Cserhalmi György

Mindazok nevében, akik hasonlóan látják a dolgokat: köszönet Cserhalminak, hogy mer beszélni róla.

kedves Cserhalmi György, vagy Gyuri!
talán mondhatom, "Gyuri", hiszen oly sok emlékezetes percet töltöttem veled, sajnos scak a képernyők, vagy néha a színpad előtt. ettől persze te nem lettél szegényebb, de én mindenkor jóval gazdagabban álltam fel a székből!
nem tudom, benézel-e majd ide, kiváncsi vagy-é, ki hogyan fogadja szavaidat.
mindenesetre, hadd mondjam el, hogy egy eddig meg nem szólaló oldalról kaptunk hírt általad, s mit ad isten, arra sem mennek rendben a dolgok!
nem akarom sorolni, mi minden hasonlót tapasztalunk nap mint nap, de ez a pár sor talán jobb kedvre derít, mert megtudod, hogy bár magam nem vagyok színész, de nagyon hasonlóan látom a dolgokat, sok-sok barátommal együtt.
A baj az, hoyg nagyrészt azok akarják a magyar filmet "megreformálni", akiktől meg kéne azt menteni!
a reformjuk pedig nem más, mint hogy örökre bebetonozzák magukat székeikbe, eldugják a kasszakulcsot.
pedig, vannak jó, nagyon jó forgatókönyvek, vannak fiatal tehetségek, akár írókra, akár színészekre gondolunk, és biztos, hogy rendező, operatőr is terem olyan, akire figyelni kell.
de a középszer hatalmat szerez és uralkodik!
ez az egész művészfilmes-dolog egy szemfényvesztés! nincs a világon olyan alkotó, aki ne azt vágyná, hogy a munkáját nézzék meg milliók, és attól legyen hangos a világ!
hazudnak! a mai filmgyártás nagy része megélhetési bűnözés!
és ne legyenek illúzióink: ne is lesz jobb! egyetlen esélyünk, hogy nemzetközi produkciókban mérethetjük meg magunkat, ahonnan elkergetik a vizesnyolcasokat!
de hogy ezt hogyan lehet elérni?!
ha tudnám, nem itt nyöszörögnék, hanem valahol azt figyelném, hogyan kel életre, amit megírtam.
akkor esténként elégedetten mehetnék aludni.
akkor a világunkban rend lenne.
s a többi néma csend...

luiz