Mundruczó fődíja Brüsszelben

Külföldi forgalmazásban

Az Európai Unió fővárosának mustrája a világszerte ismert nagy filmfesztiváloknál szerényebb seregszemle, az európai filmművészet legfrissebb termésének legjavát vonultatta fel. Az idei fesztiválon 12 országból válogattak ki 25 olyan alkotást, amelyek rendezőinek ez az első vagy második játékfilmjük. A 25 kiválasztott alkotás között nyitófilmként szerepelt Pálfi György Hukkle című alkotása is.

Francois-Xavier Donnéa, Brüsszel tartományi kormányának miniszterelnöke a fesztivál zárógáláján elmondta, hogy az Európai Filmfesztivál megrendezését azért vállalták magukra, hogy Brüsszel ne csak az Európai Unió és a NATO központjaként legyen híres, hanem a rangos művészeti, kulturális főváros rangját is megszerezhesse. Eztán került sor a legjobb európai filmnek járó Írisz-díj átadására.

“Meglepődtem a nagydíjon, előre csak a tévés díjról tudtam, így nem is figyeltem oda, mikor bejelentették, csak azt láttam, hogy mindenki nekem integet”, mondta el a filmhunak Mundruczó, majd hozzátette, azért nem számított a díjra, mert “igen nyitottnak kell lennie annak a zsűrinek, aki vállalja az ilyen filmet, hiszen feldolgoznivaló feladatot ad a nézőnek”. A zsűri indoklása azt mutatta, éppen ezt értékelték az újravágott Szép napokban.

Mundruczó Kornél az alkotás külföldi forgalmazójának, a dogmafilmeket világszerte ismerté tévő Philippe Bober tanácsára vágta újra a Szép napokat. Bober a 2002-es Locarnói Fesztiválon figyelt fel a Mundruczó-filmre, amikor az Ezüst Leopárd díjat kapott. Az első változat elnyerte a 33. Magyar Filmszemle Különdíját, a Külföldi Kritikusok Díját (Gene Moskowitz-díj),  továbbá a filmet az Európai Filmakadémia 2002-ben Fassbinder-díjra nominálta.

A díjakhoz járó tízezer uniós pénzjutalmakról Mundruczó elmondta, hogy mindkettő a forgalmazásra fordítandó összeg. Az első díjjal járó tízezer eurót a film belgiumi mozis terjesztésének elősegítésére fordítják, a tévés díj pedig azt jelenti, hogy a Szép napokat műsorára tűzi majd az RTBF csatorna, ami “a legnagyobb nézettségű adó a Belgiumban”.

“A Benelux államokban többen fogják látni a Szép napokat, mint Magyarországon”, jegyezte meg a film magyar forgalmazásáról a rendező, aki erre nem akar különösebb energiát fordítani, hiszen, ahogy mondta, az egész forgalmazási szisztéma rossz. “Egyelőre nincs értelme 3-nál több kópiával elindulnia egy art-filmnek Magyarországon. A kultúrpolitika hibája, hogy a forgalmazási szisztéma nincs jól kitalálva.” Mundruczó azt is elmondta, az eddigi alacsonyabb nézőszám nemcsak az ő filmjének a kiváltsága, a Hukkle, amellett, hogy humoros, jópofa és a Szép napokkal ellentétben “nézőbarát” film, csak 25 ezer nézőt hozott be a mozikba. Egyedül a Moszkva térnek sikerült a független filmek közül Magyarországon nagyobb nézőszámot produkálnia, Mundruczó szerint ez is főleg a film retró-hangulatának köszönhető. A második filmjével a legjobb európai filmtehetség címét elnyerő rendezőt ez nem csüggeszti, hiszen, “ha kötelezik a plázákat, hogy 30%-uk magyar filmet mutasson be, mint Franciaországban és több más országban, akkor két év elteltével a magyar art-filmeknek Magyarországon is magas lesz nézettsége.”