FBI: Superman, szuperfogás

Kalóz-DVD

Örülhetnek a Warner Bros vezetői: a több mint 200 millió USA-dollárjukba került Superman visszatér ugyanis tarolt az amerikai jegypénztáraknál. Az Egyesült Államok-szerte június 30-án debütált mozi, a bemutatását követő négy nap alatt mintegy 84 millió dollár jegyárbevételt produkált, és ugyan ez az eredmény alulmarad az X-Men harmadik epizódjának csaknem 103 milliós nyitásánál, így is a stúdió eddigi történetének legjobb box-office startjának számít. A Warner Bros vezetőinek nyilatkozatai szerint persze mindez a legújabb Superman-mozi minőségének tudható be, ám az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPPA) és az FBI szóvivői nem kis jelentőséget tulajdonítanak a szerdai FBI-akciónak, amelynek során épp a Superman visszatér illegális kópiáit kobozták el, még mielőtt eljutottak volna a feketepiacra.

Márpedig a feketepiacon fellelhető kópiák jóval olcsóbbak, mint egy jogtiszta DVD, sőt, olykor a mozijegy árának töredékéért hozzálehet jutni egy-egy premierfilm kalózváltozatához. Dan Glickman, a MPAA igazgatója szerint annak ellenére virágzik az illegális kópiák piaca, hogy ezek gyakran gyatra minőségűek, rossz a hang, homályos és vibrál a kép. A mozi-kalózok ugyanis – így Glickman – általában még mindig a régimódi módszerrel jutnak az ezerszámra sokszorozandó kópiákhoz: jegyet váltanak valamelyik premier előtti előadásra, és egy digitális kamkorderrel egész egyszerűen rögzítik a vásznon látottakat. Mark Mershon, az FBI szóvivője szerint a kalózok általában ketten dolgoznak az adott akció során. Az egyikük a felvevőgépet kezeli, míg a másik dolga, hogy a vászon és a kamera közti területet tisztán tartsa: az „operatőr” érkezése előtt jó előre tartja a kamera előtti helyeket, így aztán senki nem takarhat be a képbe, például amikor a film kellős közepén kisiet a mosdóba. Hivatalos becslések szerint egy-egy kalóz-operatőr évente 400 ezer dollárt keres, heti két-három mozifilm jogtalan rögzítésével.

Az MPAA adatai szerint a hollywoodi stúdiókat tavaly mintegy 2.1 milliárd dollárral rövidítették meg a kalózmásolatok készítői, s bár a kalózfilmek legelterjedtebb hozzáférési formája még mindig az internet-letöltés, az illegális DVD-ék piaca – az MPAA becslése szerint – évente csaknem 20 millió dollárjába kerül az amerikai filmiparnak.

Nem csak Hollywood problémája Bodrogi Gyula az Üvegtigris 2-ben

Persze a kalózkodás nem csak Hollywood problémája. Idehaza idén januárban robbant a kalózkodás legnagyobb bombája: az év elején az Üvegtigris 2 illegális kópiája került fel az internetre, s az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány, az ASVA becslése szerint a felkerüléstől számított három nap alatt mintegy 28 ezren töltötték le a film kalóz-változatát, s a január 19-i hivatalos bemutatójára az Üvegtigris második része – nem hivatalosan – átlépte a közönségfilmek nézőszámának százezres álomhatárát.

Az ASVA akkor kiadott közleménye szerint az internetes letöltések és a kalóz-DVD-ék elterjedése a magyar filmipar számára évente körülbelül 5 milliárd forint kárt okoznak. Az ASVA becslései szerint a legnépszerűbb hazai fájlcserélő hálózatnak naponta 50-60 ezer felhasználója van.

A Guardian adatai szerint az illegális kópiák „átlagos” felhasználói többnyire férfiak, 16 és 24 év közöttiek és városban élnek. A lap szerint a főiskolások és egyetemisták okozzák a legtöbb kárt az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Magyarországon.

Az utóbbi időben számos új próbálkozás született a mozi-kalózkodás visszaszorítására, az Egyesült Államok-béli Georgia Technológiai Intézet munkatársai például nemrégiben jelentették be egy új, a digitális kamerák képrögzítőjét felismerni képes, majd azokat ún. fehér fénnyel megbénító készülék megalkotásának első sikeres fázisát. Ám mivel a készülék végleges, a gyakorlatban is működőképes változatára – a feltalálók szerint – még évekig várni kell, a kalózkodás visszaszorítására a leghatékonyabb módszer továbbra is a rajtaütés. A múlt szerdai akcióért nem csak az MPAA, de a Warner vezetői is köszönetet mondtak az FBI-nak. Superman sem csinálhatta volna jobban.