Filmalapnap: Egyablaktól az egyízlésig
Az első Filmalapnap a Millenárison
A szakma elé állt az egyéves filmalap, hogy előadja, mit intézett egy év alatt, a szakma pedig a vártnál tán kisebb vehemenciával kérdezett rá az új filmszakmai intézményrendszer kérdéses pontjaira. (Fotó: Valuska Gábor)
Havas Ágnes rögtön aktualitásokat osztott meg: Ferenczi Gábor elkészítheti az Overdose-csoda Magyarországon című dokumentumfilmjét az HBO-val kötött keretmegállapodás segítségével, február közepén pedig azok az SZFE-s rendezők, akik forráshiány miatt nem forgathatták le a diplomafilmjüket, pályázhatnak majd a Filmalaphoz, hogy most bepótolhassák ezt. Megnyílik a pályázati lehetőség az SZFE-s diplomával rendelkező rendezők, forgatókönyvírók, producerek számára, tehát az SZFE-diploma referencia lesz a Filmalap számára. Filmfesztiválokat is tervez támogatni a Filmalap szelektív alapon, a program alapján. a Filmunió pedig szerződést fog kötni a fesztiváloztatni kívánt filmek alkotóival, hogy tiszta legyen, kinek mi a dolga, kötelessége. Ebben az évben is támogatja a szervezet az ELTE-s, MOME-s és SZFE-s vizsgafilmek létrejöttét.
Ezek után a Filmalap vezetője, Andrew G. Vajna filmipari kormánybiztos számolt be: több mint 70 filmterv áll fejlesztés alatt, négy már leforgott, hat film zöld lámpát kapott, és Vajna szerint jövőre még 3-4 film el tud készülni. A másfél év alatt fontos és nagy feladat volt az MMKA után maradt adósságtömeg elrendezése „perek nélkül”. A Filmírók mesterkurzus is elindult, idén Alan Parker és Quentin Tarantino mellett Luc Besson és egy egyelőre meg nem nevezett negyedik résztvevő is érkezik Budapestre. Vajna két héten belül ígéri megoldani banki részvétellel a produkciók ÁFA-finanszírozását, és azt is elmondta, a tavalyi 3 milliárd forint után az idén már 7 milliárd forint áll rendelkezésre filmtámogatásra. A filmvagyonról szólva megtudhattuk, a Mafilm és a Filmlabor évente 700 millió forintot veszít értékéből, „úgy rohad az egész, ahogy áll”, s ígéretet hangzott el a cégek fejlesztésére, és profitorientált vállalkozássá alakítására. A külföldi bérmunkákról szólva Vajna szerint az idei év lesz a legjobb év, már öt külföldi produkció tervez itt forgatni az év első felében – a Herkules, az HBO és a Warner közelebbről meg nem nevezett sorozata és egy angol Drakula produkció hangzott el. Vajna kiemelte a kalózkodás problémáját, „ezt le kell állítani” mind a videomegosztó portálokon folyó gyakorlat, mind a torrentezés ellen lépéseket kell tenni. És meg kell vizsgálni a szerzői jogi bevételek alakulását is, mert a jelenlegi gyakorlat „egy fekete lyuk”, nem követhető a pénzmozgás.
Kovács András Bálint, a Filmszakmai Döntőbizottság külsős tagja a grémium működését részletezte. A folyamatos pályáztatás kéthetenkénti ülésezéssel jár, és fejlesztési, gyártás-előkészítési és gyártási témakörökben hoz döntést a testület. A forgatókönyv-fejlesztési pályázat előolvasói munkával indul, ám ez a korábban szűrőfunkciónak gondolt elemzés nem befolyásolja a bizottsági tagok véleményét, inkább a pályázónak lehet hasznos, és segít a további fejlesztésben. Ha a pályázót konzultációra hívják, annak oka lehet, hogy a pályázó jobban kifejthesse mondandóját, célját a könyvvel, filmjével, illetve a bizottság is ajánlhat olyan irányokat, amik felé szerinte a könyvnek haladnia kéne. A fejlesztési pályázat célja hangsúlyozottan a tanácsadás, nem diktátumok és előírások kijelentése. A forgatókönyv-fejlesztés ugyanakkor nem jelent automatikusan gyártást, van, hogy a könyv fejlesztése után a bizottság nem akarja mindezt filmen is viszontlátni.
Ugyanakkor át is lehet ugorni a forgatókönyv-fejlesztést, lehet rögtön gyártásra is pályázni. A döntőbizottság tagjai nem vehetnek részt filmipari kreatív munkában az összeférhetetlenség miatt, ha mégis előkerül egy olyan projekt, amihez valamelyik tag valahogy kapcsolódik, részt vett benne korábban (pl. Divinyi Réka tud járni ebben a cipőben), egy póttag szavaz és dönt helyette. Kovács ecsetelte a pályázók együttműködési attitűdjét, ami a teljes alávetettségtől a teljes ellenállásig terjed. „Minden attitűdöt szívesen veszünk, mindenkit szeretünk.” Az elkészült film sikere vagy bukása az alkotóé és nem a Filmalapé lesz, hangsúlyozta Kovács, ugyanakkor kiemelte, hogy problémát jelent az alkotók részéről a fejlesztés lassúsága, ezért sem lehetett olyan gyorsan haladni a gyártással.
Divinyi Réka forgatókönyv-fejlesztési igazgató is beszélt az előolvasókról, akik nem a filmalap munkatársai, de több évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakemberek (dramaturgok, forgatókönyvírók, rendezők). Akkor is hasznos a munkájuk, ha a könyvből esetleg nem lesz film, mert ad egy külső szempontú, független véleményt az alkotónak. A fejlesztő csapat névsora: Hegedűs Bálint forgatókönyvíró, Ruttkay Zsófia forgatókönyvíró, Maruszki Balázs forgatókönyvíró, Benkő Orsolya scriptdoktor és Divinyi Réka. Különböző emberek, más-más ízléssel, sokat vitatkoznak. „A fejlesztés egy szolgáltatás, soha senkinek nem mondjuk meg, hogy miről szóljon a forgatókönyve.” A fejlesztő csapat megfontolásait, elképzeléseit egyáltalán nem kötelező megfogadni, „ez inkább csak egy ötletcsomag”, ami segít újragondolni egy esetleg túlfejlesztett, tévútra siklott könyvet. Az alkotó határozza meg a verziók számát, a határidőket, kap egy konzulenst, akivel szintén a maga elhatározása alapján működik együtt egy adott szinten. És ő dönt arról is, hogy mikor érjen véget a fejlesztés. És akkor jöjjenek a számok: 65 forgatókönyv érkezett be, 25-nél zárult le, és 6-8-nál zárul mostanában le a fejlesztés, és eddig 20 könyvet fogadott el a Döntőbizottság. Jó lenne, ha egy fejlesztési kör 3-4 hónap alatt lezajlana, és ehhez olyan támogatást is ad a Filmalap, ami mellett a pályázó nem kényszerül más munkák elvállalására, koncentrálhat a fejlesztésre. Általában jók a visszajelzések, sok könyv javult, de vannak, akiknél alkati okokból nem működik ez a rendszer.
A gyártási kérdésekről Miskolczi Péter producer, gyártási igazgató beszélt. Először felsorolta a gyártási támogatásban részesült filmeket tételesen:
A nagy füzet, r.: Szász János, összkölts.: 1 milliárd, 400 millió a magyar rész, 180 millió pedig a Filmalap-támogatás
Anyám és más futóbolondok, r.: Fekete Ibolya, 190 milló a támogatás
Coming Out, r.: Orosz Dénes, 400 millió az összköltségvetés, 280 millió a támogatás
Hajnali láz, r.: Gárdos Péter, 300 milliós támogatást kapott
Délibáb (aka Mirage), r.: Hajdu Szabolcs, 300 milliós támogatást kapott
Isteni műszak (aka Örök béke), r.: Bodzsár Márk, lefo,rgott, összk.: 305 m., 205 millió tám.
Fehér isten, r.: Mundruczó Kornél, 280 milliós tám.
Kenau, kisebbségi magyar koprodukció, 200 000 eurós tám.
Liza, a rókatündér, r.: Ujj-Mészáros Károly, leforgtt, összk.: 405 millió, a támogatás 205 millió
Szerelmpatak, r.: Sós Ági, HBO-s együttműködés. Egész estés dokumentumfilm
Tegnap (aka Hier), r.. Kenyeres Bálint, 200 milliós tám.
Utóélet, r.: Zomborácz Virág, összk.: 285 millió, 190 millió tám.
Viharsarok, r.: Császi Ádám, összkölt.: 123 millió, 60 millió tám., leforgott
Zéró, r.: Nemes Gyula, összkölts.: 285 millió, tám. 180 millió
Overdose-csoda, r.:Ferenczi Gábor., HBO-s együttműködés, dokumentumfilm
Összesen ez 2,6 milliárd forint, fejlesztési pénzekkel együtt pedig eddig kb. 3 milliárd ment filmekre.
Miskolczi kitért a pályázatokra produceri aspektusból, pl. terjed a gyártás-előkészítés gyakorlata, amit eddig szívesen átugrottak a producerek. Ösztönzi a Filmalap a koprodukciók létrejöttét, ezért állít ki előszarződéseket, amelyek elegendő erejű dokumentumok partnerek kereséséhez. A filmek forrásainak átlagos arányai: 10% önrész, 70% Filmalap-támogatás, 20% közvetett támogatás. A Filmalap készpénzes támogatási politikája: mindig legyen kint a produkciónál háromheti pénz, hetenként kell elszámolni.
Zachar Balázs jogász kapta meg ezután a szót, és röviden kitért a legfőbb kérdésekre – a szerzői jogokat fontos megszerezni idejekorán, lehetőleg opciós szerződésekkel. A legnagyobb, a film költségvetésének 90%-os támogatásának két feltétele van: vagy legyen a film alacsony költségvetésű (jelenleg 307 millió forint alatti, kopr. esetében pedig 553 millió a magyar rész) vagy legyen magyar nyelven gyártva a film, ebbe az is beleértendő, ha a stábtagok zöme magyarul beszél, de külföldi színészekkel dolgoznak, és idegen nyelven szól a film. Megváltoztak a közterületfoglalás szabályai január 1-jétől, egységesedtek az árak-díjak, s minden esetben az illetékes Kormányhivatalhoz kell benyújtani az igénylést (ez nemcsak bel-, hanem külterületekre is vonatkozni fog „remélhetőleg heteken belül”).
Végül Bereczki Csaba a nemzetközi és értékesítési igazgató beszélt az alá tartozó négy területről: a Fesztiválirodáról, a Filmunióról, a Sales Divisionről, végül az Eurimages- és MediaDesk-képviseletről. A világon 535 bemutató volt, 54 díjat nyertek a magyar filmek világszerte 2012-ben, „az összes A-kategóriás fesztiválon valamilyen formában jelen voltunk”. A Sales Division eddig nem volt állami reszort, az egyéves tapasztalat alátámasztotta a létjogosultságát: segít a magyar producereknek pénzhez jutni a nemzetközi értékesítés esetén. 2012-ben 15 eladás volt (10 film, A vizsga négy országba is eljutott) összesen 79 000 dolláros bevétel származott ebből (Filmalapé 17 000 dollár, producereké 13,6 millió forint) - „ez reménykeltő eredmény”. Az Eurimagest illetően is pozitívumokról számolt be: 2012-ben a tagdíj kétszeresét nyertük el, tehát megérte a dolog. Végül a Media program: 2014-ig él a jelen formájában, 2012-ben pedig 428 000 euró támogatást nyertünk el oktatás, digitalizáció, forgalmazás és projektfejlesztés kapcsán.
Havas Ágnes zárszavában kiemelte, hogy a kritikák nyitott fülekre találnak, már voltak korrekciók, a támogatási szabályzat módosult. 15 gyártási támogatásról döntött a Filmalap (5 elsőfilmes, 7-et az MMKA is szándéklevélben részesített), 4 film forgott le, márciustól érkeznek a mozikba (+2 doku). Vajna pedig megemlíti, hogy már dolgoznak a 20%-os adókedvezmény meghosszabbításán és esetleges 25%-ra emelése sem elképzelhetetlen.
Ekkor következtek a kérdések
Durst György a forgalmazási támogatások és a mozik helyzete felől kérdezett, amely területnek nincs elég hatékonyan működő gazdája. Andrew Vajna válaszában elmondta, hogy van gazdája a területnek (az NKA), van pályázási lehetőség, a Filmalap pedig tavaly 150 millió forinttal segített az artmozikon. De a Filmalap a forgalmazással és mozikkal nem foglalkozik – egyelőre. Ám ez változhat.
Hartai László az elhíresült final cut jogról kérdezte a Filmalap képviselőit, hisz egy kivétellel minden támogatott film érintett benne (mindenhol nagyobb a támogatás összege 150 millió forintnál). Vajna elmondta, hogy ez a jog elsősorban konzultációt jelent a vágás idején, illetve nagyon eltérő koncepciók esetén csinál a Filmalap egy másik változatot a filmből, és a kettő tesztvetítésen megmérkőzik egymással.
Durst György ezek után arról érdeklődött, hogy nem akar-e a Filmalap egy Balázs Béla Stúdióhoz hasonló intézményt létrehozni a pályakezdők, főiskolás érdekében, hisz nekik roppant fontos a gyakorlatszerzés a nagyjátékfilmek előtt. Kéne tehát egy „szabad játéktér” még csak nem is feltétlenül SZFE-s diákok bevonásával, 150 milliós éves költségvetéssel. Válaszában Miskolci Péter elmondta, még nincs kiérlelt álláspont az ügyben, de foglalkoztak már vele. Egyelőre a diplomafilmek bepótlása van soron, és az SZFE-s referenciadöntés is arra buzdítja a fiatalokat, alakítsanak műhelyeket, közösségeket, pályázzanak, kiemelt kezelésben bízhatnak. Miskolci erre még külön keretet is nyitna (de azért legyenek SZFE-s végzettségűek).
Morvai Gábor animációs producer az animációs filmek felől érdeklődött, mire Havas Ágnes elmondta, három egész estés animációs film forgatókönyve áll fejlesztés alatt (Ruben Brandt, a gyűjtő, Salamon király legendája, Az elvarázsolt egérkisaszony) illetve az Egill még keresi a koprodukciós partnereket a megvalósuláshoz, és ha sikerül pénzt szereznie, megkapja a Filmalap támogatását is.
Janisch Attila következett ezután, és az egyablakos rendszer működésére kérdezett rá – mi van akkor, ha a döntőbizottságnak nem tetszik egy forgatókönyv „mert mégiscsak egy ízlést képviseltek, ha öten is”, és mivel nincs formalizálva a tagok fluktuációja, ezért bizonyos alkotókat méltánytalanság érhet, hisz nem tudják máshova, másoknak benyújtani a forgatókönyvüket, nem kapnak még egy esélyt. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy ha az SZFE működésébe a Filmalap hogy fog beleszólni a rátestált jogkörökkel élve, és reformokba kezd, akkor fog-e konzultálni a szakmával a változtatásokról, vagy „az történik majd velük, amit ti valahol valamilyen magas körökben eldöntötök”? Havas Ágnes elmondta, konzultálni fognak a tanárokkal „szeretnénk veletek beszélni”, nem arról van szó, hogy rossznak ítélik az SZFE-n folyó munkát, hanem hogy javítani szeretnének a színvonalán. Kidolgozott részletek még nincsenek, mivel eddig a munka nagy részét az MMKA-konszolidáció vitte el. De idén előkerül a téma. Kovács András Bálint hozzátette, nincs tervbe véve semmilyen lenyúlás, eddig a filmíró mesterkurzust adta hozzá a Filmalap az oktatáshoz. Az egyablakos rendszerről régóta vita zajlik, Kovács szerint az MMKA is egyablakos rendszer volt, mivel lényegében ő adta a támogatások zömét, és Európa-szerte az egyablakos rendszer működik, kivételt képeznek az erős regionális filmalapok (Németország, Anglia). „Mi egy idő után természetesen befejezzük a munkákat a kuratóriumból.” Bereczki mindehhez hozzátette, a Döntőbizottság döntései nem tükröznek egyetlen ízlést.
Muhi András ezek után azt kifogásolta, hogy a kisműfajok háttérbe szorulnak, nem jól működnek a finanszírozási csatornák. És mivel „szivárognak vissza hozzátok a dolgok”, egyre terebélyesedik a Filmalap hatóköre, át kéne gondolni, nem kéne-e a film egészével foglalkozni, mivel a magyar filmnek csak 50%-a a nagyjátékfilm. Illetőleg a működés bizonyos feltételeit (tagok cserélődése stb.) szabályokba kéne foglalni „hogy ne legyen félreértés”. Muhinak Vajna válaszolt „szerintem nincs félreértés”, először a filmgyártást akarták újraindítani, ez sikerült, a szabályokat ki fogják dolgozni, a mozik támogatására nincs pénz a Filmalapnál, ez az NKA és a Kultuszminisztérium dolga. De „itt a filmeknek kell eladniuk saját magukat”. A kisműfajok pedig az NMHH-hoz tartoznak, szögezte le Vajna.
Szabó Ildikó „állítólag filmrendező” arról érdeklődött, igaz-e, hogy az MMKA-kuratóriumi tagjai a mai napig kapják a fizetésüket, miközben a közalapítvány már rég nem működik? Havas Ágnes elmondta, hogy az MMKA stábja rengeteget segített a konszolidáció levezénylésében, információkat szolgáltatott, és ezalatt a Filmalap állta a működési költségeket, fizetéseket, ami pusztán egy financiális forma volt az állam részéről.
Hartai László még felvetette, hogy annak idején rosszul lettek leosztva a műfajok, és el kéne gondolkodni, hogy a Filmalaphoz visszakerüljön a kisműfajok finanszírozási feladata, míg Muhi András azt emelte ki, hogy a leginkább újító és úttörő munkát végző független film is elveszítette a támogatási bázisát – Havas Ágnes ígéretet tett a probléma átgondolására. „Gyertek, beszéljünk” - zárult a Filmalapnak szakmai beszélgetése.
A Filmalapnap ezek után kisebb szekciókra bontva folytatódott, ahol a Filmalap dolgozói személyesen válaszolták meg az egyéni problémákat: a legnépszerűbb szekció Miskolczi Péter finanszírozási részlege és Divinyi Réka forgatókönyvíró sarka volt, de délutánra sokan összegyűltek a Filmalap által támogatott vizsgafilmek vetítésére is.
A filmszakmai beszélgetés szombat reggel az Urániában folytatódik, ekkor a Tarr Béla vezette Filmszövetség tart majd rendkívüli közgyűlést.
