LaokoonFilm a Szemlén
Négy filmmel indulnak
Boldog új élet
„Három év folyamatos munka után mind a négy film az idei Szemlére készült el” – kezdi Sipos Gábor a Laokoon Film egyik producere. A Boldog új élet című filmet tavaly tervezték befejezni, de anyagi és technikai okok mellett a producer elkerülendő a „szemlekényszert” nem akarta siettetni az első nagyjátékfilmmel jelentkező Bogdán Árpádot - a Boldog új élet most a nagyjátékfilmes versenyszekcióban látható. Sokat számít a debütáló film fogadtatása, főként egy olyan alkotónál, aki nem a hagyományos filmrendezői utat járta be. Bogdán Árpád a Wesley János Lelkészképző Főiskolán félbehagyott szociális munkás tanulmányait követően jelenleg a Pécsi Tudományegyetem romológia-pedagógia szakos hallgatója.
Annak ellenére, hogy a rendező bizonyos értelemben „kívülről” érkezett, sikerült összesen 60 millió forintot elnyerni az önéletrajzi elemekkel átszőtt Boldog új élet elkészítésére. Sipos Gábor és Rajna Gábor producerek szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az író-rendező meggyőző forgatókönyvet dolgozott ki, másrészt, hogy a producerek felkészülten, és pontos célokat megfogalmazva „tálalták” azt. „Nagy hangsúlyt fektetünk a pályázatok előkészítésére, az MMK-hoz pályázott filmterveink közül eddig mindössze kettő nem valósult meg, egyet az MMK utasított vissza, egyet mi adtunk vissza a támogatás alacsony mértéke miatt.”
 |
| Nem akarták siettetni az első nagyfilmmel jelentkező Bogdán Árpádot |
A rendező önéletrajzi elemekben gazdag Boldog új élet című filmjének főszereplője egy cigány fiú, aki nevelőotthonban nőtt fel. A világról, és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud. Megközelíthetetlen, szűkszavú, állandó szomorú tekintettel. A gyökerek nélküli beilleszkedés folyamatát éli meg.
Bogdán Árpád és a LaokoonFilm együttműködése egy színházi produkcióval kezdődött. 2003-ban és 2004-ben közösen készítettek két, József Attila életének utolsó szakaszát feldolgozó előadást a Stúdió K-ban, amelyet Bogdán rendezett. Az egyszemélyes előadások hátterében egy-egy film pergett, melyet közösen forgattak. A költő és Bogdán sorsában lévő hasonló elemek végül a Boldog új élet elkészítéséhez vezettek.
A film napjaink egy névtelen városában játszódik. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A film főszereplőjére, Orsós Lajosra Ötvöskónyiban (Somogy megye) találtak egy egyéves, összetett casting folyamat eredményeként. A film operatőrei Szabó Gábor és Győri Márk.
La Fontaine és Buharovok
Ugyancsak versenyez az idei szemle kisjátékfilmjei között A hangya és a tücsök című tízperces alkotás. A La Fontaine-mese Hajnóczy Péter sajátos átírása alapján született, amelyet Csáki László vitt filmre. A különös, felnőtt mesevilág terét szolgáló épített díszlet-város koncepciója meggyőzte a producereket, hogy a filmbe befektessenek, hisz az MMK-tól pályázattal nyert 7 millió forint helyett a film összesen 15,5 millióból készült el.
Akárcsak a Laokoon Film többi alkotásába, ebbe is saját pénzt fektettek a cég tulajdonos-producerei, A hangya és a tücsök esetében 5,5millió forint a saját befektetés. „Külföldi reklámokat készítünk, ezekből élünk, de a cél, a nagy szerelem a filmkészítés.” A LaokoonFilm producerei a reklámfilmezésnek köszönhető árkedvezményeket évi egy-két játékfilmes produkció alkalmával használják ki, akkor azonban jelentős kedvezményeket kapnak. A tulajdonos-producerek szerint most elsősorban a „Laokoon-stúdió” jövőjét kell megalapozni, melyet ma még a külföldi (nagyrészt olasz) reklámfilmekből befolyó profit tart fenn.
 |
| A különös, felnőtt mesevilág terét szolgáló díszlet-város koncepciója |
Sipos és Rajna társ-producerei a Buharovok készítette Lassú tükör-nek is, régi baráti szál köti őket az alkotópároshoz. Büszkék, hogy hivatalosan is részesei a Buharovok-féle filmkészítésnek, amelyet minőségi filmgyártás fontos részének tekintenek.
Újfajta színház-film: Feketeország
Az idei Szemle információs blokkjába nevezett Feketeország a Krétakör Színházzal korábban kialakult jó kapcsolatra épülve jött létre. Schilling Árpád és a LaokoonFilm 2004-ben készítette a Határontúl-t, amely a 61. Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt, és 2005-ban, Angers-ben a zsűri nagydíját nyerte el. Az eleve DVD forgalmazásra szánt Feketeország kereskedelmi céllal is készült. A színház-film új formanyelvet alkot a hagyományos színházi közvetítésekkel szemben. A kamera felmegy a színpadra, vagy éppen a közönséget veszi, és külső helyszíneken is forgattak. A produkció létrejöttét a Krétakörös Schilling Árpád, és Gáspár Máté kezdeményezte, a Laokoon Film koproducerként a felvételekhez szükséges technikai-, és gyártási hátteret biztosította.
Az elmúlt évben körülbelül 15 megkeresés érkezett a LaokoonFilmhez különböző rendezőktől. Sipos Gábor azonban leszögezte, hogy céljuk nem az egzisztenciális filmgyártás. „Csak olyan filmtervvel foglalkozunk, amiben valamilyen fantáziát látunk. Elsőfilmesnek számítunk mi is, nekünk is bizonyítanunk kell.” A Mozgókép Közalapítvány 2006-ban támogatta a Laokoon és (Herendi Gábor Lora című nagyjátékfilmjét operatőrként jegyző – a szerk.) Szecsanov Martin Lopott ritmus című filmtervét, melyet a 2008-as Szemlén kívánnak bemutatni.
„A következő fél évben elsősorban arra törekszünk, hogy az elkészült filmek útját egyengessük, amíg ez tart, addig nem fogunk hozzá új nagyjátékfilmhez. Tervek ugyan vannak, de tudatosan nem vállaljuk túl magunkat, hogy a filmek oly fontos utóéletére megfelelő hangsúlyt tudjunk fektetni”.
