29 art mozi újulhat meg
Az NKÖM sajtótájékoztatója
kép: Népszabadság – Domaniczky TivadarA Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma artmozi-fejlesztésre kiírt pályázatán 500 millió forintot osztottak szét 17 vidéki és 12 fővárosi mozi között. A Vörösmarty moziban tartott sajtótájékoztatón ismertették a döntések hátterében lévő megfontolásokat.
A pályázaton való részvétel feltétele volt, hogy a mozi főműsoridőben havonta legalább 50%-ban európai illetve magyar „ART” besorolású filmet vetítsen, és hetente legalább három napon legalább két ilyen filmet műsorra tűzzön. A pályázóknak 35% saját forrással kellett rendelkezniük, a tárca ugyanis maximum 65%-ban járul hozzá a beruházáshoz. Ugyancsak feltétel volt, hogy a belsőépítészeti átalakítás során legyenek tekintettel a mozgáskorlátozottak igényeire. Támogatást lehetett kérni a mozik műszaki és kényelmi feltételeinek fejlesztésére, számítógépes jegykiadó rendszer és internetes kapcsolat kialakítására, belsőépítészeti átalakításra, valamint olyan többletszolgáltatások bevezetésére, mint büfé, kávézó, videótéka, vagy DVD-kölcsönző. A megítélt támogatásokból az üzemeltetők felújíthatják épületük homlokzatát, külső falait, az előcsarnokot, illetve az épületgépészeti rendszerüket is fejleszthetik. Lehetőség nyílt olyan pályázat benyújtására is, amelyben a filmszínház csak egyik termét alakítaná „art-teremmé”, vagy újonnan hozna létre ilyen termet. Mozifejlesztésre a pályázók 50 millió forintot kérhettek, míg art-terem kialakítására 30 milliót.
Kényelmes, korszerű art mozik
A sajtótájékoztatón Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára elmondta: az art mozik fejlesztésének célja, hogy a közönséghez kulturált környzetben juthassanak el az itt vetített filmek. Sokak véleményével ellentétben Schneider Márta fontosnak tartja, hogy az art-mozi is legyen kényelmes és korszerű. Az utóbbi időben – a multiplexekével ellentétben - az art mozik látogatottsága stabilan tartja magát Budapesten, sőt, az utóbbi félévben 4%-os emelkedést lehetett észrevenni. Az art-mozik fejlesztése hozzájárulhat ahhoz, hogy az emelkedés egyre gyorsabb ütemben történjen. Ugyanakkor a filmek mellett más többletszolgáltatásokkal is be lehet csalogatni a közönséget: egy igényes kávézó és könyvesbolt üzemeltetésével ezek a mozik kulturális találkozóhelyek lehetnek.
A filmszakma által elkészített filmtörvény-tervezetben is fontos szerepet kapott a lepusztult art-mozik felújításának állami támogatása. Ebben az évben 500 millió forintos keretből lehet gazdálkodni, melyet a pályázatokat elbíráló, az NKA Mozgóképszakmai Kollégiumának Forgalmazási Albizottságának tagjaiból álló kuratórium hiánytalanul kiosztott. Emellett a 29 pályázó mozi fenntartói összesen 350 millióval szállnak be a fejlesztésbe.
Schneider Márta azt is elmondta, hogy a minisztérium fontosnak tartja, hogy a következő években is rendelkezésre álljon egy bizonyos összeg mozifejlesztésre, és pár héten belül elkészül majd egy minisztériumi javaslat ennek célszerű felhasználásáról.
Felemás helyzet – mozikörkép Magyarországon
Kozma Károly, a kuratórium elnöke felemás helyzetnek nevezte az art-mozik körül lévő állapotokat. Az elbírálás során végiglátogatták a pályázó mozikat – 4000 km-t utaztak az országban, - és elkeserítő tapasztalatokban éppúgy volt részük, mint ahogy rejtett kincsekre is rátaláltak. Ilyen például Kozma szerint a pécsi Uránia mozi épülete, melynek 1937-es kokszbefúvásos fűtési rendszere már-már ipari műemlékké vált, de a 30-as évek Bauhaus-stílusával a mozi építészeti csoda, és Európában talán az egyetlen megmaradt hasonló épület.
Kozma Károly elmondta, hogy a budapesti art-mozik közül egyedül a Hunnia nem pályázott, mert nem tudta előteremteni a szükséges önrészt. A többi mozi saját forrását leginkább az üzemeltetők biztosították, míg vidéki társaik esetében kb. ¾ részben az önkormányzatok vállalták a költségeket. Ugyanakkor 8-10 vidéki önkormányzat anyagiak híján idén nem tudott élni a pályázati lehetőséggel, 2004-ben remélhetőleg többen tudnak majd pályázatot benyújtani.
A kuratóriumhoz kétféle pályázat érkezett: vagy már korábban sok pénzből felújított mozik kiegészítő jellegű tervei, mint például az 5 termes, 80 milliós beruházással fejlesztett szegedi mozié. Vagy funkcióváltásra készülő mozik jelentkeztek: a szomszédos multiplexekkel harcot vívó, art-mozivá alakuló filmszínházak, melyek versenyképességüket a hang- és képrendszerük minőségének javításával remélik megtartani. Ezeket a terveket a bizottság kiemelten értékelte.
A budapesti mozik leginkább kiegészítő támogatást kértek, de az utóbbi idők folyamatos tulajdonosváltásain áteső Toldi esetében szinte egy teljesen új mozit kívánnak létrehozni. Kozma elmondta, hogy a Toldit üzemeltető Est Produkció 56 millió forinttal vesz részt a felújításban. Seres Mariann, a mozi programigazgatója a filmhunak elmondta, hogy a Toldit nem építik át, de teljesen felújítják. Vagyis marad a megszokott 2 terem, és a férőhelyek számán sem változtatnak. Elsősorban technikai korszerűsítést hajtanak majd végre a hangrendszeren, a mozivásznon, új légtechnikát alakítanak ki, illetve fontos szerepet kap a festés, a homlokzat rekonstrukciója és a mosdók rendbetétele is.
Kozma Károly fontos lépésnek tartja, hogy mozilátogatásaik során kialakult egy tapasztalati összkép a vidéki mozizás helyzetéről. Ahogy a világon mindenhol, a multiplexek elszippantják a hagyományos mozik közönségét, ugyanakkor a régi mozik épületei a települések funkcionális értékei közé tartoznak, és kulturális értékként kezelendők. A tapasztalatok azt mutatják, hogy volna még igény az anyagi segítségre, és igyekszenek majd bíztatni az önkormányzatokat, hogy vegyék komolyabban a pályázati lehetőséget.
2 termes lesz a Vörösmarty
Feldmájer Sándor, a Vörösmarty mozi vezetője beszédében elmondta, hogy nagy szükségük volt a támogatásra, igaz, hogy a szükséges önrészt nehéz volt előteremteniük. Kollégájával, Hegedűs Lászlóval másodállásban, „szerelemből” foglalkoznak moziüzemeltetéssel: családi kasszájukból vették ki azt a 2,5 milliót, ami hiányzott még az önrészhez.
Feldmájer szerint fontos, hogy az art-mozik is Dolby Stereo hangrendszerrel legyenek felszerelve, illetve kihasználtsága növekszik, ha több teremben vetíthet, a választás lehetőségét kínálva a betévedt nézőnek. Ezért a jelenleg egytermes Vörösmarty – amennyiben jövőre is részesül kellő támogatásban, - a nagyterem egy részének leválasztásával egy 50-60 fős kisebb terem kialakítását tervezi. Még idén – az egyhónapos szeptemberi szünet alatt - kicserélik székeiket, átalakítják az előcsarnokot, „európaibbá” teszik a mellékhelyiségeket, és létrehoznak egy új kávéházat is. Később a homlokzatot is szeretnék majd felújítani.
A mozivezető a vidéki filmszínházak kérdéséhez hozzászólva felhívta arra is a figyelmet, hogy sok településen a mozi jelenti az utolsó közösségi helyet, melynek kulturált felújítása, kávézók, kölcsönzők kialakítása, irodalmi estekhez, találkozásokhoz való alkalmassá tétele a mozgóképkultúrában az elmúlt 40 évhez képest nagy előrelépést jelenthetne.
A NKÖM által meghirdetett az Art mozi fejlesztési pályázatok adatairól és eredményeirõl
