Bemutatkozott az MMKA új Kuratóriuma

Átalakulás, megújulás, reform

A Centrál Kávéházban mutatkozott be az MMKA új Kuratóriuma, alant az esemény hivatalos sajtóanyaga. Megújul az MMKA, lesz Filmszakmai Tanácsadó Testület, új, többlépcsős pályázati rendszert vezetnek be, lesz rendszeres hírlevél és fogadóóra. A köztelevíziókat intergrálnák a finanszírozási rendszerbe, és nagyszabású filmes eseményt is terveznek. A sajtótájékoztatón elhangzott kérdéseinkre kapott válaszokat egy következő cikkben foglaljuk össze.

Átfogó és mélyreható reformokkal kezdi működését a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) új Kuratóriuma. A tervek között kiemelt fontossággal szerepel az MMKA szervezetének és döntési rendszerének modernizációja, mely egy háromszintű, szervezeti, gazdasági és jogi átvilágítással veszi kezdetét. Az új működési stratégia a nyilvánosságon alapszik: a finanszírozási, gazdálkodási és szakmai döntések átláthatósága a cél. A filmszakma és a Kuratórium kapcsolatát egy szakmai konzultációs tanács, a Filmszakmai Tanácsadó Testület (FTT) felállításával erősítik meg. A Testület segítséget nyújt a szakmán belüli álláspontok és vélemények közvetítésében. A Testület tagjai: Almási Tamás, Kálomista Gábor, Kende János, Szomjas György, Kézdi-Kovács Zsolt, Koltai Lajos, Mészáros Márta, Mikulás Ferenc, M. Tóth Géza, Pálfi György, Rák József, Rudolf Péter (Petrányi Viktória visszajelzése folyamatban). Az FTT negyedévenként ülésezik, évente átfogó jelentést készít a Kuratórium munkájáról, amelyet a nyilvánosság elé tár.

Új pályázati rendszer

Az új Kuratórium legfontosabb feladata a pályázati rendszer fokozatos modernizálása. A filmes gyártási pályázatokat európai mintára kialakított pontrendszer alapján bírálják el: csak a jogi és formai elvárásoknak megfelelő pályázat kerülhet a szakkollégium elé, ahol először esztétikai szempontok alapján minősítik a forgatókönyveket. A legmagasabb pontszámot elért terveket a szakkollégiumi értékelés után a Kuratórium által felkért gazdasági bizottság szakértői véleményezik, és a pénzügyi megvalósíthatóság, a hazai és nemzetközi forrásokból összeálló finanszírozási struktúra, valamint az elkészült film hazai és nemzetközi forgalmazásának és marketingszempontjainak figyelembevételével pontozzák a pályázatot. A két pontszám összegéből nyert sorrend alapján a kiválasztott filmtervek nyilvános prezentáción mutatkoznak be a Kuratórium, illetve a részint forgalmazási szakemberekből összeállított bizottság előtt. A szakkollégiumi értékelés, a gazdasági bizottság véleménye, valamint a prezentáció alapján a Kuratórium választja ki a nyertes pályázatokat szakmai és filmstratégiai szempontok figyelembevételével.
A pályázati struktúra megreformálásával, a közpénzek felelős, szakmailag átgondolt és átlátható rendszerben történő felhasználásával az MMKA a hazai filmgyártás színvonalát szeretné emelni.

Tájékoztatás és párbeszéd

Az MMKA fontos feladatának tartja a filmes társadalom rendszeres informálását, a szakmai nyilvánosságot 2010. május 1-től kéthetente elektronikus hírlevelet juttat el az 1200 címből álló, folyamatosan bővülő filmszakmai lista résztvevőinek A pályázatok, munkafolyamatok, szakmai sikerek és filmes események mellett a hírlevél olvasója rendszeresen tájékozódhat az MMKA és a Kuratórium működéséről is. A Kuratórium a folyamatos szakmai párbeszéd elősegítésének érdekében heti rendszerességgel fogadóórát tart, ahol személyesen lehet véleményt nyilvánítani, kérdést feltenni, valamint szakmai párbeszédet kezdeményezni. Az MMKA folyamatosan friss információkkal látja el a szakmai köröket, és új internetes stratégiájának részeként tervezi honlapjának átalakítását, hogy az intézményi funkciók ellátása mellett átlátható és naprakész formában mutassa be a magyar filmet a hazai és külföldi érdeklődők számára.

Az MMKA nemzeti filmstratégiája

Az MMKA filmstratégiájában kiemelten fontos szerepet kap a méltatlanul elhanyagolt műfajok újraélesztése: a televíziós felületek elfoglalása új távlatokat nyithat meg az animációk, a dokumentumfilmek, a kisjátékfilmek és a családi filmek esetében. Az MMKA a közszolgálati televíziókkal való szoros és produktív együttműködésben látja annak lehetőségét, hogy ezek a műfajok is nyilvánosságot kapjanak. Az MMKA célja, hogy a televíziókkal kialakítandó keretszerződések, európai filmes pályázati források bevonása, illetve nemzetközi együttműködési stratégiák kialakítása révén a magyar film még több hazai és külföldi nézőhöz jusson el.

A magyar film Európához tartozik

Az MMKA célja, hogy a magyar film az európai filmkultúra szerves részeként jelenjen meg a nemzetközi filmpiacon. A távlati tervek között nemcsak a külföldi fesztiválokon való rendszeres részvétel szerepel, hanem egy nagyszabású nemzetközi filmes esemény hazai megszervezése is. Az MMKA kiemelt törekvése, hogy a Magyar Filmszemle méltó körülmények között kerüljön megrendezésre, és a filmmustra jelentős eseményként szerepeljen a hazai és nemzetközi köztudatban.

Az MMKA új Kuratóriuma

Elnök:

A Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriumának elnöke Kőrösi Zoltán, a Közalapítvány alapítói egyhangú szavazással választották meg. A József Attila díjas író, dramaturg hét évig volt a MMKA Játékfilmes Szakkollégiumának tagja, dolgozott forgatókönyvíróként, tanít a Színház-és Filmművészeti Egyetemen. Számos megjelent könyve mellett volt művészeti főszerkesztő a rádióban, jelenleg a Litera.hu folyóirat főszerkesztője, valamint az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja.

Tagok:

Dr. Baán László korábban a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke, majd a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt. 2004-től a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Az MMKA kuratóriumának tagja 2005 óta.

Bakonyi Veronika filmforgalmazási szakember. Pályáját a Dunaújvárosi Televíziónál kezdte, majd másfél évtizedet töltött a Budapest Filmnél. Az MMKA Filmterjesztési Szakkollégiumának elnöke 2003 óta.

Dr. Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár. 1990-91-ben ipari és kereskedelmi miniszter, 1991-94 között az MNB elnöke, majd a londoni EBRD igazgatótanácsában tag 1998-ig. Jelenleg a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Az MMKA Kuratóriumának tagja 2005 óta.

Bognár Attila kultúrhajós, kulturális menedzser, eredetileg tanár, gépészmérnök. Az A38 hajó kulturális központ szülőatyja.

Durst György Balázs Béla és kétszeres Arany Pálma díjas producer. Életének fontosabb állomásai: Balázs Béla Stúdió, Duna Műhely, Mediawave Fesztivál.

Foktői János a kultúráért felelős miniszter jelöltje. Okleveles igazgatás-szervező és kulturális menedzser, doktorjelölt. Részt vett a mozgóképről szóló 2004. II. törvény, és az audiovizuális területet érintő jogszabályok és intézkedések kidolgozásában. Az MMKA Kuratóriumának tagja 2004 óta.

Dr. Kovács Árpád mérnök, közgazdász, 1990-ben az Állami Számvevőszék főcsoportfőnöke, igazgatója, majd 1996-97-ben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő igazgatóságának elnöke, ebből a pozíciójából választották meg az ÁSZ elnökévé, mely funkcióját 2009 év végéig töltötte be. 2009-től egyetemi tanár, ma több egyetemen tanít, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke.

A sajtótájékoztatón elhangzott kérdéseinkre kapott válaszokat egy következő cikkben foglaljuk össze.