezés vágya. Hogy most ez magyar vagy
nem magyar, az egy másik kérdés, szerintem jórészt
beállítottság kérdése.
Én is felvételiztem a főiskolára, a harmadik fordulóban
estem ki. Ha legalább a harmadik fordulóban a főiskola
valamilyen formában tájékoztatná a résztvevőket, miért nem
jutottak tovább, szerintem sokat javítana a saját
megítélésén is.

Lóth Balázs

 
2000. június 22. csütörtök, 23:03 10. | filmhu
Kedves Bendek!!...tökéletesen egyetértek avval, hogy a
nyolcvanas évek végeóta a vizuális látásmód rohamosan változik
és evvel sem öregsem fiatal nem tart lépést Magyarországon ha a
film a terep.De pont emiatt gondolnám én azt, hogy a mozgókép
formanyelve is változni kényszerűl méghozzá pont olymódon,
hogyelszakad a történeti, pláne a történelmi
narratívától.Vessünk egy pillantást mondjuk Nyugat-Európára ahol
nemkizárólag kommersz és art-kino létezik, nem csak
Godzillátlehet szembe állítani Wim Wendersel, hanem
rengetegatributumait tekintve is kisérleti műfaj létezik és tör
utatmagának egyre inkább favorizálva. Az én problémám Schubertúr
teoriájával egyébként azt hiszem esszenciálisabb,tudniillik
nonszensz helyzetnek tartom, hogy egy kritikus atémaválasztást
úgy kérje számon az alkotóktól, hogy nemavval foglalkozik: miért
rossz az amiből filmet csinálnak,hanem avval: miért nem abból
merítenek amit ő perszonálisanizgalmasnak talál. Ez kiiktatja az
általam feltételezettviszonyt, miszerint a film művészet!!
 
2000. június 18. vasárnap, 23:07 9. | filmhu
Guido, sokmindenben igazad van, de a Szindbádban nem Grün,
Dyga Zsombor vagy a kritikusok miatt kellett ott lennünk,
hanem magunk miatt. Találkoztam néhány érdekes emberrel a
"magamfajták" közül - azaz, van eredmény, legalábbis a
számomra.

De az eredeti téma nem erről szól, hanem a főiskoláról.
Olyan kérdőívet, mint ami itt szóbakerült, én is
kitöltöttem, csak két évvel ezelőtt, producer szakon. Vannak
benne hülye kérdések, de bőven. De nem ez az idegesítő,
hanem a pontok, miszerint egy nagyjából egy oldal terjedelmű
filmszinopszis írása kb. ugyanannyit ér, mint annak a
megválaszolása, hogy mik a kedvenc köztéri szobraim, milyen
újságokat olvasok, vagy hogy mennyibe kerül a fent említett
húsárú a hentesboltokban. Az egész kérdőív - mivel
felügyelet sem volt, így aztán a műveltségi kérdések sem
számíthattak túl sokat - leginkább arról szól, hogy szét
tudja-e valaki válogatni, melyik kérdés lényeges, és melyik
nem. És erre éppenséggel még meg is felelhetne, csak hát nem
vagyunk mind ugyanolyanok, ezért sokan olyanok is
kieshetnek, akikben mocorog valami, csak máshogy jár az
agyuk. De nekem egy rossz szavam se legyen, ezen én
túljutottam.

De ezer dolog van még, amivel kapcsolatban a felvételi
nyomot hagyott bennem. Valahol nem jó az, hogy a sikertelen
felvételit tett emberek többsége nem egyszerűen rosszul érzi
magát, hanem van benne egyfajta harag is. Hogy a főiskolán
belül milyen munka zajlik, arra mondhatnám, hogy nem tudom,
mert nem vagyok ott, és ugye komoly ember nem hallgat a
mendemondákra. De mégis le tudom mérni, mert a magyar filmek
többsége nem jó, azok sem, amiket a főiskolát végzettek
csináltak, így valami baj kell hogy legyen. És az a fajta
elitizmus sem tetszett sosem, ami az egész intézményt
áthatja. Persze, csináljunk első filmet 120 millióból...

Az meg, hogy milyen téma izgatja a fiatal filmest: igen nagy
gond lenne, ha most mondjuk leállnánk ötvenhatozni, nem
azért, mert nem érné meg, hanem azért, mert egyszerűen nem
éltük át, én személy el se nagyon tudom képzelni, mi is volt
ott. Mivel semmiféle számonkérése a bűnösöknek - akik
kellettek, hogy legyenek, mert áldozatok is voltak - nem
történt meg, nyugodtan gondolhatjuk azt is, nem volt igazán
jelentékeny eseménye ez a történelmünknek. Pedig volna miről
beszélni, de ahol az egész társadalom néma, mi miből tudnánk
meríteni? Ez a fajta némaság okozza azt, hogy a mai filmek
nagyrésze inkább "egoista", manapság inkább csak saját
magunkkal állunk szóba, ötleteink is erről szólnak. A
kritikusokat nem kell bántani, az tény, hogy ha egy idősebb
filmesztéta elkezd beszélni valamiről, szóbahozza a francia
újhullámot, de ez nem baj. Ha fiatalabb, akkor pedig...
miért nem filmet csinál? De nekik minden bizonnyal más a
mondanivalójuk, és ezt érdemes tiszteletbentartani.

 
2000. június 18. vasárnap, 23:04 8. | filmhu
"Kellendő filmesztéta"? Ez jó, ezt ráíratom a névjegyemre.

Kedves GG,
bocs a felvételis sértésért. A "karajvalóságra" visszatérve:
majdnem igazat adok Neked, bár úgy tűnik, kissé élezed a
helyzetet. Nem világos például, hogy érted, hogy a "profi
generációnak" (!) "le kell köszönnie" (!!), "ha tetszik, ha
nem" (!!!). Az a generáció éppúgy nem generáció, mint a
Tiétek (vagy a miénk?). Két-három ember szájtépést szervez,
két-három eljön, ugyanennyi nem jön el, ugyanennyi ócsmázza
az egészet. Hogy megalázó lenne? Nem hiszem.
De mindig elkanyarodom a karajvalóságtól, holott ez a
legizgalmasabb kérdés. Na, itt megértem az indulataidat.
Mindenekelőtt azért, mert a rendszerváltást én is kardinális
kérdésnek érzem, két dolog miatt:
1. Azt hiszem, hogy a 89-90-es két év valóban óriási törést
okozott az egyes generációk között. A világ - elsősorban
vizuálisan - egyszerűen felrobbant. Nem tudom, pontosan
mennyi idős vagy, és hogy emlékszel-e még, milyen látványok
között sétafikáltunk mondjuk nyolcvanhétben. Nem a hamis
nosztalgia íratja ezt velem, hanem az a belátás, hogy tíz év
óta a világ máshogy látszik (ezt szívem szerint
kurziválnám), és aki ebben a tíz évben tanult meg látni (nem
tudom világos-e, hogy mire gondolok), az egészen máshogy
lát, mint aki előtte. Félre ne érts, nem a világnézetre
gondolok, hanem egész egyszerűen a látványok befogadására.
2. Egyetértek Schuberttel abban, hogy igen fájdalmas, hogy a
rendszerváltásról nem érdekli a fiatal filmeseket (az
öregeket talán érdekli, de - néhány kirívó kivételtől
eltekintve - abban sincs köszönet). A különbség köztünk
csupán annyi, hogy ő ezt szóvá teszi, ha úgy tetszik,
felrója. Szerintem viszont semmivel sem lehet jobban
kiborítani egy alkotót, mint az ilyesfajta elvárások
hangoztatásával.
Na, ez hosszú lett, már csak egy kérdésem van. Mit jelent az
öt csillag? Konyak?

 
2000. június 18. vasárnap, 23:03 7. | filmhu
Kedves GG,
ha Ön most felvételizett, akkor bizonyára nem olyan idős,
úgyhogy szerintem nyugodtan tegeződhetünk.
Szerintem is cikik az ilyen karajos kérdések, mindenekelőtt
azért, mert a "hivatalos", azaz "kincstári jófejség" tipikus
megnyilvánulásai. Ha beírod mondjuk, hogy "hatszázharminc
osztva százzal szorozva hússzal", akkor vajon mire mennek
vele? Vagy ha azt a választ adod, hogy "csontozva vagy
csontozatlanul", vajon a teszt összeállítói tudnák a
választ? Ilyen alapon nyugodtan megkérdezhetnék, hogy
"mennyibe kerül harminchét centiméter autópálya".

Száz szónak is egy a vége: a Szájtépésen is bebizonyosodott,
hogy őrült szakadék tátong a különböző generációk között.
Egyetlen szó az oka e szakadéknak: az úgynevezett "valóság".
Hol a szociális elkötelezettség? Hol a társadalmi
mondanivaló? Hol a mai magyar valóság? Ilyesfajta kérdéseket
szegeznek a fiataloknak, akik - attól tartok - ezt a
diskurzust egyszerűen nem is értik. Persze belátom, jóval
szimpatikusabb Grunwalsky tépelődő-aggódó "számonkérése",
mint a fenti tesztkérdésekbe kódolt debilitás, de az
mindenképp figyelemreméltó, hogy mindkettő elsiklik az ifjak
törekvései mellett.

Rájöttem, mit kellett volna kérdezni az operatőri
felvételin: "Mennyi húsz deka sertéskaraj
színhőmérséklete?" Ez már sokkal adekvátabb. Arról nem is
beszélve, hogy a sertéskaraj püfölésével lehet a legjobb
verekedés-hangeffekteket előállítani (bár vannak, akik a
marhafelsálra esküsznek - pedig, mint tudjuk, az sokkal
drágább).

 
2000. június 18. vasárnap, 23:03 6. | filmhu
Kedves Benedek!

...először is félreértettél, mert én nem jelentkeztem a
főiskolára. Másodszor te mint kellendő filmesztéta bizonyára
képes vagy humorosan megközelíteni a dolgot, de mert engem
ez körülvéve deprimál, egész egyszerűen vérlázítónak tartom,
hogy a főiskolai "nagyurak" ironizálnak egy tesztben.
...a Grün féle kezdeményezés is megalázó a fiatalokra nézve.
Nem vitatom el a jószándékot, de csak azért nem mert
intuícióímat nem tudom mivel alátámasztani.
...Schubert Gusztáv szerint például a rendszerváltás
rendkívűl izgalmas jelenség, mégsem érdekli a fiatalokat. -
Könyörgöm! Ki az istent érdekel a társadalmi jelenség á la
miserable önmagában akkor amikor 2000 a dátum és öldököl az
internet. Mikor látja be a méltán nagymúltú és általam is
elismert (mit használjak?): profi generáció, hogy lassan ha
tetszik ha nem le kell köszönni és elegánsabb lenne mindezt
belátva és nagyvonalúan csinálni, mint jattolgatva a
fiatalokkal, de közben a szemükre hányva, hogy nem lázadnak
és nem őszinték. Hagyjuk csak őket, nézzük csak őket, ne
magunkból értsük meg őket, mert 56 vagy a kommunizmus már le
lett forgatva, pláne jól - ha Schubert Gusztávot ennyire
érdekli a rendszerváltás miért nem forgatja le a filmjét?
Én tényleg nem egy "ellenségeskedő fiatal" vagyok. Sőt
baromira zavar, hogy generációm filmeseiben fikarcnyi alázat
sincs. Dyga Zsombor attól válik külsőségeiben is profivá,
hogy két értelmetlen mondata közé beékel három "bazdmegot",
és mivel senki sem szól rá, sőt a Grün is "visszalazul"
legitim lesz, hogy a filmes az alapjában tahó is kell legyen
aztán szeressük egymást gyerekek bratyizzunk, és
passzolgassuk a ***** a Szinbádban két napig....

 
2000. június 16. péntek, 23:02 5. | filmhu
Vasák úr részére

A helyesírásom ezesetben tényleg kudarcot vallott,
szégyenlem is magam. Az is igaz, hogy nem vagyok nagy
bevásárló, de az én restanciáim nem mentik fel azt aki ezt
komolyan gondolta. (Mellesleg pártoló álláspontjában apró
ambivalenciát érzek: Ha 1/2 kiló volt a kérdésben akkor
jobb?)





Csejdy úr részére


Ez a mániája a magyar "szakmának", hogy a filmek társadalmi
helyrajzként, számot kell vessenek a magyar valósággal. És
ha valakinek nincs mit mondanom a magyar identitásomról?
-mert esetleg nincs? Vagy lenne mit, de nem akarok? Vagy a
filmről egészében mást gondolok, és máshogy kívánom
felhasználni mint eddig bárki? Akkor nem kellek? Akkor nem
lehetek filmfőiskolás? Ha nem vágom mennyi karaJ kilója, és
leszarom a villamoson az embereket, akkor tájékozatlan
vagyok? Lehet. És? Az már tehetségtelenség? Én nem tudom
mennyi de nem ezért érzem ostobaságnak. Ha tudnám is az
lenne. Pedig nem jelentkeztem oda, mégcsak nem is akarok
operatőr lenni.

-Egy ilyen típusú fórum szerintem vagy legyen szabadszájú,
vagy ne legyen. De ha sértem a jómodor konvencióit és ön nem
szívesen lát itt, hajlandó vagyok felajánlani, hogy nem
szólalok meg többet a topicokban.

Tisztelettel: Guido Ganzen

 
2000. június 13. kedd, 23:01 4. | filmhu
Guido Ganzennek,
mint azt bizonyára tapasztaltad, ez a fórum nem moderált,
tiétek a pálya, ami szíveteken, az a site-unkon.
Bárkit le lehet idiótázni tehát, csak annak semmi értelme.
A karaj-kérdéshez: sokszor éri vád a rendezők házának
elejét, hogy fogalmuk sincs arról a közegről, amiről
filmeznek, hogy idegenül mozognak ebben az izgalmas magyar
tájban, hogy fogalmuk sincs, miről és hogyan beszélnek a
villamoson, satöbbi... Ha ez igaz, és sajnos sok sesetben
úgy tűnik, hogy az, úgy jogos tesztkérdés a karaj ára.
Ja, és ami még fontosabb: humora is van, amit meg hajlamosak
vagyunk elveszíteni ebben a ragyamelegben.
Nem gondolod?
P.S.: Én speciel megbuknék ezen a kérdésen, igaz, nem is
tervezek filmet rendezni.
Hát veled?
Csejdy András.

 
2000. június 8. csütörtök, 23:00 3. | filmhu
Két lényegi megjegyzés:
1. A "karaly" helyesen: karaj.
2. Én még nem láttam olyan hülyét, aki húsz dekájával venné
a sertéskarajt.

22-3  /  22

nka emblema 2012