Kossuth-díj Szomjas Györgynek
Kitüntetett filmesek
Kossuth-díjat kapott:
Szomjas György Balázs Béla-díjas filmrendező, kiváló művész, következetes és folyamatos, magas művészi színvonalon elkészített hiánypótló, közönségsikert arató játékfilmjeiért, a művészeti közéletben betöltött tevékenységéért;
Szomjas György filmrendező 1940-ben született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán végzett, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára.
Ironikus hangvételű, könnyen érthető, szellemes párbeszédekkel tűzdelt filmjei - mély tartalmuk és igen kemény, komoly mondandójuk ellenére - mindig nagy közönségsikert aratnak. A magyar prolivilágról szóló rockfilmje, a Kopaszkutya a 80-as évek egyik legmeghatározóbb alkotása.
A rendező, akinek egész életútját végigkísérte a zene, különleges kapcsolatban áll a hazai zenészekkel. A mára sztárrá nőt magyar blues, rock és folkzenei sztárok - ez utóbbiak közül például Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes - több mint húsz éve alkotótársai, zenéjük, műfajuk gyakran témája filmjeinek.
Szomjas György nem csak nagyjátékfilmeket rendez, de készít dokumentumfilmeket, és televíziós műsorokat is. Komolyan gondolja az utódnevelést. Megalapította és évekig vezette a Kőbányai Filmstúdiót, mely a nyolvanas évek egyik legfontosabb, független vizuális műhelye volt. Az utóbbi időben közszereplésre is felkérték, jelenleg a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének főtitkára.
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze lett:
Almási Tamás Balázs Béla-díjas filmrendező a rendszerváltással kapcsolatos társadalmi problémák hiteles és művészi feltárásáért, kiemelkedő dokumentumfilmes munkásságáért;
Málnay Levente Balázs Béla-díjas nyugalmazott főrendező a televíziós filmművészet területén létrehozott magas színvonalú, kiemelkedően gazdag szakmai munkásságáért;
Orosz István Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, rajzfilmrendező, festő műfajilag sokszínű és gazdag alkotótevékenységéért.
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díj:
Csaplár Vilmos írónak megújító hangvételű prózájáért, filmforgatókönyveiért, irodalomszervező munkásságáért;
Balázs Béla-díjak:
Böszörményi Zsuzsa filmrendező
Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza gyermeke. 1991-ben diplomázott a Filmművészeti Főiskola dokumentumfilm-rendező szakán. Három főiskolás dokumentumfilmje után (Oh, Carol!, Mozaikok a női alkoholizmusról, Viharsarok - Péter Klárával) Egyszer volt, hol nem volt címmel készítette diplomamunkáját. A 23 perces dokumentumfilm egy örökbefogadás története, amely elkészülte után számos jelentős díjat kapott, köztük 1991-ben a diplomafilmek Oscar-díját.
1995-ben forgatta le – stúdión kívül - első nagyjátékfilmjét. Az olasz-magyar koprodukcióban készült Vörös Colibri főszereplői Barbara de Rossi, a szerb balett-táncos, Branislav Tesanovic és Remo Girone voltak. A Vörös Colibri tipikus élethelyzeteket mutat be a kilencvenes évek első feléből, amikor úgymond mindenki kezébe vehette saját sorsának intézését, csak éppen a körülmények nem voltak alkalmasak akár a művészi, de még az emberi önmegvalósításra sem. Ez a film is szép nemzetközi sikert aratott, többen a rendszerváltás utáni idők társadalomlélektani szempontból legérzékenyebb alkotásai közé sorolják.
A rendező ezt követően Gyarmathy Lívia filmjeinek (Szökés, A mi gólyánk, Táncrend) produceri munkáit végezte.
2003-ban készült el magyar-finn-osztrák koprodukcióban a Mélyen őrzött titkok, Böszörményi Zsuzsa második nagyjátékfilmje - 8 évvel az első után. A Mélyen őrzött titkok egy, a nevelőintézetet terhesen elhagyó, tizennyolc éves lány történetén keresztül szól az illegális gyerekkereskedelemről, a karrierjét féltő nagyapa által kitervelt törvénytelen névcseréről, az anya- és boldogságkeresésről. A 35. Magyar Filmszemlén a film elnyerte a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő, a legjobb férfi epizódszereplő és a legjobb producer díját. A Kairói A-kategóriás fesztiválon a női főszereplő (Bagaméri Eszter) szintén díjat kapott, azóta pedig bemutatták Indiában, Észak-Kaliforniában, és szerepel az éppen most induló Los Angeles-i magyar filmfesztivál programjában is.
Dévényi Rita díszlet- és jelmeztervező
Színházi munkái mellett kritikailag is elismert filmes díszleteit, jelmezeit Kardos Sándor és Szabó Illés 2003-as Telitalálat című művében, valamint Molnár György filmjeiben (Vörös vursli, Anna filmje, A rossz orvos, Egyszer élünk) láthattuk. Az idei szemlén Kardos Sándor Résfilmjének díszletét készítette.
Dobos Éva szinkrondramaturg, műfordító
Durst György a Duna Televízió producere
1951-ben született. 1973-96-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott. 1995-től a Duna Televízió keretében működő Duna Műhely producere. 1997-ben Premier Plan névvel alapítványt hoz létre az első filmesek támogatására. 2002-től a Duna Televízió dramaturgiai vezetője. Alapító tagként képviseli a Ravazdi Kerekasztal Társaságot, a Mediawave Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Film-és Tv művészek Szövetségének tagja.
Számos fiatal filmest segített elindítani a pályán, többek között nevéhez fűződik két cannes-i Arany Pálmás kisfilm, Iványi Marcell Szél és Mészáros Péter Eső után című alkotása. Olyan alkotók dolgoztak eddig műhelyében, mint Ivan és Igor Buharov, Tolnai Szabolcs, Dyga Zsombor, Szekeres Csaba, Cs. Nagy Sándor, Nemes Gyula vagy Csáki László.
Durst György a 33. és a 35. Filmszemlén is a legjobb producer díját kapta.
Keresztes Dóra animációsfilm-rendező, grafikusművész
Grafikusként, könyvillusztrátor és tipográfia szakon diplomázott 1977-ben az Iparművészeti Főiskolán, majd elvégezte a Főiskola Mesterképző Intézetét. A főiskola elvégzése után képzőművészeti és illusztrátori tevékenysége mellett több rajzfilmben is dolgozott mint animátor, háttérrajzoló, grafikai tervező és forgatókönyvíró. Csak ezután készített saját filmeket. A magyar népi kultúra motívumainak erős jelenléte, újra felfedezése és értelmezése jellemzi munkáit. Ihletet merített Weöres Sándor és Pilinszky János költészetéből is. Dolgozott együtt Reisenbüchler Sándorral és Orosz Istvánnal is. Sajátos stílusa van, mely annak ellenére, hogy kevés filmet készített, a magyar animáció megkerülhetetlen alakjává emeli őt.
Saját művei: Holdasfilm 1979., Garabonciák 1985., Aranymadár 1987., Arcok 1999., Mosolygó szomorúfűz 2000-2001.
Krajcsovits István a Magyar Televizió hangmérnöke
A 70-es évek óta készít tévésorozatokat és tévéjátékokat a Magyar Televízióban. Állandó munkatársa Horváth Ádám rendezőnek, akinek a nevéhez többek között a Családi kör és a Szomszédok című sorozat is köthető. Sokakkal dolgozott együtt, így például Bujtor Istvánnal is a Zsaruvér és csigavér: A királyné nyakéke című tévéfilmben, 2001-ben.
Miklós Mari vágó
A 70-es évek óta számos, egymástól egészen különböző tévé- és mozifilm vágási munkálatait irányította, köztük igen jelentős, emlékezetes alkotásokét is. '82-ben Fábry Péter Nyom nélkül című krimijét, egy évvel később Dobray György Vérszerződését és a Kabay-Gyöngyössy rendezőpáros Jób lázadása című filmjét, majd következett a Linda-sorozat, a Szerelem első vérig, Zsombolyai János A halálraítélt című filmje, Sopsits Árpád Céllövöldéje, Kamondi Zoltántól a Halálutak és angyalok, majd az összes Koltai Róbert-film a Sose halunk meg!-től a Világszám!-ig, valamint Gárdos Péter Az utolsó blues és A porcelánbaba című filmjei.
Muhi András az Inforg Studió producere
A 2000-ben fiatalok kisfilmes műhelyként induló Inforg Stúdió mára már egyre több nagyjátékfilmbe száll be gyártóként, vagy koprodukciós partnerként. A Rengeteg és a Libiomfi után elkészült a Dealer is, az idei Szemlén pedig már a Fekete kefe és A fény ösvényei című filmekben is részt vettek. Muhi Andrásnál indult és/vagy dolgozik Flieaguf Benedek, Buvári Tamás, Szaladják István, Politzer Péter, Kenyeres Bálint, Mundruczó Kornél, Oláh Lehel, Lakatos Róbert, és a Kálmánchelyi-Stefanovics-Végh trió.
Muhi 2002-től Fiatal Filmesek Fórumának képviselője a filmtörvényt előkészítő Filmszakmai Kerekasztalnál, a 33. és 34. Szemlén produceri díjban részesült, 2003-ban Árvai Jolán-díjas lett, tavaly a Filmkritikusok produceri díját ítélték neki. A legutóbbi filmszemlén a Fekete kefért díjazták az együttműködő producercsapatot, köztük Muhi Andrást is.
Az Inforg Stúdió kis- és nagyfilmjei a világ számos fesztiválján szerepeltek, és közülük többen jelentős díjakkal érkeztek haza. Fliegauf Benedek neve pedig már a világban mindenhol ismerősen cseng a filmes körökben.
Pados Gyula operatőr
A 35. Filmszemlén a Kontrollért a legjobb operatőri díjjal jutalmazott Pados Gyula azóta két nagyjátékfilmben dolgozott: Bergendy Péter Állítsátok meg Terézanyut! és Koltai Lajos Sorstalanság című művében.
Tóth Zsuzsa forgatókönyvíró, dramaturg
Tóth Zsuzsa a 60-as évektől kezdve olyan fontos (leginkább Sándor Pál által rendezett) filmekben dolgozott, mint a Bohóc a falon, Régi idők focija, Herkulesfürdői emlék, A kis Valentino, Ripacsok és a Szerencsés Dániel.
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét kapta:
Bokor Péter érdemes és kiváló művész, Balázs Béla-díjas filmrendező, Csákány Zsuzsanna, Balázs Béla-díjas vágó, Fellegi Tamás újságíró, Vitéz Gábor filmrendező, dramaturg.
Táncsics Mihály-díjat kapott:
Ráday Mihály, a Magyar Televízió főmunkatársa
