Leforgott az Ördögtérgye

A legfurcsább jelenet

filmhu:Nagyon érdekes a hármas kötődésed Erdélyhez, Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Ha jól tudom Kolozsváron születtél, ehhez képest filmjeid falusi, népi miliőben játszódnak. Honnan meríted érdeklődésed a folklór mese és legendavilága iránt?

"kiemeltem a legfurcsább jelenetet..." Lakatos Róbert az Ördögtérgye forgatásán

Lakatos Róbert: Huszonhárom éves koromig Erdélyben éltem, pontosabban Kolozsvárott. Egyértelműen Erdély a saját környezetem, és az ember abból a kultúrából tud leginkább meríteni, melyet leginkább a magáénak érez. Huszonegy éves voltam, mikor a rendszerváltásnak köszönhetően újraéledhetett a magyar kulturális élet, ezen belül is a Táncházmozgalom. Én a tánctehetségem hiányát zenéléssel próbáltam pótolni, a tanuláshoz viszont abszolút szükséges volt a falura járás. Így kezdtem el én is, és így szerettem meg a gyimesi kultúrát. A filmes főiskolát Lengyelországban végeztem, és az iskola nyilván nyomot hagy az emberben. Egy lengyel nővel folytatott négy éves házasság úgyszintén. Magyarországon pedig Budapesthez kötődöm inkább, mert a magyar kultúra fővárosának tekintem.

filmhu:Hogyan kerültél kapcsolatba az Inforg Stúdióval?

L.R.: A Duna Műhely által gyártott Nyáron piros, télen kék című kisjátékfilmemet az Inforgban vágtam, így ismertem meg Muhi Andrást. A következő filmtervemet a Csendországot már mindkét producernek, Muhi Andrásnak és Durst Györgynek is elküldtem, és így lett belőle Inforg - Duna Műhely koprodukció. Az Ördögtérgye Durstnak nem kellett, így lett belőle tiszta Inforg-film.

filmhu: Hogyan készülhetett el az Ördögtérgye, és hogyan lesz belőle egyszer nagyjátékfilm?

L.R.: Az Ördögtérgye úgy indult, hogy van egy nagyjátékfilm-forgatókönyvem, melynek címe Kilóg a lóláb, de nem sikerült összeszedni rá a pénzt. Ez furcsa stílusú történet, olvastatja magát, mégis filmhez értők körében erős kételyeket ébreszt a filmrevihetősége. Azt láttam, ha nem bizonyítom be, hogy ezt jól meg tudom csinálni, akkor soha sem fogok pénzt kapni a nagyjátékfilmre. Ezért kiemeltem a nagyjátékfilm forgatókönyvéből a legfurcsább jelenetet, átgyúrtam annyira, hogy önállóan is megállja a helyét, és akkor megcéloztam a kisjátékfilm elkészítését.

filmhu:A most leforgatott anyagot is felhasználod, ha sikerül pénzt szerezni a nagyjátékfilmedhez?

L.R.: Most úgy gondolom, hogy nem. Ha összefüggő egészet akarok alkotni, akkor újra kell majd forgatni azt is, ami esetleg használható lenne. A most leforgatott anyaghoz nyilván ragaszkodom, ezért azt is végiggondoltam, hogy megtartom ilyen formában, és a nagykönyvből írok még két kicsit, és akkor lesz három összefüggő kisjátékfilmem. Ezt a gondolatot mégis elvetettem, mert azt hiszem, hogy a nagykönyv úgy jó ahogy van, tehát azért fogok küzdeni, hogy azt megcsináljam.

filmhu:Elő fogod tudni hívni magadban újra ugyanazt a témát? Nem fogsz belefásulni? Ráunni?

L.R.: A témát nem olyan nehéz újra felidézni. De az érzést azt igen. Az már egy más érzés lesz...

filmhu:Irodalmi, filmes, vagy inkább személyes élmények hatására írtad az Ördögtérgyét?

L.R.: Az irodalomnak nem sok köze volt hozzá. Az Ördögtérgyét és a Kilóg a lólábot teljesen személyes hatásra írtam, és a gyimesi hiedelemvilágból merített történetekre alapoztam.

filmhu:A dokumentum vagy a fikció vonz inkább? Magamban azt gondolnám, hogy utóbbi, hiszen a Csendország is csomó fikciós elemet tartalmaz.

L.R.: Nézd, engem egyik sem vonz jobban a másiknál. A téma határozza meg, hogy szeretnék-e belőle filmet csinálni vagy sem. Ugyanúgy a téma határozza meg a műfajt és a stílust is. A Csendország egy olyan téma volt, amelyet úgy éreztem, hogy játékfilmszerűen kell feldolgozni, de a következő dokumentumfilmemnek a Casino Transylvaniae-nek már nem lesz összefüggő története, hanem különböző szituációkból fog állni.

filmhu: Ha már itt tartunk, hogyan tovább?

L.R.: Egyelőre össze kell vágnom az Ördögtérgyét, és a közeljövőben le kell forgatom két dokumentumfilmet. Az egyik a Casino Transylvaniae, amely az élet játékos oldaláról szeretne szólni, a másik pedig egy osztrák kezdeményezésű nemzetközi projekt. A projekt arról szól, hogy kéne csinálni egy öt részes dokumentumfilmet, melyek egyenként az EU-hoz csatlakozó országok EU-s határzónájában készülnének. A magyar rész megrendezésére engem választottak ki. Emellett minél hamarabb szeretném összeszedni a pénzt a Kilóg a lólábra. A Kolozsváron élő barátaimmal együtt pedig létrehoztunk egy filmes egyesületet, az Argo-t, amely igazi filmes műhellyé szeretne válni, úgyhogy az Argo-s ügyeken is próbálok lenditeni.