Egy Stasi-film utóélete
Nehéz szembesítés
A filmben egy értelmiségi házaspár életének legintimebb részleteiről adatokat gyűjtő kémtisztet láthatunk, akit Ulrich Mühe alakít. A Stasi-hivatalnok a ház padlásán hallgatja le áldozatait, és tevékenysége váratlan tragikus fordulatot hoz.
Mühe állítja, hogy ex-felesége az egykori állambiztonsági hivatalnak, a Sasinak dolgozott mint informátor, de a dologról nem kíván külön nyilatkozni. Mühe egyike a legnépszerűbb Kelet-Németországból származó színészeknek, és elmondása szerint nagyon megrázta, amikor 2001-ben megtudta, hogy a ’80-as években felesége, Jenny Gröllmann róla és színészkollégáiról rendszeresen jelentett a Stasinak.
Gröllman határozottan elutasítja a vádakat, azt állítva, a Stasi túl nagy szerepet tulajdonított tevékenységének. A hölgy már megnyert egy pert, amely megakadályozza egy, az ellene felhozott vádakat részletező könyv kiadását.
„Elképesztő a tagadás ereje – nyilatkozta Florian Henckel von Donnersmarck, a film 33 éves rendező-forgatókönyvírója. 254 oldalnyi adat taglalja Gröllmann Stasinak végzett tevékenységét, aki több mint tíz éven át volt besúgó.”
A megfigyelt megfigyelő, Ulrich Mühe |
Körülbelül 650 ezer német látta a Mások életét, és kétszer ennyien szeretnék megnézni a róluk készül megfigyelési aktákat. „A Stasi volt a legnagyobb titkos szervezet az emberiség történetében – folytatja Henckel -, amelynek 100 ezer főállású alkalmazottja és 200 ezer informátora volt. Ez hatalmas hadsereg egy kis népességen belül. Míg a Gestapo összetörte az emberek csontjait, addig a Stasi másként működött, a szervezet rendkívül intelligens emberekből állt, elit pszichológusok törték meg az emberek lelkét.”
Az elmúlt hónapban egy korábbi magas rangú Stasi-tiszt, Peter Pfütze publikálta emlékiratait a kommunista időkben végzett tevékenységéről, a bocsánatkérés gesztusát mellőzve.
A kritikusok egyetértenek abban, hogy mai német harmincon felüli generáció számára rendkívül fontos a film.
A Die Weltben Wolf Biermann, aki 1976-ban disszidált azt írja: „A film működik, mert megvilágítja azokat az arctalan, elvtelen, érzéketlen hivatalnokokat, akik a Stasinak dolgoztak, és most nyugdíjat kapnak.”