Arcok a nyolckerből

Ez már durva nekünk?!

Friderikusz- és Dallas-paródiákkal kezdődött

A Nimfas állandó tagjai Szabó László és Szénási Ákos autentikus szerzők a VIII. kerület életének bemutatására. „Mindketten laktunk a VIII. kerületben, a Népstadion mellett. Később Ákos a kerület egyik 'legsűrűbb' részére, a Práter utcába költözött.” Szabó elmondta, hogy a filmezéshez gyerek- és kamaszkori videokamerázgatással kerültek közelebb. Saját szórakoztatásukra haverokkal, ismerősökkel készítettek Friderikusz- és Dallas-paródiát, amit egymásnak vetítettek. Később Szénási Ákos a Szellemkép művészeti szabadiskolában kezdett filmezést tanulni.

Itt született a Nimfas A mázlista  című alkotása, amely kilóg a nyolcker-tematikából. A mázlista elnyerte a 33. Budapesti Független Filmszemle első díját, és a hivatalos Filmszemlén az információs blokkban volt látható Szénásiék négypercese. „Elsőként a szöveget vettük fel, majd közel négy évvel később a nagytétényi disznóhizlalda mellett hajtottunk el, és végül ott forgattuk le a filmet." A sci-fiként bekategorizált alkotás egy globális gáztámadás túlélőjének „szerencséjét” meséli el.

Azonban a Nimfas filmjei elsősorban a VIII. kerület hangulatát és arcait dokumentálják, a filmes vállalkozás ugyan mindössze két állandó taggal működik, de mellettük számos segítő is akad. „Körülbelül 20-30-an vagyunk, akik kisgyerekkorunk óta ismerjük egymást, és sokukkal kétszer háromszor is találkozunk egy héten, amikor megbeszéljük a filmes elképzeléseinket.”

Már nem mindenkivel találkoznak naponta Jelenet a Verdák-ból

A sokfelé szakadt gyerekkori társaságból nem mindenkivel vannak napi kapcsolatban, így például a Verdák című film arcaival sem. „Őket forgatás idején keressük meg, és havonta legfeljebb egyszer-kétszer futunk össze. Balhés figurákról van szó, akik mindennapjaiban ott van a pia, a verekedés és kisebb bűncselekmények is.”

Mutasd a verdád, megmondom ki vagy!

A Szénási Ákos rendezte Verdák témaválasztását nagyban meghatározta, hogy a film szereplői és az alkotók egy része autórajongó, Szabó a filmezés mellett az autóalkatrész-kereskedelemben dolgozik. A filmben láthatjuk a budapesti éjszakai élet harsány, erőszakos és sokak előtt ismeretlen alakjait. A „hőzöngők” mellett akad "Hondás brigád", vagy éppen a 30 éves VW Bogarára büszke keleti életfelfogású srác, akinek a jelmondata: „Hol a kocsi lelke? – Hát ott ahol a tiéd is!”. A különböző portrékat pedig egy különös öregúr, civilben Szabó nagypapája köti össze, aki szabálytalanul kanyargó mondataival, és a bennük bujkáló sajátos lényeglátással „konferálja be” az éppen következő részt.

Szabóék már többször is találkoztak filmjeik, így a Verdák másolataival is, ami különösebben nem zavarta őket. „Több mint száz példányt adtunk már oda különbözőképpen, ami a legtöbbször úgy történik, hogy a haverok, ismerősök elkérik, aztán nem látjuk többet a lemezt.” Ebből arra következtettek, hogy alkotásaik sokak előtt sikert aratnak.

Az underground és baráti körben népszerű filmesek alkotásait nem fogadja kitörő lelkesedéssel a filmes szakma, igaz a Verdák látható volt a legutóbbi Filmszemle információs blokkjában. A Verdák szemlés szereplése ellenére a mostani Filmszemlén megfogalmazódott az a kérdés, hogy hol maradnak a botrányfilmek, miközben korábbi produkciójuk, a szintén Szénási rendezte Ferike ugyancsak "erős" darab. Szabó szerint ellentmondásos, hogy a szakma egyszerre számonkéri a durva filmeket, ugyanakkor elutasítja, vagy nem is látja produkcióikat.

Az autó, akinek lelke van! Werkfotó a Verdák-ból

„Több hazai forgalmazóhoz is elküldtük a filmet - meséli Szabó -, a Hungaricomnál, az Odeonnál és a SzimplaFilmnél túl durvának találták, ezért ők nem forgalmazzák.” Részben ennek köszönhetően a Nimfas produkciókkal elkezdtek külföldi fesztiválokra nevezni. „Eddig három helyre küldtük be a filmjeinket, de még nem kaptunk visszajelzést.”

A Szabó-Szénási kettős mindennek ellenére itthon képzeli el filmes tevékenységét. Egyrészt a Verdák-ból megismert öregúr és a film elején látott csapat tagjait részletesebben együtt bemutató filmre készülnek. „A Verdák arcai hasonlóan a nagyapám fiatalon szintén pörgős, helyenként durva életet élt, időnként külföldön, ami akkoriban nem volt megszokott.”

Ezen kívül igyekeznek leforgatni egy mind a Nyócker!-től, mind a Szőke kólától különböző, nem annyira a kemény dolgokra, hanem inkább a humorra hangsúlyt fektető filmet Budapest ominózus részének életéről. „A Szőke kóla szerintem messze van a hitelességtől, nem a mi stílusunk, ezért nem szeretnénk ha ez vagy a Nyócker! hatása érződne ezen a filmünkön.”