Befejeződőtt a Világszám! forgatása

Decembertől  a mozikban

Egy nap a Pilisben

A történet szerint a Koltai Róbert által alakított Naftalin, a vidéki színházban dolgozó kellékes az ötvenhatos események hatására úgy dönt, hogy kiszabadítja ikertestvérét, Dodót, azaz Gáspár Sándort a börtönből. (A börtönhöz kapcsolódó jeleneteket vették fel a nyíregyházi büntetés-végrehajtóban.) Naftalin a Pestre vezető utazás során egy különös figurával találkozik: Pipitérrel (Tóth Orsi), és együtt folytatják az útjukat a fővárosba, kettejük road-movie-ja a gerince a filmnek. Pest közelében azonban egy orosz tankba botlanak – a benne ülő orosz katonáknak fogalmuk sincs, hogy merre járnak, milyen országban, és egyáltalán, mit keresnek itt. Dodóéknak viszont a benzinjük véges, úgyhogy egyfajta kölcsönszerződés értelmében a tank bevontatja őket fővárosba. Ebből természetesen félreértések újabb sorozata adódik majd, de ezek a jelenetek dobozban voltak akkorra, már csak a kesztölci képek rögzítése volt hátra.

"Ötvenhatban is voltak gyerekek" fotó: Mohos Angéla

A jelenet a gyártási tervben eredetileg tavaszra volt beütemezve, de a forgatási napok végére maradt, mert a tavaszi nagy esőzések okozta sárban elképzelhetetlen lett volna a tankot ide-oda vonszolni, így maradt az októberi eseményeket amúgy is hitelesebben közvetítő őszi időpont.

A tankban ülő orosz katonákat az autenticitás jegyében két kirgiz színész alakítja, akikre Koltai Róbert rendező Mészáros Márta Kisvilma című filmjében figyelt fel. A hitelesség oltára azonban nyelvi nehézségekbe került, bár a kirgiz színészek a nap végére már hibátlan kiejtéssel utánozták a felvételvezető „Felvétel lesz – csendet kérünk!” kiáltásait, azért jónéhányszor elkelt Kátya, a tolmács segítsége a rendezői instruálások során, amikor lelkesen fordította a kirgiz színészeknek a „Csússzál feljebb!” vagy „Itt káromkodni kellene” jellegű utasításokat.

A lemenő nap fényében a stáb egyre feszítettebb tempóban tevékenykedett, nappali fényben még két beállítást fel kellett venni, és az idő ellenük dolgozott. A szomszédos focipályán a helyi erők gyerekei igencsak lelkesen kurjongatva rúgták a bőrt, ám a hangmérnök bosszankodására a rendező csak vállat vont: „Ötvenhatban is voltak gyerekek.” A másik rituálé a repülők kivárása – a tavacskával díszített tisztás éppen egy légifolyosó alatt fekszik, így hiába állt készen minden a felvételre, hosszú másodpercekig mindenki az eget bámulta, és csak akkor folytatódhattak a dolgok, amikor már nyoma sem volt a repülőnek.

Befejezve a nagy mű

A forgatás két részletben zajlott – a tavaszi mintegy két hónap után most októberben folytatódtak és befejeződtek a munkálatok. A rendelkezésre álló szünetben a vágás gyakorlatilag lezajlott, úgyhogy már csak a hiányzó jelenetek beillesztése van hátra, a film készen van. Az előzetes tervekkel ellentétben a filmet a végül a Prukner Pál nevével fémjelzett HungaryCom viszi a magyar mozikba - a produkció ragaszkodik a decemberi időponthoz, de elképzelhető a januári bemutató is.

Tóth Orsi és Koltai Róbert fotó: Mohos Angéla

A Világszám! olyan szempontból is különlegesnek számít a magyar filmgyártásban, hogy az első olyan produkció, amely él a Filmtörvény adta lehetőségekkel, és külső cég van jelen befektetőként a film gyártásában. A Kész Kft. a törvény értelmének megfelelően a film költségének 20%-át adja – azaz mintegy nyolcvan millió forintot. Ezzel az összeggel kétszer is számolhat az adózásánál, egyszer az adóalapját csökkentheti a támogatás felével, valamint a nyereségadójából is levonható a teljes összeg. Molnár Irina, a film marketingese szerint érthetetlen hogy más cégek nem harapnak rá erre a lehetőségre, valószínűleg annyira friss a dolog még az üzleti életben, hogy nem látják át a rendszerét, de talán a Világszám! gyártási története úttörőnek bizonyul majd ebből a szempontból.