A Filmvilág 2013 januári tartalmából

Xantus, Anilugue, és a lázadó kamera

 

Tartalom:

XANTUS
Diorissimo, Női kezekben, Eszkimó asszony fázik, a 80-as évek elején egy nagy tehetség töretlen
kibontakozásának voltunk a tanúi. Filmjei egymásból kikövetkeztethetetlenek voltak, mégis fölépült egy határozott, mindenki másétól megkülönböztethető stílus, amely képi világában megtévesztően emlékeztetett azokra a művészeti irányzatokra, amelyek sokkal inkább New Yorkban, mint Európában voltak honosak, de ez egyetlen pillanatra sem tűntek puszta utánzásnak, mivelhogy Xantus anyanyelvi szinten beszélte a két egymástól távoli kultúra közös nyelvét.

- Forgách András: Sötét csillogás (Xantus János filmjei)
- Szőnyei Tamás: Törékeny történetek (A Xantus-filmek zenéi)


MAGYAR MŰHELY
Az Inforg Stúdió sokszínű és szerteágazó tevékenységének talán egyik legreprezentatívabb képviselője Lakatos Róbert. Az 1968-ban született kolozsvári rendező-operatőr a Lengyel Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzi diplomáját 2000-ben, azóta Erdélyben forgatja filmjeit, erdélyi tájakon, erdélyi emberekről, az erdélyi hagyományokból merítve – egy
budapesti stúdió produkciójában. Lakatos egy személyben testesíti meg azt a kulturális sokszínűséget, nemzetköziséget, amelyet az Inforg az utóbbi évek koprodukcióiban igyekezett
megjeleníteni.

- Gelencsér Gábor: Szóra bírt kép (Lakatos Róbert filmjei)
- Kolozsi László: A szeretet határai (Beszélgetés Szajki Péterrel)
- Kolozsi László: Szorongásom, félelmem, frusztrációm (Szajki Péter: Nejem, nőm, csajom)
- Kővári Orsolya: Én vagyok Só Mihály (Beszélgetés Bodrogi Gyulával)
- Tornai Szabolcs: Egy árulás anatómiája (Beszélgetés Tornai Józseffel)

LÁZADÓ KAMERA

Errol Morris az egyik legjelentősebb kortárs dokumentumfilm-rendező, filmes bölcselő, aki
megszállottan kutatja a természetből kiszakadt emberi állat extrém és pusztító természetét.
Szuperkritikus szerző, de nem Michel Moore beledumálós-propagandisztikus módján, Morris
szerzőisége – a játékfilmesekéhez fogható módon – inkább az életmű egyes darabjai közötti
szoros tematikai és stiláris hasonlóságokban mutatható ki

- Stőhr Lóránt: Hit nélkül élni (Errol Morris)

1962. február 28-án, az oberhauseni VIII. Nyugatnémet Rövidfilmnapokon Haro Senft
kezdeményezésére, Alexander Kluge moderációjával konferenciát tartanak a Papa mozija
halott! címmel. Kék kartonra nyomtatott fekete betűkkel, 26 – többnyire müncheni – filmes
aláírásával megjelenik az Oberhauseni Nyilatkozat, melyet Ferdinand Khittl olvas fel. A
vékonyka kis szöveg konkrétumok említése nélkül egy olyan filmgyártás megteremtését
óhajtotta, melyben az alkotó az ipar gazdasági elvárásaitól, és a fennálló klientúrától
függetlenül lehetőséget kaphat saját elképzeléseinek szabad megvalósítására.

- Szalay Dorottya: Szervízúton (Dennis Hopper – The Lost Album)
- Ruprech Dániel: Tegnap és holnap között (Az Oberhauseni Nyilatkozat)
- Baski Sándor: Az ellenállás útjai (Verzió Emberjogi Fesztivál)

ANIMÁCIÓ
Az elmúlt években látványosan felértékelődtek a monstrum-karakterekre épített animációk,
végtére is a rajz- és a bábfilm lényege a reanimálás. Tim Burton lidércesen szellemes
bábhorrorjai, a Karácsonyi lidércnyomás, A halott menyasszony és most a Frankenweenie:
Ebcsont beforr a műfaj legmagasabb csúcsai.

- Varga Zoltán: Kedvenced temetője (Szörnyek a kortárs animációban)
- Horváth Eszter: Átjárható dimenziók (Anilogue)
- Kovács Kata: Élmezőny (Primanima Fesztivál)

TELEVÍZÍÓ
Stephen King egyik legsikerültebb regényében, a Tortúrában van egy remek momentum,
amely érzékletesen, a műfajtól elvárható túlzással példázza, milyen felfokozott állapotba
kerülhet a néző, ha a filmesek nem kezelik elég körültekintően a cliffhangereket. A
történetbeli egykori ápolónő, Annie Wilkes, aki fogva tartja bálványozott íróját, hisztérikus
szenvedéllyel ad elő egy történetet arról, hogy ő mennyire nem tolerálja az olcsó fordulatokat.
Annie igencsak kiakadt azon, amikor az egyik epizód végén a Rakétaember nagy bajba
került, ám a következő részben az előző rész végét „meghamisítva” megmenekült. Ez
csalás! – kiáltja Annie. Pedig a cliffhanger természete bizony ilyen is lehet – válaszolja a
sorozattörténelem.

- Kovács Gellért: A folytatás záloga (A cliffhanger)


FILM/REGÉNY
- Szabó Noémi: A tigris, az Isten és a mentőcsónak (Yann Martel: Pi élete)
- Vajda Judit: Csalimese (Ang Lee: Pi élete)

KRITIKA
- Lovas Anna: Hushpuppy meséi (Benh Zeitlin: A messzi dél vadjai)
- Sepsi László: Bővített kiadás (Peter Jackson: A hobbit: Váratlan utazás)


Legyél a Filmvilág mecénása: Vedd meg, védd meg!

A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható!