Lopott képek Pacskovszkytól

Az égből a földre

Pacskovszky József 1994-ben jelentkezett első nagyjátékfilmjével, a Kosztolányi Dezső novelláiból készült Esti Kornél csodálatos utazásai-val, amelyet mind a hazai, mind a nemzetközi filmes szakma elismerésben részesített. A rendező azóta is jelen van a hazai televíziós és filmes életben. A 34. Filmszemlén a Boldogság színé-vel indult, tavaly az Ég veled! elnyerte a legjobb női epizódszereplőnek valamint a legjobb forgatókönyvnek járó díjat.

A home video, mint dramaturgiai szervező

A Lopott képek dramaturgiája arra a hétköznapi jelenségre épül, hogy ma már bárki viszonylag olcsón vehet egy videókamerát, amellyel képeket rögzíthet a környezetében történő fontos vagy kevésbé fontos eseményekről, dolgokról, amelyek hirtelen életre kelnek. „A filmben a kamera kézről kézre jár, és olyan képeket vesz fel, amelyeket a szereplők szeretnének eltitkolni, és amelyek sorsfordítóak is egyben. Ilyen epizódok állnak össze három történetben, amelyeket a kamera vándorlása összekapcsol.”

A kamera kézről kézre jár Jelenet az Ég veled!-ből

Az első történet szereplői egy házaspár, Andorai Péter és Bánsági Ildikó és egy bizonyos harmadik, Szacsvay László. A tanár házaspár home videózása a Balaton-parti utószezonban egy régóta ketyegő magánéleti időzített bombát robbant fel. Tőlük ellopják a kamerát, amely egy negyven év körüli asztalos-melóshoz kerül, aki nőt akar szerezni, őt Kocsis György alakítja. Pontosabban kukkolásra használja a kamerát, addig, amíg le nem lepleződik.

A melós voueyer-től a kamera egy magándetektívnél, Tóth Barnabásnál köt ki, akinek megbízása szerint egy kínait kell követnie, azonban az európai szem számára szokatlan, egymástól nehezen megkülönböztethető távol-keleti arcok könnyen összekeverednek.

Ami az operatőri munkát illeti „a filmben nagyrészt, körülbelül 80%-ban a kamera mozgásban van, és úgy 1/5 részt valahova lerakva rögzít. Az operatőr Kardos Sándor – a Résfilm készítője, amely alkotás a tavalyi Szemlén kísérleti kategóriában nyert -, ám többször maguk a szereplők is fogják, kezelik a kamerát”.

A Lopott képek-ben nincsenek olyan „elszállós” pillanatok, mint az Ég veled!-ben. „Korábbi filmjeimhez képest ebben az esetben tudatosan fordultam más irányba", mondja legutóbbi munkájáról Pacskovszky. "A korábbi, költőibb stílusú filmeket egy kicsit meguntam, és mást is ki szerettem volna próbálni. Ezért a Lopott képek nyersebb, realisztikusabb, stílusában talán Cassavetes (Arcok) munkáira emlékeztet, ami jól kiegészül a home videók durvaságaival, a külső zajokkal, zörejekkel.”

„Hozott anyagból” készült

Az esetlegesség tere Esti Kornél

Így a film részben a technikai választásnak köszönhetően igen alacsony költségvetéssel készült el, amit a „hozott anyag” sem drágított meg. „A forgatások nagyrészt Pomázon, a saját lakásomban folytak. Itt élek, ezt a közeget ismerem, illetve volt még egy rövid balatoni rész, amit abban a panzióban forgattunk, ahol korábban már nyaraltam. A felvételeknél Kardos Sándor saját kameráját használta, a színészek saját ruhájukban játszottak, és a játék nem pedig a nagy pénz miatt szerepeltek a filmben.”

Így összességében néhány millió forintból három hét alatt készült el a Lopott képek, amelynek forgatókönyvét a rendező öccsével, Pacskovszky Zsolttal írta. „Előre pontosan megírt forgatókönyvünk volt, de azt úgy készítettük el, hogy teret hagytunk az esetlegességnek. Például, ha valakit megláttam a tévében, aki megtetszett, és úgy gondoltam, hogy jó lenne a filmben, akkor másnap megkértem őt erre. Így volt ez Fosu Nikolette esetében.”

A pontosan előre megírt forgatókönyv és a véletlen társításáról Pacskovszky elmondta „Az esetlegesség főként ott kapott teret, ahol hozzá lehetett még tenni kisebb dolgokat a jelenetekhez, ha valami vagy valaki, például egy pincér vagy egy nagymama jelenléte, szavai erősítették a képeket.”